Back to top

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

A Magyar Kertörökség Alapítvány szervezésében, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. együttműködésével létrejött rendezvény egyebek mellett áttekintette a történeti és történeti értékű kertek kutatási, tervezési, oktatási kérdéseit, a fenntartás és üzemeltetés helyzetét, lehetőségeit, valamint az ökológiai fenntarthatóság legújabb irányait.

A naturalisztikus kiültetések természetesnek tűnnek, intenzív fenntartást igényelnek és jellemzően statikusak. Mindezzel egyre gyakrabban találkozunk magánkertekben és közterületeken is, kezdte előadását Vincze Attila, a Magyar Tájépítészek Szövetségének elnöke. Az ökológiai szempontú tervezéskor viszont az a legfontosabb, hogy elfogadjuk a kiültetésben rejlő dinamikát, a mindig változó látványt. A tervezéskor hangsúlyt kap a növénykiültetés életciklusa.

Fontos a fajgazdagság, és hogy ténylegesen helyi növényfajokat alkalmazzunk (nem feltétlenül őshonosakat).

Mivel az ökológiai szempontok szerint létrehozott kiültetés nem csak egy-egy időszakban mutatós, a kertben átélhető a változás szépsége, a természet folyamatos változása, ami akár naponta vagy hetente újabb ajándékokkal lephet meg bennünket. Átélhetővé válik, hogy az élet a halál és az újjászületés egysége is.

Az ökológiai szempontú tervezéskor fontos a fajgazdagság
Az ökológiai szempontú tervezéskor fontos a fajgazdagság

Minél többféle növényt telepítünk ökológiai szempontok szerint egy kertbe, annál egészségesebb, kisebb öntözési igé­nyű, kevesebb növényvédelmi munkával és alacsonyabb költséggel fenntartható növényállományunk lesz. A munkaerőhiány miatt fontos, hogy a zöldfelületek a lehető legkevesebb ráfordítással legyenek fenntarthatóak még akkor is, ha ahhoz nagyobb szakértelemre van szükség. Az állandó növényborítottság a többlethozadéka a fajgazdag kiültetéseknek.

A kert folyamatos virágzásban van, emellett természetes élőhellyé tud válni, a rongálás veszélye is kisebb, ami tovább csökkenti a költségeket.

A helyi flóra növényfajainak alkalmazásával egy adott régió természeti értékeire is fel lehet hívni a figyelmet, és olyan növényfajokat lehetne visszahozni, amik jelenleg nincsenek a piaci kínálatban. Az előadó szerint e téren nagy a hiányosság. Például nem lehet kapni héricset (Ado­nis), pedig a Budai-hegységben sok helyen él. A korábbi kastélykertek kapcsán is nehéz elképzelni, hogy 200-300 évvel ezelőtt ne hozták volna be a környező tájból a szép virágokat a kertekbe. Valószínűleg Eszterháza kastélykertjébe így kerülhetett be például a medvehagyma.

Míg egy hagyományos növényültetés egy vagy két nagy virágzási fázissal számol, addig egy ökológiai szemléletű növénykiültetés célja a virágzási időszak széthúzása, akár folyamatossá tétele, hat-tíz virágzási pont létrehozása úgy, hogy legyen mindig sok virág minden ágyásban.

Rovarok jelentősége

Várhelyi Tamás (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület) a beporzókról és a növényi sokféleségről osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

A legősibb virág, amit jelen pillanatban a tudomány rekonstruálni tudott, hasonlít a ma is ismert tündérrózsa virágához.

Nagy fehér lepellevelekkel rendelkezett, melyen még nem különültek el a csésze- és sziromlevelek. Az eltelt évmilliók során folyamatosan módosult a virágok szerkezete, természetesen nem öncélúan, mert közben az állatvilág is változott. A virágok és beporzóik, a rovarok kölcsönhatásban fejlődtek. Az előadó kiemelte, hogy a rovar- és növényvilág sokféleségét azért lenne jó megőrizni magunk és a következő generációk számára, mert rovarok nélkül a földi ökoszisztéma-szolgáltatások legtöbbje nem működne. A rovaroknak egyebek mellett a talaj minőségének javításában, a víztisztításban, az elhullott állatok és a kiszáradt fák elbontásában van óriási szerepük, és persze a beporzásban.

