Back to top

Dísznövény-kereskedelem: Ismerjük a vásárlókat?

Egyre több forrásból lehet beszerezni a különféle növényeket és kertészeti kiegészítőket, kellékeket, ezért a fogyasztók vásárlási gyakorisága sok helyen fokozatosan csökken, de legalábbis kiegyenlítetlen. Mind fontosabb tudni, hogy kik a rendszeres vásárlóink, milyen gyakran és egyáltalán mit vesznek, hiszen annak ismeretében tudunk a leginkább a kedvükben járni.

A Grüner Markt német szakújság összefoglalta, hogyan és milyen feltételekkel lehet a kincset érő vevőadatokhoz jutni, ami segíthet növelni az üzleti sikereket.

Jó vagy rossz, ha a vásárlók száma csökken, ám a bevétel nő? – tette fel egy korábbi felmérésben a szokatlan kérdést a német kertészeti árudák szövetsége. A felmérésnek érdekes és mindenképpen gondolatébresztő eredménye született. Még ha a koronavírus-járvány ideje alatt a kertészeti termékek piacán tapasztalt robbanásszerű keresletnövekedés messze ki is egyenlítette a vevőszám visszaesését,

a felmérés egyértelműen rámutatott, hogy kockázatot jelent az üzletek számára, ha csökken a vásárlási alkalmak száma.

Ráadásul ezzel a problémával a kiskereskedelem már évek óta küzd, mindenekelőtt az online kereskedelem bővülése miatt.

Termék helyett megoldás

Ebben a helyzetben feltétlenül szükség van a vásárlók újszerű megközelítésére, hiszen még csökkenő látogatói forgalom esetén is lehetséges, hogy mindez a bevételben ne mutatkozzon. Ennek egyik módja, hogy a betérő látogatókból kell minél több vásárlót nyerni, a másik, hogy törekedni kell a magasabb összegű eladásokkal vagy kapcsolt termékekkel növelni a kosárértéket. Így a bevétel nem csökken, sőt akár növekedhet is az alacsonyabb látogatószám ellenére. Persze az is egyértelmű, hogy ebben a munkatársaknak – legyen szó eladóról vagy polcfeltöltőről –, valamint a termékkínálatnak és a szolgáltatásoknak is fontos szerep jut.

Mind több szakember hangsúlyozza, hogy termékértékesítés helyett érdemes inkább a megoldás értékesítésére fókuszálni.

A termék és szolgáltatás kombinációjával teljes körű „csomagokat” lehet összeállítani. A vásárló ugyanis legtöbbször nem csupán egy-egy növényre vágyik, hanem egy gyönyörű kertre, amely a szomszédokat is elvarázsolja. Megfelelő és szakszerű tanácsokkal társítva sokuknak akár jóval drágább terméket is el lehet adni, vagy ösztönözni lehet őket egyéb termékek megvásárlására, még olyanra is, amire nem is gondoltak, mielőtt betértek az üzletbe.

Árulkodó adatok

Tudjuk, hogy az internetes böngészéseink minden egyes pillanatát algoritmusok „figyelik”, ezek szolgáltatják azokat az adatokat, amelyek alapján szinte személyre szabott reklámokkal bombáznak. Ami megoldható az online térben, arra ugyan kisebb léptékben, de a kertészeti árudában is van lehetőség. A vásárlóktól begyűjtött adatok alapján létrehozott profilokból egyértelmű következtetéseket lehet levonni, kirajzolódnak belőlük a vásárlói szokások, és ehhez igazodva könnyebben kialakítható az ideális termékkínálat vagy ajánlat. Ügyféladatokat természetesen csakis az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásainak betartásával gyűjthetünk.

Alapvetően minden olyan információ, amely felfedheti a személyazonosságot, személyes adatnak minősül. Így például a név, cím vagy e-mail-cím, de olyan kiegészítő információ, mint az ügyfél neme is személyes adatnak minősül.

Különösen fontos, hogy az ügyféladatok csak az ügyfél előzetes és kifejezett beleegyezésével tárolhatók, dolgozhatók fel és használhatók fel.

Adatokhoz különböző forrásokból juthatunk: számla vagy nyugta tartalmából, ügyfélkártya használatából, workshopokra való regisztrációkor stb. A legfontosabb adatokat jellemzően vásárlókártya- igényléssel vagy kedvezményre jogosító kuponok beváltásával lehet nyerni, természetesen szintén csak az ügyfél kifejezett hozzájárulásával. Minél több információt hajlandók megadni a vásárlók, annál jobban lehet különböző célcsoportokat létrehozni és a vásárlókat célzottan megszólítani.

Érdemes átgondolni, hogy milyen adatokra lehet szükség: az ügyfél törzsadatai mellett, mint név, cím, e-mail-cím, érdemes kitérni az életkorra, a tervezett látogatási gyakoriságra, a lakhatási körülményekre (van-e kert, erkély, medence/tó stb.), hobbira, érdeklődési körre, hírlevél, közösségi média használatára. Ezek segítségével a kertészeti áruda szinte egyénre szabottan tud a vásárlókra fókuszálni.

Ügyfélkártyák

Nagyon hasznos lehet a reklámok irányításában, ha tudjuk, hogy az árudába honnan érkeznek a vásárlók.

Több üzletben emiatt kérik el az irányítószámot, amelyet teljesen anonim módon lehet tárolni a legtöbb pénztárgép rendszerében.

