Back to top

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

Tóth László: az őszi vetés esetében nem számíthatunk csodára
Tóth László: az őszi vetés esetében nem számíthatunk csodára
– A szántóföldi helyzet annak következménye, hogy bár az elmúlt év utolsó három hónapjában nem kevesebb, mint 290 milliméter csapadék áztatta a vajdasági rónát – ez 27 milliméterrel több, mint amennyi az ötvenéves átlag alapján januártól március végéig, fél év alatt esni szokott! –, de aztán jött a januári, februári és márciusi szárazság, amikor csak nyomokban volt eső. Vajdaság szívében, a Tisza dunai torkolatától 50 kilométerre fekvő Temerinben például januárban a 38 milliméteres ötvenéves átlag helyett alig 7 milliméter csapadékot jegyeztek föl. Februárban a 41 milliméteres átlag helyett 20 áztatta a földet, a márciusi 29 milliméteres átlag helyett pedig 1,5 milliméter csapadék jutott a magágyba.

Az április is csapadékszegény volt, akkor 30 milliméter esőt jegyeztek az átlagosnak számító 46 helyett. Hasonlóan alakult a csapadékhozam a Vajdaság más vidékein is. Ez a mennyiség elegendő volt a tavasszal elvetett magvak kicsírázásához és kikeléséhez, viszont a talaj alsóbb rétegeibe nem jutott a nedvességből.

Ennek tudható be, hogy az őszi vetés esetében nem lehet rekordhozamra számítani – magyarázza Tóth László agrármérnök, a temerini Zsúnyi-Szilák Szövetkezet szakembere.

A tavaszi vetéseken, mint mondja, még sokat segíthet a májustól várható eső. A szakember szerint most hatalmas szükség volna egy kiadós, 20-30 literes „intervenciós” csapadékmennyiségre, mert egy időre helyreállítaná a talaj vízháztartását. Mivel Vajadaságban a több évtizedes átlag alapján június az év legcsapadékosabb hónapja, amit a május követ, megvan a remény arra, hogy a tavasszal elvetett haszonnövények hozzák a jó formájukat.

Csökkent a kukorica, nőtt a napraforgó vetésterülete

(illusztráció)
(illusztráció)
Ez három ok miatt alakult így. Egyrészt, a termelési költségek előbb a koronavírus-járvány, majd a februárban kitört ukrajnai háború következtében megugrottak, ami arra késztette a szántóföldi haszonnövények termesztőit, hogy növeljék a kisebb költségű haszonnövények (szója, napraforgó) vetésterületét. Másrészt a világpiaci hírek is erre ösztönözték őket, ugyanis világszerte az égbe szökött az étolaj ára. Ez annak tudható be, hogy Ukrajna a világ legnagyobb napraforgó-termelő országa, de a háború miatt 40 százalékkal csökkent az olajnövény termelése és a kikötői forgalom is szinte teljesen megbénult, ezért az ország exportja majdhogynem teljesen leállt. Harmadrészt,

azt sem felejtették el a termelők, hogy a tavalyi aszály a szárazságot legjobban tűrő napraforgó hozamára hatott a legkevésbé.

Ezek a tényezők vezettek oda, hogy a tavalyihoz képest 30 ezer hektárral növelték a napraforgó vetésterületét Szerbiában, amivel eléri a 245 ezer hektárt. Szójával ugyanakkora területet vetettek be, mint tavaly, 240 ezer hektárt. A nagyobb befektetést igénylő kukorica vetésterülete viszont 50 ezer hektárral csökkent országosan, 1 millióról 950 ezer hektárra.

Ugyancsak a ter­melési költségek emel­kedésének és a téli csapadék jó hasznosításának a hatása, hogy a búza évek óta csökkenő vetésterülete idén 30 ezer hektárral nőtt.

Vajdaságban a kedvező időjárásnak köszönhetően idejében végeztek a tavaszi vetéssel
Vajdaságban a kedvező időjárásnak köszönhetően idejében végeztek a tavaszi vetéssel
Agrárközgazdászok úgy vélik, átlagos terméseredmény esetén Szerbiában idén is bőség lesz az összes haszonnövényből, hiánytól nem kell tartani. Exportra is jut, bőven.

Előző tudósításomban már beszámoltam róla, hogy a háború kitörését követő napokban akkora külföldi kereslet nyilvánult meg a Szerbiában felhalmozott mezőgazdasági termények iránt, hogy egy nap alatt eladható lett volna az egynegyede.

A szerb kormány biztonsági okokból úgy döntött, hogy március 11-ével felfüggeszti a gabona és az alapvető élelmiszerek – a búza, a kukorica, a liszt és az étolaj – exportját.

Azóta a kormány engedélyezte havi 220 ezer tonna búza és 23 ezer tonna liszt kivitelét, másrészt viszont két hónappal meghosszabbította a legfontosabb élelmiszerek árának a korlátozását.

Ismét mezőgazdasági vásár Újvidéken

Évtizedek óta sok látogatót vonz az újvidéki mezőgazdasági vásár
Évtizedek óta sok látogatót vonz az újvidéki mezőgazdasági vásár
A koronavírus-járvány miatt az elmúlt két évben elmaradt a Nyugat-Balkán legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari árumintavására a vajdasági székvárosban. A javuló és jelenleg stabilnak mondható járványhelyzetre tekintettel idén végre újra megrendezik május 21. és 27. között. Ez lesz a 89. rendezvény. A szervezők több tucat országból várnak kiállítókat. Itt lesznek a világ legnagyobb mezőgép- és élelmiszeripari berendezésgyártói, és a legkorszerűbb technológiákat is megmutatják az Újvidékre látogató több százezer érdeklődőnek. A belépőjegy 600 dinárba (körülbelül 2000 forintba) kerül. Csoportos részvétel esetén kedvezményes a belépés, egyharmaddal olcsóbban látogatható a kiállítás. A nyugdíjasok, egyetemisták és diákok még ennél is olcsóbban, 300 dinárért válthatnak jegyet.

