0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

– A szántóföldi helyzet annak következménye, hogy bár az elmúlt év utolsó három hónapjában nem kevesebb, mint 290 milliméter csapadék áztatta a vajdasági rónát – ez 27 milliméterrel több, mint amennyi az ötvenéves átlag alapján januártól március végéig, fél év alatt esni szokott! –, de aztán jött a januári, februári és márciusi szárazság, amikor csak nyomokban volt eső. Vajdaság szívében, a Tisza dunai torkolatától 50 kilométerre fekvő Temerinben például januárban a 38 milliméteres ötvenéves átlag helyett alig 7 milliméter csapadékot jegyeztek föl. Februárban a 41 milliméteres átlag helyett 20 áztatta a földet, a márciusi 29 milliméteres átlag helyett pedig 1,5 milliméter csapadék jutott a magágyba.

Az április is csapadékszegény volt, akkor 30 milliméter esőt jegyeztek az átlagosnak számító 46 helyett. Hasonlóan alakult a csapadékhozam a Vajdaság más vidékein is. Ez a mennyiség elegendő volt a tavasszal elvetett magvak kicsírázásához és kikeléséhez, viszont a talaj alsóbb rétegeibe nem jutott a nedvességből.

Ennek tudható be, hogy az őszi vetés esetében nem lehet rekordhozamra számítani – magyarázza Tóth László agrármérnök, a temerini Zsúnyi-Szilák Szövetkezet szakembere.

A tavaszi vetéseken, mint mondja, még sokat segíthet a májustól várható eső. A szakember szerint most hatalmas szükség volna egy kiadós, 20-30 literes „intervenciós” csapadékmennyiségre, mert egy időre helyreállítaná a talaj vízháztartását. Mivel Vajadaságban a több évtizedes átlag alapján június az év legcsapadékosabb hónapja, amit a május követ, megvan a remény arra, hogy a tavasszal elvetett haszonnövények hozzák a jó formájukat.

Csökkent a kukorica, nőtt a napraforgó vetésterülete

Ez három ok miatt alakult így. Egyrészt, a termelési költségek előbb a koronavírus-járvány, majd a februárban kitört ukrajnai háború következtében megugrottak, ami arra késztette a szántóföldi haszonnövények termesztőit, hogy növeljék a kisebb költségű haszonnövények (szója, napraforgó) vetésterületét. Másrészt a világpiaci hírek is erre ösztönözték őket, ugyanis világszerte az égbe szökött az étolaj ára. Ez annak tudható be, hogy Ukrajna a világ legnagyobb napraforgó-termelő országa, de a háború miatt 40 százalékkal csökkent az olajnövény termelése és a kikötői forgalom is szinte teljesen megbénult, ezért az ország exportja majdhogynem teljesen leállt. Harmadrészt,

azt sem felejtették el a termelők, hogy a tavalyi aszály a szárazságot legjobban tűrő napraforgó hozamára hatott a legkevésbé.

Ezek a tényezők vezettek oda, hogy a tavalyihoz képest 30 ezer hektárral növelték a napraforgó vetésterületét Szerbiában, amivel eléri a 245 ezer hektárt. Szójával ugyanakkora területet vetettek be, mint tavaly, 240 ezer hektárt. A nagyobb befektetést igénylő kukorica vetésterülete viszont 50 ezer hektárral csökkent országosan, 1 millióról 950 ezer hektárra.

Ugyancsak a ter­melési költségek emel­kedésének és a téli csapadék jó hasznosításának a hatása, hogy a búza évek óta csökkenő vetésterülete idén 30 ezer hektárral nőtt.

Agrárközgazdászok úgy vélik, átlagos terméseredmény esetén Szerbiában idén is bőség lesz az összes haszonnövényből, hiánytól nem kell tartani. Exportra is jut, bőven.

Előző tudósításomban már beszámoltam róla, hogy a háború kitörését követő napokban akkora külföldi kereslet nyilvánult meg a Szerbiában felhalmozott mezőgazdasági termények iránt, hogy egy nap alatt eladható lett volna az egynegyede.

A szerb kormány biztonsági okokból úgy döntött, hogy március 11-ével felfüggeszti a gabona és az alapvető élelmiszerek – a búza, a kukorica, a liszt és az étolaj – exportját.

Azóta a kormány engedélyezte havi 220 ezer tonna búza és 23 ezer tonna liszt kivitelét, másrészt viszont két hónappal meghosszabbította a legfontosabb élelmiszerek árának a korlátozását.

