Back to top

A méhek a lényeg - bábelőadás közvetlen és közvetett közönségnek

Az elmúlt hetekben meghívást kaptam, nézzek meg egy óvisoknak szóló bábelőadást. Az előadás nem csak remek volt, de úgy hiszem, az élményen túl minden szempontból csak tanulni lehet belőle.

A méhek a lényeg- bábelőadás
A méhek a lényeg- bábelőadás
Az előadás hátterében álló módszertan tulajdonképpen az, hogy a gyermekeken keresztül a felnőttek is érintve érezzék magukat. A módszertan komplex tudásanyagot dolgoz fel a gyermekek nyelvére lefordítva, amely a környezettudatosság témáját alapjaiban és összefüggéseiben vizsgálja,

a cél egy ökocentrikus generáció nevelése, mely a szülők és a környezetükben élő felnőttek figyelmét is jobban  a természetre, a kialakult problémák mérséklésére, kezelésére tudják irányítani.

A módszertannal a tudásanyagot egyszerűen, interaktívan, sok mesével és játékkal, élvezhető módon adják át a színészek.

Az előadás hátterében álló koncepció alapján egy didaktikus előadásra számíthatna a néző, de a bábelőadás „drámai feszültségei” nagyon a helyükön voltak, mint ahogy a méhészeti szempontok is. A darab és az előadásmód érdekes és izgalmas volt.

Elviekben a kétszereplős bábjáték − a programleírás szerint − kültéri helyszínen, lehetőség szerint egy réten játszódik. A borús idő miatt viszont ez alkalommal az egyik teremben került bemutatásra, ahová az ovisok közé én magam is beültem és hasonló módon elvarázsolódottam, mint a minden érzékszervükkel és egész lényükkel a lelkes előadókra és játékukra figyelő gyerekek.

Az óvodások a darab folyamán megismerkedtek a beporzás és mézkészítés folyamatával, a méhek mindennapi életével és azzal a ténnyel, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a méhek az emberiség életében.

A gyerekeket bevonta a méhecskék története. Úgy tűnt, készültek is az előadásra, hiszen sok mindent már tudtak a méhekről, és egy-két méhecskés témájú rajz, báb is volt a teremben, melyeket saját kezűleg készítettek az előző hetekben.

Az előadást követően egy méhésszel folytatott beszélgetésre is sor került. Weiner-Sennyey Tibor költő-méhész, a darab szakmai tanácsadója, aki a beltérre való tekintettel nem gyújtotta meg a méhészfüstölőjét, válaszolt illetve kérdezett a gyerekektől, és ettől még inkább interaktív lett az előadás.

Ennek a bábelőadásnak ott a helye minden óvodában és alsós osztályban, a gyerekek biztosan szeretni fogják!  

A méhek a lényeg, írta: Gévai Csilla, szakmai tanácsadó Weiner Sennyey Tibor, előadók: Gévai Csilla, Benkő Bence,  Producer: Kórodi Eszter

Ajánljuk még:

Méhészjáték az oktatásban -interjú egy méhész-tanárral

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdaasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy kezdő méhész naplója: első hónap

Castiglione Lászlónak hívnak, hosszú várakozás után, idén kezdtem el foglalkozni érdemileg a méhészettel. Korábban beszámoltam az első két családom megérkezését követő pár nap izgalmairól.

A Tiszántúlon feleannyi mézet termeltek a méhészek az aszály miatt

A nyári aszály miatt, főként a Dunától keletre a szokásos mézmennyiség felét tudták a méhészek előállítani - mondta az MTI-nek hétfőn a Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület alapító elnöke.

Zárókezelés varroa atka ellen tejsavval

Egy olyan varroa atka elleni eljárást szeretnék megosztani, melyet idehaza csak kevesen használnak, de igen hatékony lehet, méhkímélő és teljesen organikus vagyis bio.

Gluténmentes és még beporzó-barát is, mi lehet az?

Hollandiában valaha elterjedt volt, számos nemzeti étel receptjében szerepel, ám erősen kiszorult a termesztésből. A reform konyha is felkarolta ezt a növényt, így termesztésében nagy lehetőségek vannak.

Méhészkedés a phaiákok földjén: Korfu a bioméhészet paradicsoma (2.)

Panagiotisz Vasilakisz, korfui méhésszel a Vatoszban berendezett mézkiszerelő üzemében beszélgettem.

A méhkenyér

A méhkenyér, más néven perga a méhek alapeledele: főként virágporból, valamint kisebb mennyiségben propoliszból, méhviaszból, némi mézből és a méhek mirigyváladékaiból (emésztőenzimek) álló elegy, amely a méhsejtekben elraktározva néhány hónap leforgása alatt megerjed, és ezáltal könnyebben emészthetővé válik.

Hazai fajtamézeink baktériumgátló aktivitásának hátterében álló hatásmechanizmusok

A Méhészet 2020. augusztusi és 2021. októberi számaiban bemutattuk, hogy akác-, hárs- és napraforgómézeink hatékonyan képesek gátolni különböző baktériumok, így a légúti fertőzésekért felelős kórokozók növekedését és biofilmképző sajátosságát is. Jelen írásunkban azokra a hatásmechanizmusokra fókuszálunk, amelyek révén a mézek kifejtik antibakteriális hatásukat.

Kiterjesztik a beporzókat védő EU-s szigort

Az EU-tagországok kormányai egyetértenek abban, hogy csökkenteni kell a méheket károsító két fő peszticidmaradvány határértékeit, ami főként az EU piacára szánt élelmiszert és takarmányt előállító nem EU-s termelőket érinti.

Méhészkedés a phaiákok földjén: Korfu a bioméhészet paradicsoma (1)

Miért érdemes méhészként vagy csak egyszerű turistaként helyi méhészeket felkeresnünk, bárhol is járnánk a világban? 1. Nagyon sok beszélni valónk lesz! Fogadjunk, hogy minimális nyelvtudással is megértjük egymást! 2. Sok újat tanulhatunk. 3 Méhészbarátságok, -kapcsolatok születhetnek. 4. Olyan helyekre is eljutunk, ahová az átlagturista nem fog.

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem – új eszköz a fertőzöttség méréséhez

A méhészet ősi hagyomány, Európában évezredek óta tartanak mézelő méheket. A méhek kritikus fontosságúak a természeti környezetben; fenntartják a biológiai sokféleséget azáltal, hogy alapvető beporzást biztosítanak számos kultúrnövény és vadon élő növény számára.