Back to top

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

A Magyar Kertörökség Alapítvány szervezésében, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. együttműködésével létrejött rendezvény egyebek mellett áttekintette a történeti és történeti értékű kertek kutatási, tervezési, oktatási kérdéseit, a fenntartás és üzemeltetés helyzetét, lehetőségeit, valamint az ökológiai fenntarthatóság legújabb irányait.

A naturalisztikus kiültetések természetesnek tűnnek, intenzív fenntartást igényelnek és jellemzően statikusak. Mindezzel egyre gyakrabban találkozunk magánkertekben és közterületeken is, kezdte előadását Vincze Attila, a Magyar Tájépítészek Szövetségének elnöke. Az ökológiai szempontú tervezéskor viszont az a legfontosabb, hogy elfogadjuk a kiültetésben rejlő dinamikát, a mindig változó látványt. A tervezéskor hangsúlyt kap a növénykiültetés életciklusa.

Fontos a fajgazdagság, és hogy ténylegesen helyi növényfajokat alkalmazzunk (nem feltétlenül őshonosakat).

Mivel az ökológiai szempontok szerint létrehozott kiültetés nem csak egy-egy időszakban mutatós, a kertben átélhető a változás szépsége, a természet folyamatos változása, ami akár naponta vagy hetente újabb ajándékokkal lephet meg bennünket. Átélhetővé válik, hogy az élet a halál és az újjászületés egysége is.

Az ökológiai szempontú tervezéskor fontos a fajgazdagság
Az ökológiai szempontú tervezéskor fontos a fajgazdagság

Minél többféle növényt telepítünk ökológiai szempontok szerint egy kertbe, annál egészségesebb, kisebb öntözési igé­nyű, kevesebb növényvédelmi munkával és alacsonyabb költséggel fenntartható növényállományunk lesz. A munkaerőhiány miatt fontos, hogy a zöldfelületek a lehető legkevesebb ráfordítással legyenek fenntarthatóak még akkor is, ha ahhoz nagyobb szakértelemre van szükség. Az állandó növényborítottság a többlethozadéka a fajgazdag kiültetéseknek.

A kert folyamatos virágzásban van, emellett természetes élőhellyé tud válni, a rongálás veszélye is kisebb, ami tovább csökkenti a költségeket.

A helyi flóra növényfajainak alkalmazásával egy adott régió természeti értékeire is fel lehet hívni a figyelmet, és olyan növényfajokat lehetne visszahozni, amik jelenleg nincsenek a piaci kínálatban. Az előadó szerint e téren nagy a hiányosság. Például nem lehet kapni héricset (Ado­nis), pedig a Budai-hegységben sok helyen él. A korábbi kastélykertek kapcsán is nehéz elképzelni, hogy 200-300 évvel ezelőtt ne hozták volna be a környező tájból a szép virágokat a kertekbe. Valószínűleg Eszterháza kastélykertjébe így kerülhetett be például a medvehagyma.

Míg egy hagyományos növényültetés egy vagy két nagy virágzási fázissal számol, addig egy ökológiai szemléletű növénykiültetés célja a virágzási időszak széthúzása, akár folyamatossá tétele, hat-tíz virágzási pont létrehozása úgy, hogy legyen mindig sok virág minden ágyásban.

Rovarok jelentősége

Várhelyi Tamás (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület) a beporzókról és a növényi sokféleségről osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

A legősibb virág, amit jelen pillanatban a tudomány rekonstruálni tudott, hasonlít a ma is ismert tündérrózsa virágához.

Nagy fehér lepellevelekkel rendelkezett, melyen még nem különültek el a csésze- és sziromlevelek. Az eltelt évmilliók során folyamatosan módosult a virágok szerkezete, természetesen nem öncélúan, mert közben az állatvilág is változott. A virágok és beporzóik, a rovarok kölcsönhatásban fejlődtek. Az előadó kiemelte, hogy a rovar- és növényvilág sokféleségét azért lenne jó megőrizni magunk és a következő generációk számára, mert rovarok nélkül a földi ökoszisztéma-szolgáltatások legtöbbje nem működne. A rovaroknak egyebek mellett a talaj minőségének javításában, a víztisztításban, az elhullott állatok és a kiszáradt fák elbontásában van óriási szerepük, és persze a beporzásban.