A rovarvilág pusztulásának leggyakoribb okai az élőhelyek megváltozása, az egyre fokozódó környezeti szennyezés, amibe a rovar- és gyomirtó szerek alkalmazása is beleértendő. Emellett jelen vannak biológiai tényezők, a klímaváltozás és humán okok is.

Míg a természetben tavasztól őszig mindig virágzik valami, addig az ember által termesztésbe vont monokultúrás területek (például egy repcetábla) élhetetlenek a rovarok számára, mert az évnek csak egy bizonyos időszakában adnak táplálékot, virágport.

A gyermekláncfüvet és a százszorszépet nagyon sokféle rovar szereti, kutatások igazolták, hogy a pitypang az egyik leghasznosabb, legtöbb nektárt adó gyom. A virágba bejutó rovarok teste tele lesz virágporral, és azt szállítják egyik virágról a másikra. A lepkék hosszú pödörnyelvükkel egészen mélyre benyúlnak a virágokba, hogy kiszívják a nektárt, miközben virágpor tapad a fejükre. A liliom kelyhe egy viszonylag ősi típusú virág, annyira nyitott, hogy szinte bármilyen rovar hozzáférhet a virágporhoz, segítve a bibére kerülését. A zsálya virágszerkezete is különleges, a portokok a poszméh hátára csapódnak, amikor az berepül a virágba. Specializált kapcsolatok alakultak ki tehát a rovarok és a virágok között.

Beporzók napja

A beporzók száma világszinten rohamosan csökken. Miniatűr repülő szerkezetekkel kísérleteznek, apró drónokkal próbálják a beporzást megoldani, illetve sok helyen emberek porozzák be a virágokat a rovarok helyett.

A beporzók napját 2018-ban hívták életre azzal a céllal, hogy a lakosság figyelmét ráirányítsák a beporzás fontosságára, és minél több ember számára segítsék megtalálni a rovarok védelmét szolgáló lehetőségeket.

A magyarországi múzeumok nagy létszámmal csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, honlapjaikon sok információt osztanak meg a témában. A rovarok segítésének módjai közül a rovarszállók építését, magvetéseket, itatók elhelyezését, fészkelő- és búvóhelyek kialakítását, rovarbarát kertek építését emelte ki az előadó. Ha egy rovarszállóba, annak akár csak egy nádszálába beköltözik például egy faliméh, nagy nyüzsgés várható a rovarszálló körül az utódnemzedékek megjelenése után, biztosítva ezzel a környék virágainak beporzását.

Rengeteg önkéntes

Európa legnagyobb természetvédelmi jótékonysági szervezeteként kezdte meg működését 1895-ben Nagy-Britanniában a természeti és műemléki értékek nemzeti gondnoksága, a National Trust, ami ma már nemzetközi hálózatként működik. Kilencven szervezettel dolgoznak együtt, köztük a Magyar Kertörökség Alapítvánnyal is, kezdte bemutatkozó előadását Catherine Leonard.

Több mint 180 regisztrált parkot fognak össze, melyek között haszonkertek is vannak.

Bemutatókat, kertlátogatásokat szerveznek, hagyományokat ápolnak, céljuk a természet és értékvédelem, az egészségmegőrzés, az élelmiszerbiztonság. Tagjain kívül rengeteg önkéntessel dolgoznak világszerte. Egyre nagyobb szerepet szánnak a városi, városkörnyéki kerteknek, melyek helyi kávézók, éttermek ellátását tudnák biztosítani. Népszerűsítik a növények helyi szaporítását, nevelését, értékesítését, az újrahasznosítást, ter­mesztési bemutatókat szerveznek. Minél több embert igyekeznek bevonni tevékenységükbe, fontosnak tartják a kertészkedés jótékony hatásainak megértetését. Bemutatókertjeik a Covid-járvány alatt is látogathatók maradtak az elmúlt években, nagyon sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, ami a helyi turizmus fontosságára hívta fel a szervezet figyelmét. Folyamatosan bővül a hálózatukban levő kertek száma, melyet társszervezeteik tartanak fenn. Olyan kertekkel dolgoznak együtt, mint például a Kensington-kertek az Egyesült Királyságban, az olaszországi Kolümbétra-kert avagy a Filoli-kert Kaliforniában.

