Közleményükben emlékeztettek: az elmúlt években minden eddiginél többet, mintegy 38 milliárd forintot fordítottak természetvédelmi fejlesztésekre.
A Biológiai sokféleség egyezmény elfogadásának 30. évfordulója és a biológiai sokféleség világnapja alkalmából az Agrárminisztérium a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal (NBGK) közösen elindítja az „Év tájfajtája és haszonállata” szemléletformáló kezdeményezést, ezzel is ráirányítva a figyelmet az agro-biodiverzitás, ezen belül az egyedi és változatos genetikai értékek megőrzésének fontosságára.
Hozzátették: az idei év kiválasztottjai egy hazai gyümölcstájfajta, a kétszertermő körte, valamint a pannon méh, amelyek – azon túl, hogy védendő értékek – a beporzáson keresztül is szoros kapcsolatban vannak egymással. A kezdeményezés célja annak bemutatása, hogy a szupermarketek polcain megtalálható gyümölcs- és zöldségfajtákon túl nagyon sok, helyi viszonyokhoz alkalmazkodott fajta található meg még mindig Magyarországon. Ezek, bár lehet, hogy feledésbe merültek az utóbbi évtizedekben, olyan értéket képviselnek, amelyet szeretnének újra megismertetni az emberekkel – írta a tárca.
A minisztérium arról is beszámolt, hogy a magyarországi élelmezés alapjait biztosító genetikai értékek hosszú távú megőrzéséért a tárca génmegőrzési stratégiát dolgozott ki, melynek végrehajtása 2019-ben kezdődött meg. A programban az állami génbanki hálózat megerősítésén, konkrét mintaprogramok megvalósításán és a Kárpát-medencében még fellelhető fajták megmentésén keresztül eddig mintegy 6,5 milliárd forintot fordítottak a hagyományos növény és állatfajták megmentésére, fenntartásuk biztosítására. Az élővilág sokfélesége – a biodiverzitás – önmagában is érték, a környezet stabilitásáról és alkalmazkodóképességéről is gondoskodik, vagyis ez teszi a Földet az ember számára élhető hellyé – írták.
Az egészségesen működő biológiai rendszerek többi között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot és egyéb nyersanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet biztosítják az embereknek, sok más élő szervezettel együtt.
A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a természeti katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, ezek káros hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában is – hangsúlyozta közleményében az Agrárminisztérium.
