Back to top

Lesz-e elég feldolgozóipari alapanyag?

Egyre kevésbé vonzó a csemegekukorica és zöldborsó termesztése a gazdáknak. Az okok sokrétűek, de a termesztési kedv csökkenése leginkább arra vezethető vissza, hogy a világpiacon az egekbe szökött a takarmánykukorica és az olajos termények ára.

A hazai hűtő- és konzervipar két kulcsterméke a csemegekukorica és a zöldborsó, ezért is érinti érzékenyen az ágazatot, hogy egyre nehezebb szerződést kötni a két szántóföldi kultúrára a termelőkkel.

Zöldborsót termeszteni kockázatosabb, mint takarmánykukoricát
Zöldborsót termeszteni kockázatosabb, mint takarmánykukoricát
Fotó: Cibakert Kft.

Sebesta Péter: ipari zöldséget termeszteni előrelátó tevékenység
Sebesta Péter: ipari zöldséget termeszteni előrelátó tevékenység
Az idén a csemegekukoricából éppen csak sikerült leszerződni az üzemeknek a tervezett mennyiséget, a zöldborsóból pedig annál kevesebbel kell beérniük, dacára a 30, illetve 50 százalékos nyersanyag-áremelésnek, tudtuk meg Sebesta Pétertől, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnökétől.  

A konzerv- és hűtőipar alapvető gondja abból adódik, hogy a takarmánykukorica ára már évek óta az inflációt meghaladó mértékben növekszik, és így a két meghatározó termékük területe csökken. A folyamatot a többi európai termelő ország is nyögi.

Nálunk a visszaesés a zöldborsónál a szembetűnőbb, az utóbbi 5 évben 20 százalékkal szűkült a területe, de a csemegekukorica termesztése sem olyan vonzó már, mint korábban.A csökkenést az sem tudta megállítani, hogy az előző 3 évben évente két számjeggyel növelték az alapanyagok árát.

A piaci mechanizmusok az agráriumban is működnek, magyarázta Sebesta Péter, így amikor a takarmánykukorica és a napraforgó ára az egekben van, nehéz meggyőzni a termelőket, hogy ne a könnyebb ellenállás felé mozduljanak, és maradjanak a kertészeti kultúráknál. A szántóföldi zöldségek termesztése ugyanis vitathatatlanul több munkát, fegyelmezettebb technológiát követel tőlük, nagyobb ráfordítást igényel és még a kockázata is nagyobb. Ahhoz azonban, hogy életben tartsuk, netán bővítsük a hazai feldolgozóipart, mindenképpen megoldást kell találni a jelenlegi gondokra.

Hosszú távú stratégiára és ösztönző rendszerre van szükség, amely egyértelművé teszi, hogy a termelők szintjén és nemzetgazdaságilag is érdemes szántóföldi zöldségeket termeszteni termőföldjeink egy részén.

Arányaiban nem nagy területekről van szó, hiszen az 5 millió hektár művelt területből az összes ipari zöldség körülbelül 80 ezer hektár - ebből a csemegekukorica és a borsó együtt mintegy 50 ezer hektárt foglal el a másodvetésekből adódóan. Pedig tudásunk, és piacaink is lennének, hogy megduplázzuk a területet.

Ráadásul a szakember szerint ipari zöldséget termeszteni előrelátó tevékenység, hiszen feldolgozásuk hozzáadott értéket, munkahelyeket teremt, növeli a GDP-t, a késztermékek fogyasztása pedig jól beleillik az egészséges táplálkozásba.

(A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar gondjairól bővebben a Kertészet és szőlészet 22. számában írunk.)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

Az év nemzetközi dísznövénytermelője

Kertészeti Termelők Nemzetközi Szövetsége (AIPH) minden évben meghirdeti az Év nemzetközi termelője díjat. A 2009-ben alapított igen rangos szakmai díjjal a világ legjobb dísznövénytermesztő üzemeinek munkáját ismerik el.

Aki ezt kihagyja, az lemond az agrártámogatások 15%-áról

Mikrobiológiai termékek az AÖP támogatásban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége. Az AGROmashEXPO-n megrendezett fórumon szó volt az Agrár Ökológiai Program (AÖP) céljairól és a felhasználható mikrobiológiai termékek sokféleségéről.

Február 6-ig lehet jelentkezni a MATE gyümölcs- és zöldségfeldolgozó képzésére

Naprakész piaci ismeretekkel indít gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szakirányú továbbképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusa 2023. márciusában. A megújult tananyag egyedülálló módon foglalja össze az ágazatban szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a nyersanyagoktól a feldolgozás-technológiákon át egészen a kereskedelemig.

Mit és miben termesszünk?

A Szenttamási Kft. híd szerepet tölt be a kertészek és a gyártók között, mivel nem csupán termesztéshez szükséges alapanyagokat és szaporítóanyagot forgalmaz, hanem támogatja azok tesztelését, nyomon követését, értékelését is.

Célzott málnanemesítés

Hatalmas a fejlődés a málnafajták terén is, csakúgy, mint a legtöbb gyümölcsnél. A bogyók óriásiak, kétszer-háromszor nagyobbak, mint a megszokott málnafajtáké, és külön kezelik a feldolgozásra és friss fogyasztásra szánt fajtákat.

A város, amelynek először lett klímastratégiája

A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség tavalyi, Tatabányán megrendezett évzáró konferenciáján a házigazda település zöldfelület-gazdálkodását ismerhettük meg.

Török paradicsom Hollandiában

Az energiaárak emelkedésével sok európai kertészet felhagyott a paradicsomtermesztéssel. Ennek ellenére az európai országok paradicsom iránti kereslete nem nőtt akkora mértékben, mint ahogy azt a török zöldségkereskedők remélték.

Növekedhet a görögdinnye termőterülete

A Nunhems Hungary, a BASF, a Seedplus és a Koppert Hungária dinnyetermesztési szakmai estet tartott Medgyesegyházán. Az előadók szóltak a lehetőségekről és kihívásokról, hiszen amíg a tavalyi aszályos év sok növénykultúrát károsított, a görögdinnye keresletének jót tett a forró nyár. A versenyképességhez azonban nemcsak a fajtát és technológiát kell jól megválasztani, hanem lehetőleg minél tovább kell a piacon lenni.