Back to top

Nagygépek a földeken - nem csak hasznot hoznak

Az egyre nagyobb méretű traktorok, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépeknek a súlya is tekintélyes. A leghatalmasabbak magasabbak, mint egy afrikai elefánt, és egy terménnyel teli kombájn akár 36 tonnát is nyomhat - ami egy kisebb elefántcsorda súlyának felel meg.

(illusztráció)
(illusztráció)
Fotó: Csatlós Norbert
"Nem vehetjük félvállról a nehézgépeket, mivel súlyos károkat okozhatnak" - mondta Rattan Lal, Az Ohio Állami Egyetem talajokkal foglalkozó tudósa a Science-nek.

Az 1960-as évek óta a traktorok egyre nagyobbak lettek, és mára tízszer olyan nehezek, mint akkor voltak.

A súlyuk meghaladja néhány szauropoda dinoszaursz súlyát is, melyek a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok voltak. Ugyan a nagyobb gépek hatékonyabban is végzik a munkát, ennek azonban nagy ára lehet.

Ahhoz, hogy kiderítsék, hogyan változtak ezek a szerkezetek, és ez milyen hatással vannak a talajra, a Svéd Agrártudományi Egyetem egyik tudósa, Thomas Keller, és a Sivatag Kutató Intézet munkatársa, Dani Or olyan elérhető mezőgépipari adatokat elemzett, melyek 1958-ig nyúlnak vissza. Ezután olyan modelleket hoztak létre, mely szimulálja a gumik által kifejtett nyomást a talaj különböző mélységeiben.

A gépesített mezőgazdasági termelésben a tömörödés már régóta jelen van a talaj felsőbb rétegeiben, maximum 50 centiméter mélységig. Ezért a gazdálkodás során ezt a felső réteget minden évben szántással vagy más módszerekkel fellazítják, így készítve megfelelő magágyat a vetéshez. Ez a gyakorlat a gépek okozta tömörödést úgy tűnik, teljesen kiküszöböli.

A kutatók szerint azonban a probléma sokkal mélyebben jelentkezik, mivel a tömörödés 50 centiméternél mélyebben olyan fokú, hogy az már problémát okoz.

A nyomás hatására a talajrészecskék közti apró rések eltűnnek, így kevesebb víz és levegő juthat a mélyebb rétegekbe. Ez pedig akár 10-20 százalékos terméskiesést is okozhat. Ezek a hatások ráadásul hosszú távúak: évtizedekbe is telhet, mire a giliszták és más talajlakó szervezetek újra fellazítják a mélyebb talajrétegeket.

És nem csak a kombájnok okozzák a gondot. Más mezőgazdasági gépek is, melyeket a szántáshoz, trágyázáshoz használnak, szintén egyre nehezebbek lesznek, mint ahogy az erdészeti gépek is.

A világ mezőgazdasági területeinek nagyjából 20 százalékát érinti az a veszély, hogy a talajok tömörödése terméskiesést okozhat

- írják a szerzők a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban. Ilyen területek például Brazília és Ausztrália füves pusztái, amelyek talajai különösen érzékenyek a nehéz gépekre - és ráadásul ezek fontosak a világ élelmezése szempontjából is.

A mai traktorok nehezebbek, mint néhány szauropoda dinoszaurusz
A mai traktorok nehezebbek, mint néhány szauropoda dinoszaurusz

Thomas Way, az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) agrármérnöke szerint több módon is csökkenteni lehet a talaj tömörödését. Az egyik ilyen, hogy ne menjenek rá a területekre nehézgépekkel, amikor azok nedvesek, mert ilyenkor még sérülékenyebbek a talajok. Amikor pedig száraz az idő, GPS segítségével a gazda mindig azokon az útvonalakon maradhat, ahol korábban is járt, így kisebb területen "nyomja agyon" a gép a földet.

A tanulmány ezenkívül felvet még egy kérdést, melyet a szerzők "őskori paradoxnak" neveztek el.

Ha a modern gépek annyira összetömörítik a talajt, hogy az negatív hatással van a növények termőképességére, vajon mi volt a helyzet akkor, amikor dinoszauruszok járták a Földet?

Elképzelhető, hogy a mai vadonélő állatokhoz hasonlóan főleg vadcsapásokon haladtak, vagy a part menti részeken főként vízben gázoltak - legalábbis a tudósok spekulációja szerint. Bármi is a válasz, az biztos, hogy a modern mezőgazdasági gépek tervezésénél figyelembe kell venni a talaj tűrőképességét, különben mi is a dinoszauruszok sorsára jutunk.

Forrás: 
Science

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály

Az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot. Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani. Számottevő visszaesés a hőmérsékletben csak a jövő hét közepén valószínű, akkor kissé növekszik a záporok esélye is.

Drónok a szőlőültetvényben

A MyActionCam Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozatot indított, amelynek célja, hogy közelebb hozza az új technológiát a felhasználókhoz. A roadshow harmadik állomásán - szántóföld és gyümölcsültetvény után- most egy szőlőültetvény felett repkedtek a drónok.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Hycole Kft. Ezzel egy nemzetközi színvonalú közös munka kezdődött el a Kaposvári Campus kutatói és a nyúltenyésztő vállalkozás szakemberei között, eredményeik pedig rövid időn belül termékre, forintra válthatóak lesznek.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.

Fokozottan tűzveszélyes időszak, csütörtöktől már Pest és Veszprém megyében is

A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.

A KITE őszibúzafajta-választéka

A hagyományoknak megfelelően legszebb állapotukban igyekezett bemutatni a kalászos gabonákat – köztük az őszi búzákat – a KITE. Nádudvaron május közepén, Dalmandon május végén tartotta a bemutatót az integrátor, az általa ajánlott nagy termőképességű fajtákat mutatták be.

Öreg traktorok ha találkoznak...

Bár dologidő van, egy napra szüneteltetjük a munkát, elvégre traktoros találkozó ritkán van – hangzott el Csáfordon, ahol több év kihagyást követően végre meg tudták tartani a veterán mezőgazdasági járművek tizedik „összejövetelét”.