Hogyan befolyásolta a várható takarmány- és élelmiszerkereslet a vetésszerkezetet? Sikerült-e befejezni a tavaszi munkákat, és milyen termésre számítanak? Erről kérdeztünk az ország különböző részein gazdálkodó szántóföldi növénytermesztőket.
Kevés lesz a termés, ha marad az idei évre eddig jellemző súlyos aszály – mondta el a hódmezővásárhelyi Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szabó Lajos.
Ez sajnos, nemcsak a tavaszi vetés sorsát pecsételi meg, hanem az ősziét is, aminek novemberben-decemberben még jutott csapadék. „Amikor a búzának még látszik a sora, amikor egy része már kalászban, másik része zászlós levélben van, azt szoktam mondani, hogy ezt 3-3,5 tonna biztosan megváltja.” A szakember szerint az aszálysújtott területek miatt hiány léphet fel szántóföldi növényekből. Csongrád megye alsó részében, ahol ők gazdálkodnak, komoly a szárazság.
Bár mindent sikerült elvetniük, a kapásnövényeket és az őszi gabona keverék utáni másodvetését is elvégezték, nagy gondot jelent számukra a csapadékhiány. A termőterületükre mindössze 73,5 milliméter csapadék jutott idén, egyetlen eső érte el a 15 milliméteres mennyiséget egyszerre, az ennél kevesebb csapadéknak meg legalább a felét elvitte az erős szél. „Ha így folytatódik, a 200 millimétert sem fogjuk elérni az egész évben, ami már az elsivatagosodással egyenlő.” A vetőmagborsójuk kikelt, de már virágzik, ami annak a jele, hogy talán nem is lesz érdemes betakarítani.
Közel 4000 hektár bérelt területet művelnek, kevés helyen van öntözési lehetőség, széttagoltak a földek, és nem sikerül minden gazdát meggyőzni az öntözési beruházás érdekében, amely miatt pályázni sem tudnak a fejlesztésre.
A vetésszerkezeten érdemben nem változtattak. Szabó Lajos szerint jelenleg mindenki az olajos növényeket helyezi előtérbe, mivel jó az áruk, de nagyon kötött az elhelyezésük a vetésfogóban.
Közepes termésre számítanak a hajdúböszörményi Béke Mg. Kft-ben, ahol elsősorban a sertés- és szarvasmarhaállomány takarmányozására termelnek szántóföldi növényeket, legnagyobb részben kukoricát – mondta el Bodnár Lajos ügyvezető.
Bár sikerült minden tavaszi feladatot időben elvégezni, a termelők pedig minden évben gondoskodnak a legjobb minőségű vetőmagról és minden szükséges inputanyagról, hogy milyen lesz az időjárás, azt senki sem tudja megjósolni. Tavaly a szárazság miatt a kukoricaszükségletük mintegy 30 százalékát a piacról kellett beszerezniük. Ezt idén nagyon szeretnék elkerülni, de minden azon múlik, hogy lesz-e elég csapadék.
Véleménye szerint egyre nagyobb szerephez jutnak a szárazságtűrő növényfajták, de a nemesítés egyelőre nem tud lépést tartani a klímaváltozással.
A vetésszerkezeten nem változtattak, de nagy könnyebbséget jelent számukra, hogy az EU a rendkívüli helyzetre tekintettel elengedte a zöldítést. Így az érintett területekre is kukoricát vethettek, emellett némi kitárcsázott repce helyére is az került.
Három éve 16 ezer tonnáról 26 ezer tonnára bővítették a gabonatároló és szárító kapacitásukat, amely óriási biztonságot jelent számukra. Nemcsak amiatt, hogy az egész évi termést el tudják raktározni, hanem amiatt is, hogy a korszerű technológiának, az ózonizálás és a nyári szellőztetés lehetőségének köszönhetően nem nő meg a takarmány toxintartalma, egész évben meg lehet őrizni a minőségét. Korábban a kapacitás szűkössége miatt az is előfordult, hogy az október 23-i munkaszüneti nap miatt, amikor megállt a szállítás, az aratást is szüneteltetni kellett.
– mondta Vass Károly, a dévaványai Agrodéva Kft. vezetője.
Náluk is masszív az aszály, de szerencsére a belvíz elkerülte őket, semmit sem vitt ki a vetésből az őszi-téli csapadék. Tavaly ugyanis a búza felét elpusztította. Az idei tavaszi munkákat időben el tudták végezni, jó minőségben ki is keltek a növények. „A repce kivételével, minden reményük meg lehetett volna a legjobb termésben, ha két héttel ezelőtt jött volna egy normális eső – mondta a szakember -, de már az 5 milliméteres is soknak számított. A növények már elkezdtek kisülni. A fénymag érzékeny is a szárazságra, de a búza is féllábszárig ér, és kint van a kalásza, a szikeken, foltokban pedig már kezd kiszáradni.”
A Békés megyei agrárvállalkozás 1200 hektár szántóföldön termel búzát, napraforgót, fénymagot, vagyis „kanárikölest” és repcét. A madáreleség kipróbálásáról tavaly döntöttek, repcét pedig azért termesztenek, mert a túzokvédelem érdekében 10 százalékot kötelezően előír az agrár-környezetgazdálkodási program, amelyben részt vesznek. Pedig Vass Károly szerint tévedés azt hinni, hogy a túzok eszi a repcét. „Esze ágában sincs.”
Az AKG miatt nem tudnak változtatni a vetésszerkezeten, és a zöldítési könnyítés sem vonatkozik rájuk, mivel náluk parlagterület nincs, csak ugar.
Nagyon jól hasznosítják azonban azt 7 ezer tonna kapacitású gabonatárolót, amely még a 4300 hektáros TSZ-re lett kialakítva annak idején. Egy részét bérbe is adják, ahonnan a tavaszi búza utóját még csak most vitték el.
Idáig minden szépen alakult az Agrowitt Kft. szántóin a Komárom-Esztergom megyei Kecskéden.
Wittmann Antal tulajdonos elmondta, hogy sok nedvesség hiányzik a talajból, de egész tavasszal kaptak egy keveset, így jól néznek ki a növényeik. „A búza, az árpa, a napraforgó gyönyörű. Robbanásszerű volt a kelés, de azért imádkozzunk esőért!” – mondja.
A tavaszi munkákkal még nem végeztek: hátra van a lucernák kaszálása, csomagolása és bálázása, valamint a növényvédelem.
A vállalkozás juhászattal, brojler csirkeneveléssel foglalkozik a szántóföldi növénytermesztés mellett. Jelenleg 1100 hektár gyepet és 850-900 hektár szántót kezelnek.
