Back to top

A zablamentes díjlovaglás úttörői

A zablamentes lókiképzés nem új találmány, évszázados tapasztalatokra épül világszerte. A Zablamentes Világszövetség nemzetközi szervezet célja, hogy ezt a kiképzési módszert a modern lovassportokban népszerűsítse, ehhez valamennyi szakágban szakmai háttérrel rendelkező „nagykövetekkel” dolgozik, akik az FEI-szabályzat alapelveit követve, de zablamentes kantár választásával alapfokról nagydíj szintig mutatják be lovaikat, illetve programjaikat.

Ez a kiképzési módszer különleges kihívás lónak és lovasnak egyaránt, hiszen direkt visszajelzést ad a harmóniára, a kommunikációra, illetve az egyensúlyra egyaránt.

A négygyermekes családanya, díjlovas­edző és versenyző, Kisfaludi-Szűcs Krisztina merész vállalkozásba kezdett a díjlovagló platformon: a zablamentes lovaglás népszerűsítését tűzte ki céljául. Kriszta immár negyedik éve öt ló képzésével foglalkozik napi szinten zabla nélküli kantár használatával, és rengeteg energiát fordít a témában megtalálható szakmai anyagok felkutatására, összegyűjtésére. A téma képviselőjeként célja, hogy a jövőben ennek a kiképzési módszernek nagyobb ismeretsége legyen, és szakmai vezetés mellett a versenysportban is megjelenhessen, ahogy ez – külön kategóriában értékelve – Európában és a világon több helyen is megtörtént már.

A Lovasvilág Kupa CDN-A versenyen Budapesten 2022. március 27-én egy M (középosztály) szintű zenés kűr keretei között Lavinia nevű lovával bemutatót is tartott a közönség számára, melyet a verseny vezető bírói pozitív szemlélettel kommentáltak.

Fotó: Sziráki Lili
A bemutatót követően hosszabb beszélgetést folytattunk Krisztával a témáról, melynek során több kérdés is megfogalmazódott bennem a zablamentes kiképzés módszerével kapcsolatban.

Mi motivált téged arra, hogy ezt a módszert itthon is népszerűsíteni kezdd?

Az elmúlt évek során a díjlovas szakmai tapasztalataim számos ismerettel egészültek ki, részben az edzői tevékenységemhez, részben a lovakkal való munkámhoz kapcsolódóan. Úgy vélem, hogy a képzés során a zablamentes lovaglás az FEI-szabályzatban meghatározott célokat ugyanúgy, néhány esetben jobban, néhány esetben pedig technikásabban szolgálja, mint a hagyományos. Új dimenziókat mutat és lehetőséget ad a lóval való harmonikusabb kommunikációra. Véleményem szerint a zabla nem a támaszkodás alapja, hanem a hagyományos kantárban a ló a zablán keresztül veszi fel azt. Ami azt jelenti, hogy a megfelelő mozgás és egyensúly kialakulásával ugyanez a funkció a száron máshol is megjelenhet.

A zablamentes lovasok világszövetsége nagyköveteként jelenleg a zablamentes díjlovaglás jó gyakorlatait keresem – a sportban, a klasszikus és természetes lókiképzésben, és a mindennapi munkámban is alkalmazom.

Itthon nincs sok kollégáról, lovasedzőről tudomásom, aki zabla nélkül és zablával is edz a díjlovas szakágban. Az a tapasztalatom, hogy az emberek túlságosan gyorsan elítélik az ismeretlent, mert nincs elegendő gyakorlati tapasztalat a döntésük mögött. Lovaimat és lovasaimat négy éve zablával és zabla nélkül is képzem, az aktuális állapotuknak és egyéni igényüknek megfelelően A, L és M szinteken.

A zablával való lovaglás ennyire káros lenne?

A zabla nem fájdalmas és nem káros a lónak, ha helyesen választják ki, szerelik fel és használják. Néhány ló egyszerűen nem érzi jól magát a hagyományos kantárban még akkor sem, ha az nem okoz fájdalmat neki. Ezek a lovak tapasztalatom szerint boldogabbak, nyugodtabbak, átengedőbbek és készségesebbek a zablamentes munka közben. Vannak persze lovak, amelyek maguktól veszik a szájukba a zablát a kantározás során.

