Back to top

Agáma a lakásban: könnyen megszelídülnek

Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.

Bevallom, magam még egyetlen ausztrál szakállasagáma-fajt sem gondoztam, ám mivel természetes élőhelyükön több alkalommal is volt szerencsém találkozni velük, talán nem érdektelen a terepi megfigyelésekről készített beszámolóm.

Fotó: Kovács Zsolt
Az első találkozás meglehetősen furcsára sikeredett. Ausztráliában élő zoológus barátommal, Dr. Hangay Györggyel épp a számomra végeláthatatlannak tűnő Glenrock-farmon táboroztunk, amikor egy keleti szakállasagámára (Pogona barbata) bukkantunk, amint épp egy fa kerítésoszlop tetején napozott.

Békésen tűrte, hogy megfogjuk, így, a könnyebb fotózhatóság kedvéért letettük egy kőre. Ott sem nagyon mozgott, melyet kezdetben leginkább a kissé hűvös időnek tudtunk be. Mereven feküdt a kövön, noha egészségesnek tűnt.

Legalábbis mi semmiféle külsérelmi nyomot nem fedeztünk fel rajta, kondíciója pedig kiváló volt. Ám feltűnt, hogy a háta vastagon marhatrágyás. Innentől nem volt nehéz rekonstruálni, mi is történhetett vele. A legelőn kapott egy tehénlepényt a hátára, amitől némiképp sokkos állapotba került, de annyi ereje azért maradt, hogy felkapaszkodjon a kerítésoszlop tetejére, ahol ilyen atrocitás már nem érhette. Mi pedig nem sokkal e sajnálatos „baleset” után akadtunk rá.

A másik gyakori terráriumlakóval, a sivatagi szakállasagámával [melynek van egy szerencsétlenebb magyar neve is: belföldi szakállasagáma (Pogona vitticeps)] is volt szerencsénk találkozni. Ő az „agyforraló” sivatag és a szintén forró félsivatag lakója. Békés jószág, még akkor sem szalad el, amikor közelről fényképezzük. Ebben talán az is közrejátszhat, hogy a természetben szinte minden sivatagi szakállasagáma hallójárata tele van élősködő kullanccsal, amely erősen csökkenti a hallásukat.

A sivatagi szakállasagáma színével remekül beleolvad természetes környezetébe
A sivatagi szakállasagáma színével remekül beleolvad természetes környezetébe
Fotó: Kovács Zsolt

Melyiket válasszam?

Hazánkban mindkét fajt meg lehet vásárolni. Noha néhány dologban mások az igényeik, a szakirodalomban gyakran mégis egy kalap alá veszik őket. Ha választanom kellene, én a keleti szakállasagáma mellett voksolnék, ugyanis jóval kevésbé hőigényes, mint a sivatagi rokona. Cudar hidegben is találkoztunk vele. S mivel jókora állatról van szó – akár 55 cm-re is megnőhet, ebből 25 cm a farok –, nehéz olyan méretű szobai terráriumot berendezni számára, ahol igazán jól érzi magát. Ám tavasztól őszig remekül elvan egy jókora szabadréti, kerti férőhelyen. A szabadtéri terrárium hasznáról így ír Németh László Napimádók című könyvében:

„Valódi hatását ennek akkor vesszük csak észre, ha állatainkat már jó ideje szobai körülmények között tartottuk. Közérzetük, viselkedésük és színezetük is óriási változáson esik át. Sokuk e körülmények hatására még szaporodni is kezdhet.”

Mindkét szakállasagáma-faj szabadtéri terráriumát – noha élőhelyeik a természetben igencsak különböznek egymástól – nagyjából hasonlóan rendezhetjük be: mászási lehetőséggel (ez főleg a keleti szakállasagámának fontos), napozórésszel (napozókövekkel), búvóhelyekkel, árnyékos részekkel, vizes tállal. Azt talán mondanom sem kell, hogy a férőhelynek rágcsáló- és raga­dozóbiztosnak kell lennie, különösen a macskák jelenlétére kell ügyelnünk. A keleti szakállasagáma tartása mellett szól, hogy élőhelyi adottságait figyelembe véve, a mi éghajlatunkon hosszabb ideig tartható a kertben, mint a sivatagi rokona. A két faj kosztja megegyezik, vegyes táplálkozásúak. Ha lehet, ne piaci zöldséget adjunk nekik, hanem inkább szedjünk magunk vadnövényeket, például pitypangot. Kaphatnak némi gyümölcsöt is, de fő táplálékuk mégiscsak a rovar, melyet tavasztól-őszig akár magunk is gyűjthetünk számukra. A sivatagi faj növényfogyasztása arányaiban talán kevesebb, mint a keleti rokonáé. Ez abból adódhat, hogy a sivatagban felettébb kevés a növény, ám rovarok azért ott is élnek. A szakirodalom szerint táplálékának 75%-a álljon állati fehérjéből.