A rovarvilág pusztulásának leggyakoribb okai az élőhelyek megváltozása, az egyre fokozódó környezeti szennyezés, amibe a rovar- és gyomirtó szerek alkalmazása is beleértendő. Emellett jelen vannak biológiai tényezők, a klímaváltozás és humán okok is.

Míg a természetben tavasztól őszig mindig virágzik valami, addig az ember által termesztésbe vont monokultúrás területek (például egy repcetábla) élhetetlenek a rovarok számára, mert az évnek csak egy bizonyos időszakában adnak táplálékot, virágport.

A gyermekláncfüvet és a százszorszépet nagyon sokféle rovar szereti, kutatások igazolták, hogy a pitypang az egyik leghasznosabb, legtöbb nektárt adó gyom. A virágba bejutó rovarok teste tele lesz virágporral, és azt szállítják egyik virágról a másikra. A lepkék hosszú pödörnyelvükkel egészen mélyre benyúlnak a virágokba, hogy kiszívják a nektárt, miközben virágpor tapad a fejükre. A liliom kelyhe egy viszonylag ősi típusú virág, annyira nyitott, hogy szinte bármilyen rovar hozzáférhet a virágporhoz, segítve a bibére kerülését. A zsálya virágszerkezete is különleges, a portokok a poszméh hátára csapódnak, amikor az berepül a virágba. Specializált kapcsolatok alakultak ki tehát a rovarok és a virágok között.

Beporzók napja

A beporzók száma világszinten rohamosan csökken. Miniatűr repülő szerkezetekkel kísérleteznek, apró drónokkal próbálják a beporzást megoldani, illetve sok helyen emberek porozzák be a virágokat a rovarok helyett.

A beporzók napját 2018-ban hívták életre azzal a céllal, hogy a lakosság figyelmét ráirányítsák a beporzás fontosságára, és minél több ember számára segítsék megtalálni a rovarok védelmét szolgáló lehetőségeket.

A magyarországi múzeumok nagy létszámmal csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, honlapjaikon sok információt osztanak meg a témában. A rovarok segítésének módjai közül a rovarszállók építését, magvetéseket, itatók elhelyezését, fészkelő- és búvóhelyek kialakítását, rovarbarát kertek építését emelte ki az előadó. Ha egy rovarszállóba, annak akár csak egy nádszálába beköltözik például egy faliméh, nagy nyüzsgés várható a rovarszálló körül az utódnemzedékek megjelenése után, biztosítva ezzel a környék virágainak beporzását.

Rengeteg önkéntes

Európa legnagyobb természetvédelmi jótékonysági szervezeteként kezdte meg működését 1895-ben Nagy-Britanniában a természeti és műemléki értékek nemzeti gondnoksága, a National Trust, ami ma már nemzetközi hálózatként működik. Kilencven szervezettel dolgoznak együtt, köztük a Magyar Kertörökség Alapítvánnyal is, kezdte bemutatkozó előadását Catherine Leonard.

Több mint 180 regisztrált parkot fognak össze, melyek között haszonkertek is vannak.

Bemutatókat, kertlátogatásokat szerveznek, hagyományokat ápolnak, céljuk a természet és értékvédelem, az egészségmegőrzés, az élelmiszerbiztonság. Tagjain kívül rengeteg önkéntessel dolgoznak világszerte. Egyre nagyobb szerepet szánnak a városi, városkörnyéki kerteknek, melyek helyi kávézók, éttermek ellátását tudnák biztosítani. Népszerűsítik a növények helyi szaporítását, nevelését, értékesítését, az újrahasznosítást, ter­mesztési bemutatókat szerveznek. Minél több embert igyekeznek bevonni tevékenységükbe, fontosnak tartják a kertészkedés jótékony hatásainak megértetését. Bemutatókertjeik a Covid-járvány alatt is látogathatók maradtak az elmúlt években, nagyon sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, ami a helyi turizmus fontosságára hívta fel a szervezet figyelmét. Folyamatosan bővül a hálózatukban levő kertek száma, melyet társszervezeteik tartanak fenn. Olyan kertekkel dolgoznak együtt, mint például a Kensington-kertek az Egyesült Királyságban, az olaszországi Kolümbétra-kert avagy a Filoli-kert Kaliforniában.

Minőségi tanúsítványok

Portugália történeti kertjeinek kutatására, értékeinek megőrzésére és fejlesztésére hozták létre a portugál történeti kertek szövetségét (Associacao Portuguesa dos Jardins Historicos).