A zabla használatával a fizikai károsodás lehetősége egy kicsit nagyobb a szájban lévő szövetek és az állkapocsízület érzékenysége miatt.

Természetesen a zabla nélküli eszközökkel is lehet a ló számára kényelmetlenséget, fájdalmat, sérülést okozni, ezért a lovas érző és finom keze a zablamentes kantár használata esetén is alapfeltétel.

Hogyan tud támaszkodni a ló zabla nélkül? Egyáltalán, fontos-e a támaszkodás?

Egyetértek a támaszkodás szükségességével. De hiszek a jó, egészséges támaszkodásban is, amit a lónak kell felvennie. Ez a fajta kapcsolat csodálatos érzés és megtiszteltetés, mert a ló a te kezeidre bízza magát: a kezek csak azt az érzést veszik fel, amit a ló felkínál. A tarkó gömbölyűségének és puhaságának összhangban kell lennie a ló egyensúlyban való mozgásával. Ha az önhordás megfelelő és a lovas kezei megbízhatóak, akkor a ló ebben a bizalmi testtartásban egyensúlyban hordja magát minden jármódban, akár kantár és zabla nélkül is. A fej megfogása és kerek helyzetbe húzása nem a helyes támaszkodást eredményezi.

Mindegy, hogy zablával vagy zabla nélkül érjük el, a támaszkodás nem más, mint a ló helyes egyensúlyának eredménye.

Mi a helyzet a ló szájtevékenységével? Az ún. „lerágatást” és a tarkó ellazítását hogyan lehet elérni zabla nélkül?

A lerágatás és az állkapocs lazítása közvetve lehetséges azáltal, hogy megszüntetjük a ló testében/mentálisan keletkezett feszültség okait. Ne feledjük, hogy a lovak állkapcsában fellépő feszültség egy részét a zabla kényelmetlen vagy rossz használata okozhatja. Az állkapocs tényleges lazítása egy speciális mozgás, amely magában foglalja a kéz fel- és előreemelését, így a zabla a száj vonalával egy vonalban felfelé hat, nem pedig az állkapocs ellen. Ez nem gyakorol nyomást magára az állkapocsra, és így nem hoz létre további feszültséget vagy merevséget, ami arra készteti a lovat, hogy kinyissa az állkapcsát, így lehetővé teszi az ellazulást és a száj mozgását. A legtöbb állkapocsfeszülés magából a zablából vagy máshol a testben – fizikálisan, mentálisan – keletkezik.

Ha a lónak feszültség van az állkapcsában és ennek a feszültségnek a forrása a test egyensúlyhiánya vagy lelki szorongás, akkor a feloldáshoz nincs szükségem a zablára, meg kell oldanom az egyensúlyi és mentális problémáit.

Ha a ló rendben van, és csak akkor jelenik meg a feszültség az állkapcsában, amikor zabla van a szájában, akkor ez a ló a zablamentes kiképzés által nagy valószínűséggel jobban fog tudni fejlődni.

Világszerte egyre több helyen elfogadott és elismert képzési módszer a zablamentes lovaglás. Tudnál említeni nemzetközi viszonylatban néhány példát, ahol a díjlovagló szak­ágon belül találkozhatunk ilyesmivel?

Fotó: Sziráki Lili
Nagydíjszinten a zablamentes képzést képviselő sportlovasok közül a finn Uta Graf, az amerikai Karen Rohlf, a francia Alizee Froment, valamint a német Yvonne Fiestelmann nevét tudnám megemlíteni. 2014-ben a lengyelországi wroclawi lóversenypályán rendeztek felszerelés nélküli lovasversenyt, de volt már zablamentes díjlovaglóverseny Finnországban, Hollandiában és Csehországban, valamint az Egyesült Arab Emirátusokban is.

Mit tűztél ki célul a zablamentes lovaglás népszerűsítésével?