Minőségi tanúsítványok

Portugália történeti kertjeinek kutatására, értékeinek megőrzésére és fejlesztésére hozták létre a portugál történeti kertek szövetségét (Associacao Portuguesa dos Jardins Historicos).

A nonprofit civil szervezet tagjai 1998-ban mérték fel a portugál történeti kerteket, és akkor derült ki a szakemberek számára, hogy milyen leromlott állapotban van ez az örökség.

A kert természetes élőhellyé tud válni
A kert természetes élőhellyé tud válni
Pedig a kertek jelentős gazdasági és rekreációs értéket képviselnek, és fontos, hogy meghatározó kulturális, örökségi pontok legyenek, mondta Maria Matos Silva, a történeti kertek szövetségének szakértője. A felmérés eredményeként kidolgozták a kertek megőrzésének és helyreállításának programját, valamint létrehozták a minőségi történeti kert tanúsítványt. Portugália történeti kertjeit négy kategóriába sorolták. Vannak szerzetesi, botanikus, turisztikai célú, valamint vegyes használatú kertek. A kiadott minőségi tanúsítványok igazolják a kertek eredetiségét és megjelölik azok üzemeltetési jellegzetességeit. Fontos kérdés, hogyan lehet ezeket a kerteket piacosítani, turisztikai célra hasznosítani. Lehetnek turisztikai események helyszínei a történeti kertek, gasztronómiai és turisztikai útvonalakra felfűzve, ilyen esetben például kell foglalkoztatni olyan idegenvezetőket ezekben a kertekben, akik tudnak beszélni a növények és a táj kapcsolatáról. Nagy sikerrel szerveztek ismeretterjesztő webináriumokat.

Egyre fontosabb a kertmarketing szerepe, hallottuk. Meg kell keresni azt, hogyan lehet bizonyítani, hogy egy történeti kert más, mint egy park.

Minden kertről készítettek tájékoztató anyagot, melyben összegyűjtötték róluk a legfontosabb információkat, például, hogy mikor látogatható, milyen kiegészítő szolgáltatást kínál, van-e benne rendszeresen vezetett túra, éjjeli kivilágítás, mennyire veszik figyelembe a fenntarthatóságot. Egy-egy kertről 822 tételre keresték a válaszokat. A kulturális tájak értékeit magasabb szintre kell emelni, a megőrzés a fenntartható változás kézben tartásáról szól, zárta előadását a szakember.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Négymillió kilogramm élelmiszert mentett idén az Élelmiszerbank

Összesen 4 millió kilogramm élelmiszert mentett meg és osztott szét rászorulók között 2022 első felében a Magyar Élelmiszerbank Egyesület - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

Beszakadt a műtrágya értékesítés a második negyedévben

A második negyedévben 44 százalékkal csökkent a műtrágya-értékesítés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben az értékesítési árak 2,2-3,8-szeresére emelkedtek - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett negyedéves jelentésben. A növényvédő szereknél hasonló mértékű áremelkedést mértek a második negyedévben, miközben az értékesítés ötödével esett vissza.

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

Mit tehetünk a napégés megelőzésére?

Augusztusban válik igazán szembetűnővé az erős napsugárzás és nagy meleg hatása a növényekre. Almán, szőlőn, paprikán figyelhetünk fel a napégésre, ami kierjedt barnás foltokat okoz a termésen. A kertben nyaraltatott szobanövények levele is károsodhat, csakúgy, mint a világos levelű díszbokrok, díszfák lombja.

Csemegekukorica: aszálymérséklés biostimulátorral

A biostimulátor nehéz időszakban átsegíti a fejlődésben lévő növényzetet, miközben a vegetatív részek növekedését erősíti úgy, hogy nagyobbá válik az asszimilációs felület. Használata nem a termés növelésére irányítja a figyelmet, hanem a termésbiztonságot lehet vele erősíteni.

Korszerű gépek a szőlőben

A VitiCoop Kft. szervezésében 2019. óta minden év júliusában megrendezik Magyarország legnagyobb gyakorlati szőlészeti gépbemutatóját. A szőlészeti gépek kiállítása és gyakorlati bemutatója mellett idén növényvédelmi, tápanyagellátási technológiák ismertetésére is sor került.