A nagy termetű ausztrál víziagáma tavasztól-őszig kerti tóban érzi igazán jól magát
A nagy termetű ausztrál víziagáma tavasztól-őszig kerti tóban érzi igazán jól magát
Fotó: Kovács Zsolt

Vízi sárkány a kerti tóban

Ha ritkán is, de beszerezhető hazánkban az ausztrál víziagáma (Physignathus lesueurii) is. Hívják még barna víziagámának és auszt­rál vízi sárkánynak is.

Nagy testű faj, a kifejlett hímek egy méter körüliek és nagyjából egy kilogrammosak, a nőstények némiképp kisebbek. Kelet-Ausztráliában nagyon gyakoriak, a kisebb-nagyobb vizek mentén szinte mindenütt jelen vannak. Fontos számukra, hogy a parton dús növényzet legyen.

Ha a víztől távolabb lepjük meg őket, két hátsó lábukon menekülnek, majd a folyóban vagy tóban keresnek menedéket. Nagy termetük miatt hatalmas terráriumot és úszási lehetőséget igényelnek, ám a legjobb a hideg idő beköszöntéig kerti tóban elhelyezni őket. A tó mellett kerítsünk le egy jókora darabot, s máris kész az ideális férőhely! Ezt a megoldást már több állatkertben is láttam, és remekül bevált. Táplálásuk nem okoz gondot, rovarokkal, kisebb gerincesekkel, gyümölcsökkel stb. etethetők. Többnyire nem válogatósak.

Kovács Zsolt

Európa agámája

A hardun agáma az „agyforraló” melegben is szívesen napozik
A hardun agáma az „agyforraló” melegben is szívesen napozik
Fotó: Kovács Zsolt
Noha cikkemben említem, hogy nem tartottam egyik szakállasagáma-fajt sem, azért volt egy időszak, amikor beköltözött egyik terráriumomba egy agáma, mégpedig egy jókora hím hardun agáma (Laudakia stellio). Abban az időben – a 2000-es évek legelején – hazánkban igen közkedveltnek számított ez a faj, igaz, másféle agámát nem is nagyon lehetett akkoriban kapni. Ha jól emlékszem, 800 forintot szurkoltam le érte. A hardun agámát egyik barátom jóvoltából már ismertem, neki több példánya is lakott egy akkoriban divatos asztalterráriumban, néhány kisebb görög teknős társaságában. A kis közösség remekül elvolt egymással, az agámák kézből vették el a felkínált gyászbogarakat, sáskát és tücsköt. Ha pedig növényi kosztra vágytak, a zöldségből-gyümölcsből együtt csemegéztek a görög teknősökkel.

Ebből kiindulva én is szárazföldi teknősökkel, közelebbről észak-afrikai mór teknősökkel társítottam új kedvencemet. Agámám kezdetben igen vadóc volt, majd lassacskán megszelídült. Az étvágyára nem volt panasz, alig győztem számára a sok rovart beszerezni.

Bár tágas terráriumban lakott, akkora férőhelyet mégsem tudtam biztosítani, hogy az ideális csoportnak számító kettő-négy nőstényt mellé tudtam volna tenni. Így aztán agglegény életet élt, ám ez láthatóan nem zavarta. A hardun agáma számára legalább 100 x 50 x 50 centiméteres terráriumot kell biztosítanunk, ha nem tartjuk együtt teknősökkel. A terráriumot célszerű hátterezni, s a mesterséges sziklafalon teraszokat (napozóhelyeket) kialakítani.

A hardun agáma igazi melegkedvelő faj. Megtalálható Kis-Ázsiában, az Arab-félszigeten és Észak-Afrika egy részén, no meg Európa egy kis szegmensében, ám oda a fajt behurcolták. Ezt figyelembe kell vennünk a terráriumi tartásnál, magyarul a szobahőmérséklet nem elegendő számára. Férőhelyének talaja homok és föld keveréke legyen, amelynek egy részét időnként nedvesítsük meg. Fontos, hogy búvóhelyeket is kialakítsunk. Tavasztól őszig a legjobb, ha a hardun agámákat szabadtéri terráriumban helyezzük el. Olyannyira szeretik a napsütést, hogy előfordul, még a legnagyobb melegben is egy kövön sütkéreznek. Ezt magam is megfigyeltem Törökországban, ahol falvakban és váro­sokban is találkozhatunk velük.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Sportlovak és őshonos fajták

Egyes ősi vagy régi lófajtáink fennmaradása – az állami ménesek feloszlatása után – az úgynevezett köztenyésztésnek volt köszönhető. Jelenleg is van olyan őshonos fajtánk, amelynek a jövője csak a magántenyésztők elhivatottságán múlik. Erről is beszélgettünk Fekete Balázzsal, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési és kiállítási igazgatójával, aki maga is furioso-north star tenyésztő.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

A teknőstartás veszélyei

Miután számtalanszor leírtam már, hogy a macskák a kertben tartott hobbiállatok többségére, madarakra, siklókra, gyíkokra, vagy éppen kisebb teknősökre milyen nagy veszélyt jelenthetnek, saját káromon tanultam meg, hogy nem csak a puhaléptű vadászok okozhatnak komoly galibát…

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.