A nemzetközi versenyszabályok véleményem szerint jelenleg kizárják azt a rugalmasságot, amely a lovat szolgálhatná – de hiszek benne, hogy hosszú távon ez változni fog.

A zablamentesség számomra azt jelenti, hogy ítéletek és kirekesztés nélkül az évek alatt megtanultam hallgatni a lovakra és az ösztöneimre.

Tudom, hogy ez nem fogja megváltoztatni a világot, szeretném azonban, hogy a zablamentes versenyzőket sok más ország gyakorlatához hasonlóan kezeljék egyenrangúan és világszerte tegyék lehetővé a versenyre való felkészülésüket. Hiszek abban is, hogy ez lehetőséget ad arra, hogy az amatőr sportolók nagyobb számban vonzódjanak a díjlovagláshoz. Hiszen a díjlovassport célja az is, hogy a lovasok egyenrangúként fejlődhessenek, a lovak boldogságát is szem előtt tartva.

Borosné Nagy Zsófia

díjlovasversenyző, edző és II. szintű díjlovaglóbíró

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar lovasok a vb felé félúton

Legutóbbi számunkban bemutatkozott a munkalovaglás mint sportág, és hazai képviselője, a Working Equitation Magyarország Egyesület. Bár fiatal a sportág és alig négyéves múlttal rendelkezik hazánkban, máris két versenyzőjének sikerült kiemelkedő teljesítményt nyújtva akkreditációt szereznie az idén júliusban rendezendő franciaországi világbajnokságra.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Freddie Mercury a díjlovasnégyszögben

A most induló sorozatunkban egy örökzöld témára, az angol telivérek sokoldalúságára és többirányú hasznosítására hívjuk fel a figyelmet. A világ leggyorsabb lófajtáját közel háromszáz éve szigorú és következetes szabályrendszer szerint tenyésztik és próbálják ki a versenypályán.

Gödöllőn ismerte el a gazdák fejlődését és újításait a Digitális Agrárakadémia

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma digitális bemutató gazdaság tematikus versenyt hirdetett meg, lehetőséget biztosítva a gazdaságoknak arra, hogy sikereiket és tapasztalataikat bemutathassák. A Digitális Bemutató Gazdaság Díjakat 27 díjazott részére adták át a MATE gödöllői Szent István Campusán.

Az adatelemzés akár életmentő is lehet a versenylovaknak

A versenylovak esetében a legtöbb sérülés nem egy nap alatt alakul ki, eltekintve azoktól a ritka kivételektől, amikor valamilyen baleset (például kerítésnek fut a ló) miatt sérülnek meg. A tréningek során fellépő terhelés hosszú időn át terheli a csontozatot, mire látható eredménye lesz.

Múzeumok éjszakája - Az állatok lesznek a középpontban a Hadtörténeti múzeumban

Az állatok lesznek a középpontban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szombatra, a Múzeumok éjszakájára meghirdetett Állati éjszaka - lovak és kutyák a haderő szolgálatában című programsorozatában.

Kástélyos bor, vagy siller?

A név nem egy szőlőfajtára utal, siller szőlő nem létezik. A siller egy színtartomány - a rozénál sötétebb, a vörösbornál halványabb. Hazánkban hívják sillernek, kástélyos bornak, vagy német nyelvterületen fuxlinak (utalva a rőt rókaszínre).

Két szakágban is az Eb a cél

Fiatal tehetségeket bemutató sorozatunkban ezúttal a két szakágban is eredményesen szereplő Pataki Anna Klárával beszélgettünk; az idén tizenhét éves lovas a díjugrató és military szakágban is a válogatott keret tagja.

A „váci mező” ünnepnapja

Az AM Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum (KMASzC) Táncsics Mihály Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumának Floch-pusztai tangazdaságában május 21-én tartották a XX. Regionális Mezőgazdasági Kiállítást, ami minden évben az iskola ünnepnapjának számít, de most különösen, hiszen két „vírusos év” után tudták végre újra megrendezni a bemutatót.