Back to top

Lesz-e elég feldolgozóipari alapanyag?

Egyre kevésbé vonzó a csemegekukorica és zöldborsó termesztése a gazdáknak. Az okok sokrétűek, de a termesztési kedv csökkenése leginkább arra vezethető vissza, hogy a világpiacon az egekbe szökött a takarmánykukorica és az olajos termények ára.

A hazai hűtő- és konzervipar két kulcsterméke a csemegekukorica és a zöldborsó, ezért is érinti érzékenyen az ágazatot, hogy egyre nehezebb szerződést kötni a két szántóföldi kultúrára a termelőkkel.

Zöldborsót termeszteni kockázatosabb, mint takarmánykukoricát
Zöldborsót termeszteni kockázatosabb, mint takarmánykukoricát
Fotó: Cibakert Kft.

Sebesta Péter: ipari zöldséget termeszteni előrelátó tevékenység
Sebesta Péter: ipari zöldséget termeszteni előrelátó tevékenység
Az idén a csemegekukoricából éppen csak sikerült leszerződni az üzemeknek a tervezett mennyiséget, a zöldborsóból pedig annál kevesebbel kell beérniük, dacára a 30, illetve 50 százalékos nyersanyag-áremelésnek, tudtuk meg Sebesta Pétertől, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnökétől.  

A konzerv- és hűtőipar alapvető gondja abból adódik, hogy a takarmánykukorica ára már évek óta az inflációt meghaladó mértékben növekszik, és így a két meghatározó termékük területe csökken. A folyamatot a többi európai termelő ország is nyögi.

Nálunk a visszaesés a zöldborsónál a szembetűnőbb, az utóbbi 5 évben 20 százalékkal szűkült a területe, de a csemegekukorica termesztése sem olyan vonzó már, mint korábban.A csökkenést az sem tudta megállítani, hogy az előző 3 évben évente két számjeggyel növelték az alapanyagok árát.

A piaci mechanizmusok az agráriumban is működnek, magyarázta Sebesta Péter, így amikor a takarmánykukorica és a napraforgó ára az egekben van, nehéz meggyőzni a termelőket, hogy ne a könnyebb ellenállás felé mozduljanak, és maradjanak a kertészeti kultúráknál. A szántóföldi zöldségek termesztése ugyanis vitathatatlanul több munkát, fegyelmezettebb technológiát követel tőlük, nagyobb ráfordítást igényel és még a kockázata is nagyobb. Ahhoz azonban, hogy életben tartsuk, netán bővítsük a hazai feldolgozóipart, mindenképpen megoldást kell találni a jelenlegi gondokra.

Hosszú távú stratégiára és ösztönző rendszerre van szükség, amely egyértelművé teszi, hogy a termelők szintjén és nemzetgazdaságilag is érdemes szántóföldi zöldségeket termeszteni termőföldjeink egy részén.

Arányaiban nem nagy területekről van szó, hiszen az 5 millió hektár művelt területből az összes ipari zöldség körülbelül 80 ezer hektár - ebből a csemegekukorica és a borsó együtt mintegy 50 ezer hektárt foglal el a másodvetésekből adódóan. Pedig tudásunk, és piacaink is lennének, hogy megduplázzuk a területet.

Ráadásul a szakember szerint ipari zöldséget termeszteni előrelátó tevékenység, hiszen feldolgozásuk hozzáadott értéket, munkahelyeket teremt, növeli a GDP-t, a késztermékek fogyasztása pedig jól beleillik az egészséges táplálkozásba.

(A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar gondjairól bővebben a Kertészet és szőlészet 22. számában írunk.)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.