Back to top

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Piros lé karajáron | MMG

 

Az élelmiszernek látszó tárgyak sorában találjuk a – jobb szó híján - felvizezett húst is. A rejtélyes módon legális injektálási eljárásnak köszönhetően vásárolhatunk piros levet karajáron.

Több olyan kereskedelmi ajánlat kering spanyol húsra vonatkozólag, ahol nem vízzel, hanem valamilyen lé injektálásával súlyarány változtatás történik. Ez az arány öttől akár egész 30 százalékig is felmehet – mondta el Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója. Ezzel a húsnak látszó tárggyal – én így szoktam nevezni – kell versenyezni a valódi sertéshúsnak. Nem teljesen korrekt ez a verseny.

A probléma az, hogy jogilag ez teljesen rendben van.

Bóna Szabolcs
Bóna Szabolcs
Fotó: Csatlós Norbert

Én azt gondolom, hogy nem is lenne vele semmi probléma, hogyha erre valamilyen jelölést bevezetnénk, amit aztán számon lehetne kérni, és a fogyasztók felé felvilágosító kampányok kezdődnének meg, hogy mi a különbség egy injektált és a valódi hús között.

Ennek van egy olyan vetülete is, hogy ha ezt nem tesszük meg, akkor a fogyasztók nagy része azt a konklúziót fogja levonni, hogy valami a sertéshússal nincsen rendben. Pedig nem a sertéshússal van baj, hanem azokkal az eljárásokkal és trükkökkel, amikkel megtévesztik a vásárlókat.

Ezt kellene helyre tenni, hogy a vásárló tisztában legyen vele. Akkor tudná a háziasszony is, hogyha a sütőben a karaj összezsugorodik, az nem a nagyüzemi sertéstartás, vagy a nem megfelelő takarmányozás hibája.

A normális sertéshús így néz ki a húspultban - alatta nem áll a kiszivárgó lé
A normális sertéshús így néz ki a húspultban - alatta nem áll a kiszivárgó lé
Fotó: mmg archív

Ha a hús 5, uszkve 30 tömegszázaléka valamilyen nedvesség, érthető, hogy az a sütés folyamán el fog tűnni, és annak nem marad nyoma. Míg egy normális sertéshúsnál természetesen van valamilyen szintű sütési veszteség, de messze nem abban az arányban, mint egy ilyen injektált termék esetében.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Hogyan épített fel az új brit király egy kiváló bioélelmiszer-márkát

III. Károly, az Egyesült Királyság királya évekig készült arra, hogy az uralkodó szerepébe lépjen II. Erzsébet királynő történelemformáló uralkodása után. Közben egy másik "állást" is betöltött: egy jövedelmező vállalkozás tulajdonosa volt.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Háromszázezer tonna ételt pazarlunk el évente

Magyarországon a teljes élelmiszerhulladék mennyisége a becslések szerint 1,8 millió tonna évente – tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amely a háztartási élelmiszerhulladékok vonatkozásában végez felméréseket.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Különleges almás sütemény lett Budapest desszertje

A Veranda Cukiműhely Budapest aranyalmája elnevezésű süteménye lett idén Budapest desszertje. A linzer lapra helyezett giandujás-almás édesség először az Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen kóstolható meg a péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt.