Arról, hogy a tenyésztőink mennyire tudják a világgal felvenni a versenyt, az egyik bírót, Csóka Lajost, az ISV tenyésztési igazgatóját, az FSE elnökségi tagját kérdeztük, aki elmondta, hogy a tenyésztés során mindig figyelembe kell venni, hogy az állatot hol tenyésztik, ott milyen végterméket, vagyis húst várnak el a fogyasztók, és azt is, hogy ehhez miféle keresztezésekre van szükség mert a hízó alapanyagot gazdaságosan kell előállítani.

„A keresztezések célja, hogy gyorsan növő, gyorsan fejlődő, jó takarmányértékesítő, a piacnak megfelelő, jó minőségű, értékes hússal rendelkező, ízletes, jó magyar végterméket tudjunk előállítani a magyar háziasszonyok örömére” – mondta el Csóka Lajos.


- A kanok esetében azt vizsgáljuk, hogy minél nagyobb növekedési eréllyel rendelkezzenek, illetve minél jobban transzformálják a takarmányt. Fontos, hogy minél több legyen a hús az állaton és minél jobb legyen a hús minősége. Ezt azzal tudjuk elérni, hogy a kipróbált konstrukcióban ezeket a fajtákat szisztematikusan úgy párosítjuk és kombináljuk, hogy a végtermékek egyöntetűek legyenek.