Emelték a „szociális” kenyér hatósági árát

Szerbiában az egypártrendszer óta gyártanak egy kenyérfajtát, ami a szociális háló szerepét tölti be. A Száva folyóról kapta a nevét. Ez egy fehér kenyér, aminek a mindenkori árát az állam határozza meg.

Az éppen hat hónapja elfogadott kormányrendelet értelmében a T-500-as típusú lisztből készülő, 500 grammos vekninek eddig 46 dinár volt az ára, május 10-ével viszont 49 dinárt ( 158 forintot) kell fizetni érte.

Így néz ki a „népi kenyér” Szerbiában
Így néz ki a „népi kenyér” Szerbiában
Legalább három hónapig ennyi marad az ára. A kormány közleménye szerint azért döntöttek az ár korrigálása mellett, hogy eleget tegyenek a malomipari és pékipari érdekszervezetek követelésének. Ők ugyanis azt mondták, nincsen rendjén, hogy az olcsó kenyér miatt elszenvedett bevételkiesés méltánytalan helyzetbe hozza az előállítókat, a fogyasztóknak is részt kell vállalniuk a teher viseléséből.

Szerbiában egyébként jelentősen bővült a kenyérkínálat az utóbbi években. A korábbihoz képest jóval több adalékanyagok nélkül készített kenyérfajtát kapni. Vagyis aki nem éri be az úgynevezett „népi kenyérrel”, az egyre több kenyérkülönlegesség közül válogathat. Vannak rozsból, kukoricából, teljes kiőrlésű lisztből és élesztő nélkül, kovásszal, sőt különféle magvak és burgonya hozzáadásával készített kenyerek is – bár ezeknek az ára a szabadpiacra van bízva.

Hírek szerint a Száva-kenyér felemelt ára sem fedezi az előállítás költségeit, azonban a veszteséget a többi kenyérféle drágításával igyekeznek kompenzálni a pékek.

A benzin 18, a gázolaj 27 százalékkal drágább, mint Magyarországon

A nyugat-balkáni országban jelentős különbség van a benzin és a dízel üzemanyag ára között. Mindkét üzemanyagtípusnak legmagasabb lehetséges árát a kormány határozza meg a töltőállomások számára, minden héten pénteken. Május 6. óta a 95-ös oktánszámú benzin legfeljebb 180 dinárba (1,53 euróba), a gázolaj pedig 202 dinárba (1,72 euróba) kerülhet. Ebből következik, hogy Szerbiában a benzin 18, a gázolaj viszont 27 százalékkal többe kerül, mint Magyarországon. Ezért,

amikor a mezőgazdasági termények árának az alakulása felmerül, figyelembe kell venni azt is, hogy Szerbiában az üzemanyag ára jóval nagyobb mértékben növeli a termelés költségeit, mint Magyarországon.

(Illusztráció)
(Illusztráció)
A mezőgazdaság gondjait tehát az is tetézi, hogy az üzemanyagok magas ára a többi mezőgazdasági alapanyag és nyersanyag árát is tovább növeli.

Mindezek ellenére azt mondhatom, hogy a szerbiai termelők mindig sokkal jobb helyzetben vannak, mintha a brüsszeli bürokrák rákényszerítenék az EU-ba igyekvő Szerbia kormányát, hogy tagadja meg az orosz kőolaj behozatalát. Attól függetlenül, hogy Szerbia kőolajszükségletének csak 20 százaléka származik Oroszországból – 66 százaléka Irakból érkezik –, a brüsszeli diktátum elfogadása katasztrofális következményekkel járna Szerbiára nézve. Ugyanis ha Belgrád megtagadná az orosz kőolaj importját, akkor valószínűleg gázolajat sem kapna Moszkvától, főleg nem azon a jutányos 270 eurós áron, amit eddig fizetett érte a „nagy testvérnek” számító Oroszországnak.

Ebből is látszik, hogy az ukrajnai válság és az azt esetlenül kezelő, önsanyargató EU-s reagálás milyen súlyos helyzetet generálhat Szerbiában is, mely ország még úgy tűnik, igyekezete ellenére még nagyon messze van az uniós csatlakozástól. Az is bebizonyosodott az új geopolitikai helyzetben, hogy a nagypolitika alakulása nagymértékben kihat a mezőgazdasági és az élelmiszertermelés alakulására. Legalább annyira, mint az, hogy lesz-e eső vagy nem.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Nagy érdeklődés övezte a mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázatot

A Vidékfejlesztési Program meghirdetett felhívási közül az egyik legsikeresebbnek a 2022. május 31-én lezárult, adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő, mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázati konstrukció bizonyult.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály

Az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot. Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani. Számottevő visszaesés a hőmérsékletben csak a jövő hét közepén valószínű, akkor kissé növekszik a záporok esélye is.

Országos Borverseny: a magyar borok rangadója

Az érzékszervi minősítésnek több szintjét különböztetjük meg: a kötelező hatósági minősítésen túl kiemelt szerepe van borversenyeknek, a kereskedelmi minősítéseknek, minőségbiztosítási intézményeknek, valamint szakmai kiadványok által felkért bizottságok, vagy szakértők pontozásán alapuló minősítési eredményeinek. Összességében valamennyi minősítés a fogyasztó tájékoztatására hivatott.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.

Fokozottan tűzveszélyes időszak, csütörtöktől már Pest és Veszprém megyében is

A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.