Back to top

Méhek nélkül nincs élet – A MATE munkatársának gondolatai a méhek világnapján

2019-ben az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a beporzókat. A veszélyeztetett fajok listáján szereplő méhek egyedszáma az utóbbi években drasztikusan csökken. A valós aggodalmak hátteréről és a megporzók ökoszisztémában betöltött szerepéről Dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársa osztotta meg a legfontosabb tudnivalókat.

A méhek alapvető szerepe életünkben

A méhek a mérsékelt égöv legfontosabb beporzói. Nagyon fontos tudni, hogy méhek alatt nem csak a háziméh értendő, hanem a többi vadon élő méhfaj is. Csak hazai viszonylatban mintegy 700 méhfajt ismerünk, a világ vadméh-fajszámát pedig kb. 20-22 ezerre becsülik. A beporzás nem más, mint a virágpor bibére kerülése, ami elengedhetetlen a növények ivaros szaporodásához. A növényvilág kb. 70-80 százaléka függ a rovarbeporzástól.

Mivel minden életközösség alapvetően a növények szervesanyag produkcióján alapszik, a megporzás, mint a növények szaporodását és ezáltal szervesanyag-produkcióját befolyásoló ökoszisztéma-szolgáltatás, elengedhetetlen az életközösségek normális működése szempontjából.

Ehhez képest már csak hab a tortán az a mezőgazdasági szempont, hogy az átlagos emberi táplálék mintegy harmada erősen függ a rovarmegporzástól.

A méhek veszélyeztetettségének okai

Az utóbbi évtizedekben a méhek diverzitása, fajszáma és egyedszáma egyaránt erős visszaesést mutat világszerte. Különösen jellemző ez a csökkenés a „fejlett” országokra, de nem elhanyagolható más területeken sem. A vadméhfajok jelentős részének előfordulási gyakorisága csökken, bizonyos fajok el is tűntek már számos területről. A csökkenés hátterében elsősorban a területhasználat megváltozása, az egyre intenzívebb emberi hatások húzódnak meg. Ezzel párhuzamosan a természetközeli élőhelyfoltok száma, kiterjedése erősen csökken, pedig ezek az élőhelyek biztosíthatják a méhek számára a virágokban gazdag táplálkozó- és a búvó/fészkelőhelyeket egyaránt. Az intenzív területhasználattal együtt jár a kemikáliák nagymértékű alkalmazása, valamint az inváziós fajok terjedése, amik szintén negatívan befolyásolják a megporzókat.

A vadméheken túl, az utóbbi egy-két évtizedben a háziméhekkel is egyre több gond adódik. Újfajta betegségek, kártevők jelentek meg a méhészetekben.

Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a háziméhek nem minden növényt tudnak hatékonyan megporozni, akkor egyértelművé válik, hogy a „megporzási krízist” nem tudjuk megoldani csupán a háziméhekkel, így nem szabad csak erre az egy fajra hagyatkozni a megporzásban.

Mit tehetünk a negatív tendenciák ellen?

Nagyon fontos volna az intenzív emberi területhasználat visszafogása. Az agrártájakban fontos lehet olyan területek megtartása, a virágzó növényekben gazdag szegélyek fenntartása vagy akár mesterséges létrehozása, ahol a méhek és egyéb megporzók is megtalálhatják a táplálékforrásokat és a fészkelőhelyeket, lehetőleg az egész szezon folyamán. Egy-egy virágzó mezőgazdasági kultúra (pl. napraforgó vagy repce) nagy mennyiségben kínálhat ugyan táplálékot számukra, ám csak rövid ideig. Az adott kultúra virágzási idején túl az ilyen terület ugyanolyan agrársivatag a megporzók számára, mint a nem virágos kultúrák. Márpedig

a megporzóknak az egész szezonban szükségük van a táplálékforrásokra. Ráadásul egy mezőgazdasági tábla a bolygatatlan fészkelőhelyeket semmiképpen nem tudja biztosítani.

A városi élőhelyeken, zöldterületeken történő kevésbé intenzív kezelések alkalmazása is elősegítheti a megporzók megtelepedését és túlélését. Továbbá megfelelő növények telepítésével bárki létrehozhat a saját lakóhelyén megporzóbarát fészkelő- és búvóhelyeket.

Szakirányú továbbképzések a MATE-n

A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja. A méhész társadalom számára létfontosságú a méhész-utánpótlás. A felsőfokú méhészképzés iránt évek óta nagyfokú az igény, hiszen egy ilyen képzés átfogó, de mégis szakmailag elmélyült ismereteket tud átadni a gyakorló méhészeknek is.

A képzésre elsősorban agrár- vagy természettudományi képzési területen megszerzett oklevéllel rendelkező jelentkezőket várunk, de bármilyen egyéb diplomával rendelkezők is jelentkezhetnek, akik érdeklődnek a méhészet iránt.

