A pálinkával kapcsolatos tudományos ismereteken belül mások mellett a pálinkaelőállítás fejlesztéseiről, újkori történelméről, fogyasztói és vásárlói magatartásról, a globális kihívásokról is szó volt a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) gondozásában megtartott Pálinkakonferencián.
Jó tudni, kinek kínáljuk a pálinkát
Miért vásárolunk pálinkát? Miért nem pálinkát vásárolunk? 30 évvel ezelőtt egy amerikai kutató megalkotta a szándékolt cselekvése elméletét, ami a vásárló magatartásának megértésében az egyik legsikeresebb modell, összefüggésrendszer. Ezt az elmúlt évtizedekben többezer termék vásárlási magatartásának megértésére használták világszerte, a pálinka eddig nem szerepelt a vizsgált termékek között – vetette fel "A pálinkavásárlói magatartás" című előadásában dr. Temesi Ágoston egyetemi docens.
A pálinka vásárlása nagyobb élmény, mint más termék vásárlása? A magyar vásárlót barárai/ismerősei támogatják abban, hogy pálinkát vásároljon? A pálinkavásárlást az élvezet keresése motiválja? Akadályozza a pálinkavásárlást időigényessége, esetleg nehezebb elérhetősége? A pálinka ára meghatározó akadályozó szempont? A pálinka hungarikum jellege hozzájárul a vásárlási hajlandósághoz? Az involváltabb fogyasztók nyitottabbak a pálinkavásárlásra? – sorolta kérdéseit dr. Temesi Ágoston.
Miközben a pálinkavásárláskor jellegzetes, nem elhanyagolható különbségek vannak a női és férfi fogyasztók között, az életkor is eléggé meghatározó. A férfiak jobban kedvelik a hagyományos ízeket, inkább tartják férfias italnak, nem utasítják el a reggeli pálinkával történő „napkezdést”. A nők szerint nem igazán aperitif ital a pálinka, nyitottabbak az új ízek iránt, viszont a vegyesé és a törkölypálinkákat jobban elutasítják.
A pálinkavásárlást meghatározó preferenciarendszer differenciált, az ajándékba, ünnepi alkalomra, otthoni fogyasztásra és baráti eseményre szánt pálinka kiválasztásának szempontrendszerébe más és más prioritások figyelhetők meg.
Az egyetemi docens szerint azoknak, akik a pálinka elfogadtatásáért és sikeréért dolgoznak, megéri a feltett kérdéseket átgondolni és pontos válaszokat találni rá, és nem csak a saját tapasztalataikra támaszkodni. Mint mondta, a MATE kutatása több mint 800 válaszadó visszajelzései alapján összefüggéseket feltárva ad válaszokat. Az elemzés során nemcsak az átlagfogyasztót, hanem egy-egy fogyasztói réteget külön vizsgáltak, ami lehetővé tette, hogy az eredmények nemcsak általános válaszokkal szolgálnak, hanem vásárlói csoportok magatartását külön teszik értelmezhetővé.
Milyen problémákkal szembesülnek a pálinkakészítők?
A pálinkával kapcsolatos negatív sztereotípiák egyre inkább eltűnőben vannak. A pálinka ma már értékes magyar termék. Tehát a kommersz ital helyett egyre inkább olyan italként tekintenek rá, amely tradicionális jellege mellett egyedi értékek hordozója. Mégsem könnyű a vásárlókat megszólítani.
„Számos esetben a meghatározott célközönség nem ismeri a kategóriát sem, amihez a termékünk tartozik” – vetette fel dr. Temesi Ágoston. Ebben az esetben a kategóriát kell bemutatni a kommunikációban és keresletet kell teremteni rá. Mint mondta,
vagyis, hogy a márka kommunikációjával el kell jutni a márka felismerésén keresztül addig, hogy a fogyasztó emlékezzen a márkára. „Ha a fogyasztó felismeri és emlékszik is a márkánkra, még nem biztos, hogy kedvező kép is él benne a termékről” – fűzte hozzá.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
