Back to top

Virágba borult akácerdők a Nyírségben

Ha esetleg valaki nem tudta volna eddig, hogy miért hívják „fehér akácnak” a Nyírségben leggyakoribb fafajunkat, most az erdőt járva megtapasztalhatja. Több ezer hektár akácos borult pompázatos fehér virágba térségünkben (is). Akár a Sóstói-erdőben sétálva, akár a Nagykálló Harangod környéki erdőtömböt autóval átszelve találkozhatunk ezzel az igazán gyönyörű képpel, mely az elmúlt évszázadok alatt teljesen hozzánőtt az Alföld vidékéhez.

A 18. században hazánkba bekerült, Észak-Amerikából származó akác mára az ország erdeinek egyötödét adó fafajává nőtte ki magát és a Nyíregyháza környéki állami erdőterületeket kezelő NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészet területének is a felét ez teszi ki. Legnagyobb összefüggő és legszebb állományai térségünkben találhatóak.

A Nyírség savanyú homoktalajain kiválóan érzi magát és az olyan területeken is megtalálja a helyét, ahol más fás vagy egyéb szántóföldi vegetáció nem jelent megfelelő földhasznosítási formát.

A fafaj szakmai megítélése - invazívan terjedő tulajdonsága miatt - változó, de ma már nehezen lehetne elképzelni a tájat nélküle. Az erdész-szakmaiság mellett a természetvédelmi és erdészeti hatósági előírások biztosítják azt, hogy olyan helyre ne kerüljön akác, ahol más őshonos fás vegetáció elképzelhető. Az erdészek szempontjából is meghatározó, hungarikum fafaj méltán érdemelte ki a „Nyírség aranya” elnevezést, elsősorban az akác faanyag számtalan hasznos tulajdonsága miatt.

A pompázatos látvány mellett az akácvirágzás más jóval is kecsegtet. A májusi melegebb estéken már erősen érezhető az akácvirág édes illata és jelzi számunkra, hogy ez valami különleges dolog lehet. Nem véletlen, hogy a méhek által szorgosan összegyűjtött nektár, az akácméz a legnagyobb beltartalmi értékkel bíró mézünk és az sem, hogy hungarikummá nőtte ki magát.

Az akácerdők látványa ebben az időszakban sok helyen kaptárak soraival egészül ki, ahol a méhészek méhcsaládjaikkal megjelennek.

A méhészek egész éves tevékenységének talán legfontosabb időszaka ez. A virágzás előtti és alatti időszakot izgalommal követik. Vajon lesz-e elég virág a fákon? Nem fagyott-e el még rügyfakadás előtt? Vajon nem válik-e az erős viharok vagy zivatarok martalékává az akácvirág? Vajon lesz-e elég nedvesség a fákban a megfelelő nektár létrejöttéhez és vajon süt-e eleget a nap az „éréshez”?

Fotó: Csatlós Norbert
Talán nem annyira köztudott, hogy a méhek szaporodási időszaka is éppen az akácvirágzás idejére esik, ami úgynevezett méhrajok kialakulásában mutatkozik meg. Ha valaki ilyennel találkozik az erdőben, ne ijedjen meg, nem veszélyes. Ha azonban lakókörnyezetben látjuk, az illetékes katasztrófavédelmet lehet értesíteni, ahol megfelelően tudják kezelni a méhrajokat.

Az akácvirágzás rövid, egy-két hetes időszak, fontossága kiemelkedő és jó nektártermés esetén lehetséges, hogy egész évben emlékezünk erre: amikor a reggeli teát ízesítjük akácmézzel, amikor a gyerekeknek a vajas kenyeret ezzel tesszük vonzóbbá, esetleg mézes-krémeshez használjuk fel Karácsonykor, vagy csak egyszerűen, amikor immunerősítőként kanalazzuk ki a csuporból.

Természetesen a méhek munkája az akác esetében is elősegíti a beporzást, illetve megoldja azt. Ennek azonban erdészeti jelentősége nem olyan nagy, mivel az akácosok erdőfelújításánál a fafaj visszaszerző-képességét (sarjadzását) használjuk ki. A megérett hüvelytermésből kipotyogó apró fekete magot az avarból összegyűjtve, elsősorban csemetetermesztésnél hasznosítjuk. Összességében elmondható, hogy az alföldi erdész kenyéradó fája az akác.

Forrás: 
Nyírerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Lenn az alföld tengersík vidékin"

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

A hétvégén rendezik meg a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált

December 9-10-én rendezik meg a XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált, amelyen a hagyományoknak megfelelően idén is kiosztják az Év kiváló magyar méze verseny elismeréseit - közölték a szervezők az MTI-vel.

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Baranyai erdész lett az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke

A hazai erdészet legfontosabb és legpatinásabb szakmai szervezete, az idén 155 éves Országos Erdészeti Egyesület nemrégiben tartotta küldöttgyűlését. Az eseményen újraválasztották elnöknek Kiss Lászlót, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatóját. Az egyesület általános alelnöke Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója lett.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.