Ezzel egyszerű és gyors áttekintést kaphatunk arról, mekkora az áruda vagy üzlet vonzáskörzete, mely területek alulreprezentáltak, és melyek rendelkeznek nagy vásárlóerővel, amelyekre fokozottan koncentrálni kell. Gyakran meglepő adatokkal szolgál ez a „nyers” áttekintés is, például megtudhatjuk, hogy mekkora távolságot hajlandóak megtenni a vásárlók egy-egy jó ajánlatért.

Különösen érdekes, hogyan rajzolódnak ki a vásárlási magatartásformák a nyugta- vagy számlatartalom alaposabb elemzésével. Ilyenkor a következő adatok szolgálnak a legtöbb információval: a vásárlásonkénti bevétel, a vásárolt termékek száma, a vásárolt termékcsoportok, a vásárlások gyakorisága (egy vásárlóé). Ezt az adatelemzést elvileg bármely kisebb üzlet, áruda is elvégezheti különösebb nehézségek nélkül.

A törzsvásárlói kártya használata számos lehetőséget nyújt arra, hogy mindezeket az adatokat pontosan és gyorsan kinyerhessük a rendszerből, valamely ügyfélkártyaprogram segítségével.

Fontos azonban kiemelni, hogy a vásárlókártya-rendszerből nyert adatok csak akkor használhatók kellő pontossággal, ha az árugazdálkodási rendszer, illetve annak törzsadatbázisa is pontosan van az adatokkal feltöltve. Minél részletesebb a cikktörzs adatbázisa, annál nagyobb az adatmennyiség, amely bonyolultabb, ám annál pontosabb vevőértékelésre ad módot. Ennek anyagi és humánerőforrás oldala azonban nagyon függ az egyes vállalkozások egyéni lehetőségeitől.

Felkelteni az érdeklődést

A Heilbronni Egyetem professzora, Stephan Rüschen szerint nagyon fontos alaposan szemügyre venni a vevőgyakoriság csökkenésének okait. Ugyanis ahol csökken a látogatások gyakorisága, ott kisebb az esély az impulzusvásárlásokra is. A kereskedőknek pontosan elemezniük kell a számokat ahhoz, hogy megértsenek bizonyos hatásokat.

Csak így derül ki, hogy a kereskedő vajon teljesen elvesztette-e az ügyfelét, vagy csak ritkábban vásárol az illető. Azok számára, akik elveszítik az ügyfeleket, nagy fejfájást okozhat a vevőgyakoriság csökkenése.

Az ügyfélkártya analitikus adatokat szolgáltathat, amelyből a kereskedő pontosan tudja, mennyi látogatója van, és ebből mennyien vásárolnak. Könnyedén elemezni tudja, hogy nő vagy csökken a vásárlások átlagértéke. Stefan Lange tanácsadó szerint a német kertészeti kiskereskedelemben nagyjából 6%-kal csökkent a vevőgyakoriság, de ezt bőven ellensúlyozta az elmúlt két évben tapasztalt jelentős, átlagosan 25%-os bevételnövekedés. A szakember ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy nem szabad hátradőlni, ugyanis az átlagbevételt nem lehet a végtelenségig növelni. Fontos átgondolni, hogyan tudunk ismét több vásárlót bevonzani az üzletbe. Ehhez a rendelkezésre álló csatornákat a lehető legintenzívebben kell használniuk a kereskedőknek, hogy felkeltsék a leendő vásárlók figyelmét. Nem kielégíteni kell a keresletet, hanem az érdeklődést kell felkelteni.

El kell érni, hogy a vásárlók gyakrabban forduljanak kérdéseikkel a kertészeti áruda szakembereihez.

Persze a mindinkább digitalizálódó világban egyre bonyolultabb a vásárlók elérése. Míg régebben egy hirdetés a regionális napilapban elég volt ahhoz, hogy bizonyos reklámzajt keltsen, addig ma már sokkal nehezebb mindezt elérni.

A munkaerőpiac is változott, más alkalmazotti struktúrát kell kialakítani, és az új médialehetőségekkel, megjelenési csatornákkal, közösségi felületekkel is tisztában kell lenni. Ugyanakkor a kertészeti ágazat szerencsés helyzetben van, hiszen a kertészkedés témájával könnyű az emberek érzelmeire hatni, és ezen keresztül növelni a forgalmat.

A közösségépítés erejét nem lehet elégszer hangsúlyozni: az emberek lelkesek és mindig nyitottak a növényújdonságokra, a kertészkedés mindenkit érdekel. Sokszor elegendő egy rövid inspiráló történetet megosztani a közösségi médiában ahhoz, hogy az néhány vevőt becsalogasson az árudába.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Félmillió élővirág, ezerhatszáz felvonuló az idei debreceni virágkarneválon

Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség - jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Folytatódik a szőlőár-csata?

Szüret előtt állva sokan kongatják meg újólag a vészharangot a várható szőlőárakra hivatkozva. Az elkeseredés kézzel tapintható, pedig az árak kapcsán még mély a csend. A gazdák borúlátóan fogalmazzák meg véleményüket a személyes beszélgetéseken, a közösségi médiában.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

Kerti és konyhai gyógynövények sebkezelésre

Bárki elszenvedhet kisebb balesetet kertészkedés közben, hiszen néha még egy fűszál is „komoly” vágást okozhat, a tüskékről, tövisekről nem is beszélve. Mikor máskor történhetne meg a baj, mint amikor éppen nincsen nálunk fertőtlenítőszer és sebtapasz. Vagy mégis? Nézzünk csak körül a kertben!