Back to top

Lesz-e elég feldolgozóipari alapanyag?

Egyre kevésbé vonzó a csemegekukorica és zöldborsó termesztése a gazdáknak. Az okok sokrétűek, de a termesztési kedv csökkenése leginkább arra vezethető vissza, hogy a világpiacon az egekbe szökött a takarmánykukorica és az olajos termények ára.

A hazai hűtő- és konzervipar két kulcsterméke a csemegekukorica és a zöldborsó, ezért is érinti érzékenyen az ágazatot, hogy egyre nehezebb szerződést kötni a két szántóföldi kultúrára a termelőkkel.

Zöldborsót termeszteni kockázatosabb, mint takarmánykukoricát
Zöldborsót termeszteni kockázatosabb, mint takarmánykukoricát
Fotó: Cibakert Kft.

Sebesta Péter: ipari zöldséget termeszteni előrelátó tevékenység
Sebesta Péter: ipari zöldséget termeszteni előrelátó tevékenység
Az idén a csemegekukoricából éppen csak sikerült leszerződni az üzemeknek a tervezett mennyiséget, a zöldborsóból pedig annál kevesebbel kell beérniük, dacára a 30, illetve 50 százalékos nyersanyag-áremelésnek, tudtuk meg Sebesta Pétertől, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnökétől.  

A konzerv- és hűtőipar alapvető gondja abból adódik, hogy a takarmánykukorica ára már évek óta az inflációt meghaladó mértékben növekszik, és így a két meghatározó termékük területe csökken. A folyamatot a többi európai termelő ország is nyögi.

Nálunk a visszaesés a zöldborsónál a szembetűnőbb, az utóbbi 5 évben 20 százalékkal szűkült a területe, de a csemegekukorica termesztése sem olyan vonzó már, mint korábban.A csökkenést az sem tudta megállítani, hogy az előző 3 évben évente két számjeggyel növelték az alapanyagok árát.

A piaci mechanizmusok az agráriumban is működnek, magyarázta Sebesta Péter, így amikor a takarmánykukorica és a napraforgó ára az egekben van, nehéz meggyőzni a termelőket, hogy ne a könnyebb ellenállás felé mozduljanak, és maradjanak a kertészeti kultúráknál. A szántóföldi zöldségek termesztése ugyanis vitathatatlanul több munkát, fegyelmezettebb technológiát követel tőlük, nagyobb ráfordítást igényel és még a kockázata is nagyobb. Ahhoz azonban, hogy életben tartsuk, netán bővítsük a hazai feldolgozóipart, mindenképpen megoldást kell találni a jelenlegi gondokra.

Hosszú távú stratégiára és ösztönző rendszerre van szükség, amely egyértelművé teszi, hogy a termelők szintjén és nemzetgazdaságilag is érdemes szántóföldi zöldségeket termeszteni termőföldjeink egy részén.

Arányaiban nem nagy területekről van szó, hiszen az 5 millió hektár művelt területből az összes ipari zöldség körülbelül 80 ezer hektár - ebből a csemegekukorica és a borsó együtt mintegy 50 ezer hektárt foglal el a másodvetésekből adódóan. Pedig tudásunk, és piacaink is lennének, hogy megduplázzuk a területet.

Ráadásul a szakember szerint ipari zöldséget termeszteni előrelátó tevékenység, hiszen feldolgozásuk hozzáadott értéket, munkahelyeket teremt, növeli a GDP-t, a késztermékek fogyasztása pedig jól beleillik az egészséges táplálkozásba.

(A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar gondjairól bővebben a Kertészet és szőlészet 22. számában írunk.)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az újrahasznosított műanyag művészete

Szobrot állítottak az újrahasznosított műanyagnak. A szobor mi másból is készülhetett volna, mint újrahasznosított műanyagból. A különleges művészeti alkotással a Desch cég a műanyag újszerű értelmezésére szeretné felhívni a figyelmet.

Tudatos Vásárlók Családi nap – bemutatkoznak a közösségi gazdaságok

Hazánkban is egyre népszerűbbek a közösségi gazdaságok, személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg. A gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket.

10 kiváló élelmiszer a vérnyomás csökkentésére

A vérnyomás normális esetben a nap folyamán fokozatosan emelkedik és csökken, a krónikusan magas vérnyomás - más néven magas vérnyomás - növeli a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegségek kockázatát. Annak érdekében, hogy csökkenstük ezeknek a kockázatát az alábbi élelmiszerek a segítségünkre lehetnek.

A lucerna mint fehérjeforrás

A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.

Százmilliós adóhiányt jelentett egy zöldséges, körmére nézett a NAV

A NAV az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint tartósan milliós nagyságrendű veszteséges működés és az áfabevallásban jelentett beszállítói adatok miatt rendelte el a NAV a zöldségkereskedő ellenőrzését.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Korszerűsítik és újraindítják az erdélyi cukorgyártást

Újraindítják az erdélyi cukorgyártást a marosludasi cukorgyár új tulajdonosai, akik a térség termesztőitől vásárolnák fel a cukorrépát - nyilatkozták az Agrointel.ro szakportálnak.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.