A nonprofit civil szervezet tagjai 1998-ban mérték fel a portugál történeti kerteket, és akkor derült ki a szakemberek számára, hogy milyen leromlott állapotban van ez az örökség.

A kert természetes élőhellyé tud válni
A kert természetes élőhellyé tud válni
Pedig a kertek jelentős gazdasági és rekreációs értéket képviselnek, és fontos, hogy meghatározó kulturális, örökségi pontok legyenek, mondta Maria Matos Silva, a történeti kertek szövetségének szakértője. A felmérés eredményeként kidolgozták a kertek megőrzésének és helyreállításának programját, valamint létrehozták a minőségi történeti kert tanúsítványt. Portugália történeti kertjeit négy kategóriába sorolták. Vannak szerzetesi, botanikus, turisztikai célú, valamint vegyes használatú kertek. A kiadott minőségi tanúsítványok igazolják a kertek eredetiségét és megjelölik azok üzemeltetési jellegzetességeit. Fontos kérdés, hogyan lehet ezeket a kerteket piacosítani, turisztikai célra hasznosítani. Lehetnek turisztikai események helyszínei a történeti kertek, gasztronómiai és turisztikai útvonalakra felfűzve, ilyen esetben például kell foglalkoztatni olyan idegenvezetőket ezekben a kertekben, akik tudnak beszélni a növények és a táj kapcsolatáról. Nagy sikerrel szerveztek ismeretterjesztő webináriumokat.

Egyre fontosabb a kertmarketing szerepe, hallottuk. Meg kell keresni azt, hogyan lehet bizonyítani, hogy egy történeti kert más, mint egy park.

Minden kertről készítettek tájékoztató anyagot, melyben összegyűjtötték róluk a legfontosabb információkat, például, hogy mikor látogatható, milyen kiegészítő szolgáltatást kínál, van-e benne rendszeresen vezetett túra, éjjeli kivilágítás, mennyire veszik figyelembe a fenntarthatóságot. Egy-egy kertről 822 tételre keresték a válaszokat. A kulturális tájak értékeit magasabb szintre kell emelni, a megőrzés a fenntartható változás kézben tartásáról szól, zárta előadását a szakember.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit tesz a műanyag a termőfölddel?

A műanyaghulladékok talajra gyakorolt hatása nagyrészt ismeretlen, pedig a talajba kerülő műanyag mennyisége akár többszöröse is lehet annak, mint ami a folyókba, tengerekbe mosódik. Egy uniós kutatás keretében annak igyekeznek a végére járni, hogy pontosan milyen hatással is van a talajok műanyag-szennyezettsége magára a termőföldre.

A virágrügyek áttelelése a bő termés feltétele

A gyümölcsfákon a friss hajtásokon nyár közepén kezdenek el kialakulni a virágrügyek, amelyekből a következő évben lesz majd termés. Az almatermésűeknél és egyes héjas fajoknál valójában vegyes rügyek, más néven vegyes virágrügyek vannak, de az egyszerűség kedvéért ezeket is virágrügyeknek fogjuk nevezni.

A méhész is vállalkozó 6.

Ha vállalkozók vagyunk, tudnunk kell, honnan származik a bevételünk. Ez a méhészetben sok esetben meglepően egyszerű, hiszen legtöbbünk csak három fajtamézet termel. Ebben az esetben, ha termelő méhcsaládjaink számát megszorozzuk a megtermelt fajtamézek családonként pergetett átlagával, megkapjuk, mennyi mézet termeltünk. Ha ezt megszorozzuk a felvásárlási árral, megkapjuk a bevételünket.

Kincsek a kiskertből

„A föld szeretete, a kerti munka öröme, a saját magunk termelte zöldség és gyümölcs elveszett értékek. Gyógyszerre és táplálékkiegészítőkre költünk, ahelyett hogy észrevennénk, mi mindent tehetnénk magunkért. Ezért is költöztünk ki a városból, és ezt próbáljuk továbbadni gyermekünknek mintaként” – Kovács Annamária, a Kertem kincsei termékcsalád megálmodója és készítője foglalta össze ekképp ars poeticáját.

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Valós értéket tükrözzön az ár

Steven van Schilfgaarde, a Royal FloraHolland virágtőzsde vezérigazgatója szerint 2022 nehéz és különösen kiszámíthatatlan év volt. A tőzsde kiadványa szerint azonban év végére így is átlépte a forgalom az ötmilliárd eurós határt, ami viszont csaknem 600 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.