Ismét mezőgazdasági vásár Újvidéken

A koronavírus-járvány miatt az elmúlt két évben elmaradt a Nyugat-Balkán legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari árumintavására a vajdasági székvárosban. A javuló és jelenleg stabilnak mondható járványhelyzetre tekintettel idén végre újra megrendezik május 21. és 27. között. Ez lesz a 89. rendezvény. A szervezők több tucat országból várnak kiállítókat. Itt lesznek a világ legnagyobb mezőgép- és élelmiszeripari berendezésgyártói, és a legkorszerűbb technológiákat is megmutatják az Újvidékre látogató több százezer érdeklődőnek. A belépőjegy 600 dinárba (körülbelül 2000 forintba) kerül. Csoportos részvétel esetén kedvezményes a belépés, egyharmaddal olcsóbban látogatható a kiállítás. A nyugdíjasok, egyetemisták és diákok még ennél is olcsóbban, 300 dinárért válthatnak jegyet.

Emelték a „szociális” kenyér hatósági árát

Szerbiában az egypártrendszer óta gyártanak egy kenyérfajtát, ami a szociális háló szerepét tölti be. A Száva folyóról kapta a nevét. Ez egy fehér kenyér, aminek a mindenkori árát az állam határozza meg.

Az éppen hat hónapja elfogadott kormányrendelet értelmében a T-500-as típusú lisztből készülő, 500 grammos vekninek eddig 46 dinár volt az ára, május 10-ével viszont 49 dinárt ( 158 forintot) kell fizetni érte.

Legalább három hónapig ennyi marad az ára. A kormány közleménye szerint azért döntöttek az ár korrigálása mellett, hogy eleget tegyenek a malomipari és pékipari érdekszervezetek követelésének. Ők ugyanis azt mondták, nincsen rendjén, hogy az olcsó kenyér miatt elszenvedett bevételkiesés méltánytalan helyzetbe hozza az előállítókat, a fogyasztóknak is részt kell vállalniuk a teher viseléséből.

Szerbiában egyébként jelentősen bővült a kenyérkínálat az utóbbi években. A korábbihoz képest jóval több adalékanyagok nélkül készített kenyérfajtát kapni. Vagyis aki nem éri be az úgynevezett „népi kenyérrel”, az egyre több kenyérkülönlegesség közül válogathat. Vannak rozsból, kukoricából, teljes kiőrlésű lisztből és élesztő nélkül, kovásszal, sőt különféle magvak és burgonya hozzáadásával készített kenyerek is – bár ezeknek az ára a szabadpiacra van bízva.

Hírek szerint a Száva-kenyér felemelt ára sem fedezi az előállítás költségeit, azonban a veszteséget a többi kenyérféle drágításával igyekeznek kompenzálni a pékek.

A benzin 18, a gázolaj 27 százalékkal drágább, mint Magyarországon

A nyugat-balkáni országban jelentős különbség van a benzin és a dízel üzemanyag ára között. Mindkét üzemanyagtípusnak legmagasabb lehetséges árát a kormány határozza meg a töltőállomások számára, minden héten pénteken. Május 6. óta a 95-ös oktánszámú benzin legfeljebb 180 dinárba (1,53 euróba), a gázolaj pedig 202 dinárba (1,72 euróba) kerülhet. Ebből következik, hogy Szerbiában a benzin 18, a gázolaj viszont 27 százalékkal többe kerül, mint Magyarországon. Ezért,

amikor a mezőgazdasági termények árának az alakulása felmerül, figyelembe kell venni azt is, hogy Szerbiában az üzemanyag ára jóval nagyobb mértékben növeli a termelés költségeit, mint Magyarországon.

A mezőgazdaság gondjait tehát az is tetézi, hogy az üzemanyagok magas ára a többi mezőgazdasági alapanyag és nyersanyag árát is tovább növeli.

Mindezek ellenére azt mondhatom, hogy a szerbiai termelők mindig sokkal jobb helyzetben vannak, mintha a brüsszeli bürokrák rákényszerítenék az EU-ba igyekvő Szerbia kormányát, hogy tagadja meg az orosz kőolaj behozatalát. Attól függetlenül, hogy Szerbia kőolajszükségletének csak 20 százaléka származik Oroszországból – 66 százaléka Irakból érkezik –, a brüsszeli diktátum elfogadása katasztrofális következményekkel járna Szerbiára nézve. Ugyanis ha Belgrád megtagadná az orosz kőolaj importját, akkor valószínűleg gázolajat sem kapna Moszkvától, főleg nem azon a jutányos 270 eurós áron, amit eddig fizetett érte a „nagy testvérnek” számító Oroszországnak.

Ebből is látszik, hogy az ukrajnai válság és az azt esetlenül kezelő, önsanyargató EU-s reagálás milyen súlyos helyzetet generálhat Szerbiában is, mely ország még úgy tűnik, igyekezete ellenére még nagyon messze van az uniós csatlakozástól. Az is bebizonyosodott az új geopolitikai helyzetben, hogy a nagypolitika alakulása nagymértékben kihat a mezőgazdasági és az élelmiszertermelés alakulására. Legalább annyira, mint az, hogy lesz-e eső vagy nem.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság