Back to top

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Közleményükben emlékeztettek: az elmúlt években minden eddiginél többet, mintegy 38 milliárd forintot fordítottak természetvédelmi fejlesztésekre.

A Biológiai sokféleség egyezmény elfogadásának 30. évfordulója és a biológiai sokféleség világnapja alkalmából az Agrárminisztérium a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal (NBGK) közösen elindítja az "Év tájfajtája és haszonállata" szemléletformáló kezdeményezést, ezzel is ráirányítva a figyelmet az agro-biodiverzitás, ezen belül az egyedi és változatos genetikai értékek megőrzésének fontosságára.

Ez nemcsak élővilág-megőrzési szempontból fontos, hanem élelmezésbiztonsági stratégiai kérdés is - írták.

Hozzátették: az idei év kiválasztottjai egy hazai gyümölcstájfajta, a kétszertermő körte, valamint a pannon méh, amelyek - azon túl, hogy védendő értékek - a beporzáson keresztül is szoros kapcsolatban vannak egymással. A kezdeményezés célja annak bemutatása, hogy a szupermarketek polcain megtalálható gyümölcs- és zöldségfajtákon túl nagyon sok, helyi viszonyokhoz alkalmazkodott fajta található meg még mindig Magyarországon. Ezek, bár lehet, hogy feledésbe merültek az utóbbi évtizedekben, olyan értéket képviselnek, amelyet szeretnének újra megismertetni az emberekkel - írta a tárca.

Hozzáfűzték: a kétszertermő körtéről és a pannon méhről tájékoztatási célt szolgáló plakát, óvodásoknak és általános iskolásoknak színező és egyéb kiadvány is készül.

A minisztérium arról is beszámolt, hogy a magyarországi élelmezés alapjait biztosító genetikai értékek hosszú távú megőrzéséért a tárca génmegőrzési stratégiát dolgozott ki, melynek végrehajtása 2019-ben kezdődött meg. A programban az állami génbanki hálózat megerősítésén, konkrét mintaprogramok megvalósításán és a Kárpát-medencében még fellelhető fajták megmentésén keresztül eddig mintegy 6,5 milliárd forintot fordítottak a hagyományos növény és állatfajták megmentésére, fenntartásuk biztosítására. Az élővilág sokfélesége - a biodiverzitás - önmagában is érték, a környezet stabilitásáról és alkalmazkodóképességéről is gondoskodik, vagyis ez teszi a Földet az ember számára élhető hellyé - írták.

Kitértek arra: a nemzetközi nap idei jelmondata: "a megoldás részei vagyunk", megjegyezve, a biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen szolgáltatásokat, úgynevezett "ökoszisztéma-szolgáltatásokat" is nyújt.

Az egészségesen működő biológiai rendszerek többi között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot és egyéb nyersanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet biztosítják az embereknek, sok más élő szervezettel együtt.

A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a természeti katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, ezek káros hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában is - hangsúlyozta közleményében az Agrárminisztérium.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

Sültkrumpli helyett sült tészta

Japánban annyira hiánycikk lett a sütni való burgonya, hogy a Burger King helyi hálózata inkább ramen tészta fogyasztására ösztönzi a vendégeit.

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

Üvegház: mindenből a legkorszerűbbet

Tavaly decemberben készült el a Bartucz család 9500 négyzetméteres korszerű üvegháza Kiskunfélegyházán. A hatalmas beruházásukhoz drénvíztisztító berendezés, valamint üvegháztető-mosó és -festő robot is tartozik. Ők is látják, tapasztalják a gazdasági nehézségeket, mégis előre tekintenek.

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

Összemennek a termékek, az áruk változatlan

Az élelmiszer- és háztartásiszer-gyártók csökkentik a termékeik kiszerelését, anélkül, hogy csökkentenék az árukat. A vécépapírtól a joghurton és kávén át a csipszig világszerte általánossá vált ez a trend. A jelenséget „zsugorflációnak” nevezik.

Elkezdődött a Velencei-tó levegőztetése

Oxigénnel dúsítja a vízügyi igazgatóság a Velencei-tavat, bár a vízminőség jó, az alacsony vízállás és a hőhullám miatt szükség van a beavatkozásra a halpusztulás megelőzése érdekében.

Bővíti kapacitását a csomagolóanyagokat gyártó Hód Plast Kft. Algyőn

Bővíti termelő- és raktárkapacitását 449 millió forintos beruházással, uniós támogatással a műanyag flakonokat és kannákat gyártó Hód Plast Kft. - tájékoztatta az Algyőn tevékenykedő vállalkozás az MTI-t.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.