Back to top

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 17 kocasüldő csoporttal, 9 kansüldővel, 5 hízó csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon. Összesen 60 tenyészsertést mutattak be.

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja | MMG

Arról, hogy a tenyésztőink mennyire tudják a világgal felvenni a versenyt, az egyik bírót, Csóka Lajost, az ISV tenyésztési igazgatóját, az FSE elnökségi tagját kérdeztük, aki elmondta, hogy a tenyésztés során mindig figyelembe kell venni, hogy az állatot hol tenyésztik, ott milyen végterméket, vagyis húst várnak el a fogyasztók, és azt is, hogy ehhez miféle keresztezésekre van szükség mert a hízó alapanyagot gazdaságosan kell előállítani.

Csóka Lajos
Csóka Lajos
Fotó: Csatlós Norbert

Itthon a hízó jórészt úgy „készül”, hogy tisztavérű fajtákat, magyar nagy fehéret, illetve magyar lapályt kereszteznek, és az így előállított F1-ekre viszik rá a különböző úgynevezett végtermék kanokat, amik fajtája lehet duroc, pietrain vagy hampshire, illetve ezeknek a keresztezései.

„A keresztezések célja, hogy gyorsan növő, gyorsan fejlődő, jó takarmányértékesítő, a piacnak megfelelő, jó minőségű, értékes hússal rendelkező, ízletes, jó magyar végterméket tudjunk előállítani a magyar háziasszonyok örömére” – mondta el Csóka Lajos.

A bírálatok során kocasüldőknél természetesen az anyai tulajdonságok állnak a bírálat középpontjában.

Fotó: Csatlós Norbert
Mondjuk egy nagy fehér kocának legyen nagy rámája, erős szerkezete, legyen jó csecssora mindkét oldalon, nyugodt legyen, de csak annyira, hogy ne flegmán kezelje a malackáit, hanem nagyon jól tejeljen, és nagy életteljesítményt is tudjon produkálni – sorolta a szakértő.

Fotó: Csatlós Norbert

- A kanok esetében azt vizsgáljuk, hogy minél nagyobb növekedési eréllyel rendelkezzenek, illetve minél jobban transzformálják a takarmányt. Fontos, hogy minél több legyen a hús az állaton és minél jobb legyen a hús minősége. Ezt azzal tudjuk elérni, hogy a kipróbált konstrukcióban ezeket a fajtákat szisztematikusan úgy párosítjuk és kombináljuk, hogy a végtermékek egyöntetűek legyenek.

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…