A képzés célja a szakmunkás képzésben elsajátítható méhészeti ismeretek elmélyítése, ennek megfelelően a méhészettel kapcsolatos összes tématerületet felölelik a képzés tantárgyai. A méhbiológia ismeretektől a méhegészségügyön át a technológiai ismeretekig és a méhészeti termékek minőségellenőrzéséig olyan fontos témákat tárgyalnak a tantárgyak, melyek elengedhetetlenek a hatékony és mégis környezetbarát méhészkedéshez. Mindezzel a végzett hallgatók a legkorszerűbb méhészeti ismeretekre tehetnek szert. A képzésben a korábbi években nagyon sok, saját méhészeti vállalkozással rendelkező szakember vett részt, akik a visszajelzések alapján a saját munkájukban és fejlesztéseikben is nagy hasznát vették a megszerzett ismereteknek. Ugyanakkor a jelenleg még nem aktívan méhészkedő hallgatók is megtalálták a képzésben azokat a pontokat, melyek a későbbi vállalkozásuk beindítását lehetővé teszik, illetve a diploma lehetőséget ad arra, hogy nagyléptékű méhészeti vállalkozásoknál, akár feldolgozó üzemekben helyezkedjenek el.

Forrás: 
MATE sajtóközelmény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

65 éves a maciméz

Kevés olyan elem forrott össze annyira a magyar háztartások képével, mint a konyha valamely sarkából a belépőre néző maciméz, amely a hatvanas évek óta nemzedékek gyerek-, majd felnőttkorát kísérte végig.

A MATE-ra felvett gólyák több mint fele az agráriumot választotta

Szeptemberben 2555 magyar és várhatóan több mint 400 külföldi hallgató kezdheti meg tanulmányait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A felvett hallgatók 49%-a a MATE tíz töretlenül legnépszerűbb képzésére nyert felvételt, melyek közül kilenc napjainkban kiemelt fontosságúnak számító agrártudományi képzés.

Okosabbak a méhek, mint azt eddig feltételeztük

A napokban megjelent Lars Chittka – The mind of a Bee (Egy méh elméje) című kötete, melyben a német etológus és viselkedésökológus a legújabb méhkutatásainak eredményeit részletezi. A könyve egyelőre még csak angol nyelven érhető el, ám a Guardian kritikája szerint a könyv forradalmi megállapításokat rejt a rovarokról.

Új magyar egynyárifajták

A városi közterületek szerepe az utóbbi években egyre inkább átalakul. Korábban elsősorban találkozópontként, esetleg közlekedési csomópontként szolgáltak, és az ott lévő növényeknek csak másodlagos, díszítő szerep jutott. Mára viszont a közterületek növényzete is a klímaváltozás elleni harc fontos eszközévé vált.

A méhek mint érző és gondolkodó lények (2.)

"A megfigyelt magas szintű kognitiv képességek alapján, nem valószínű, hogy a méheknek ne legyenek érzéseik. Annak láthatjuk most a élő bizonyítékát, hogy a méheknek is vannak „érzelemszerű” állapotaik."

A méhészet művészete - A rejtélyes kaptárkövek

Előző esszémben a képzeletbeli „Méhes filmek fesztiválját” azzal a filmmel zártam volna, amelynek eredeti címe Medena zemja (vagyis ’Mézkirálynő’) volt. A film fontos és visszatérő jelenete, hogy főhősnőnk sziklákban lévő méhlakásokat látogat meg, gyakran igen nehezen megközelíthető hegyoldalakban, éppen úgy, mint a tradicionális mediterrán méhészek. Egészen pontosan végigkövethetjük, hogyan dolgozik ezekkel a kőkaptárakkal.

A szőlőt is öntözni kell

Ma már nem az a kérdés, hogy öntözzük-e a borszőlőt, sokkal inkább, hogy mikor és mennyit. Időszerű témát vetettek fel a szervezők, amikor „A szőlő öntözésének és öntözésvezérlésének lehetőségei” címmel bemutatót szerveztek Tatán. A Mikóczy Szőlőbirtok, a KITE Zrt., a MATE, valamint a T-Markt Kereskedőház Kft. által jelzett eseményre sokan voltak kíváncsiak.

Kajszi alanykísérlet indult Cegléden

Technológiai megújulásra lenne szükség a hazai kajszisokban, amihez új alapok szükségesek. Ezek megtalálásában segít a MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Ceglédi Állomásán rendezett tanácskozás és bemutató, ahol sok fajta-nemes kombinációt láttunk. A kutatóállomáson 6 alany- és 16 nemes fajta kombinációit ültették el, öntözött körülmények közt. Az első termésről és az eddigi mérési eredményekről számoltak be.

A méhek mint érző és gondolkodó lények (1.)

Érdekes kísérletsorozatról számol be könyvében egy méhkutató. Ez megváltoztathatja a rovarokról alkotott nézeteinket.

Züminapló

A mai kor állattenyésztésében már szinte elkerülhetetlen a digitalizáció, az adatrögzítés és az adatkezelés megoldása valamilyen szoftverrel. A méhészet ezen a téren azonban lemaradásban volt… De csak volt, hiszen ilyen hiánypótló, saját tapasztalaton alapuló szoftverfejlesztésbe kezdett az Agrárin csapata.