Back to top

Binturongok születtek a Szegedi Vadasparkban

Binturongok (Arctictis binturong) születettek a Szegedi Vadasparkban, a cibetmacska faj kölykeit már a látogatók is megfigyelhetik az Ázsia-ház melletti kifutójukban - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A két hím télen látta meg a napvilágot az Ázsia-házban, egy a látogatók elől elzárt területen, ahol nyugodt körülmények között nevelhette őket az anyjuk. Azóta szépen felcseperedtek, és már elég nagyok ahhoz, hogy felfedezzék külső kifutójukat. Így alkalom nyílhat arra, hogy a látogatók is megfigyelhessék őket.

A binturong az egyik legnagyobb termetű, és talán a leglátványosabb cibetmacskaféle, amelyet európai fajmentő tenyészprogram keretében tart a vadaspark.

A nevüket megpróbálták helyettesíteni a nyestmedve, medvenyest, sőt a medvemacska elnevezésekkel, de egyik sem ragadt meg a köztudatban. A binturong első ránézésre medveszerű, de mászik, mint a macska, a testalkata viszont a nyestekére emlékeztet. Az egyik legnagyobb cibetmacskaféle testhossza csaknem egy méter, tömege eléri a 14 kilogrammot. Jellegzetessége a rendkívül izmos, hosszú farok, amellyel - az óvilági emlősök között ritka módon - kapaszkodni is tud.

Illusztráció
Illusztráció

A közepes méretű, főleg fákon élő és éjszakai életmódot folytató ragadozó különleges tulajdonsága egyedi illata, mely sokakat a pattogatott kukoricáéra emlékeztet. Bár alapvetően kisebb állatokat zsákmányol, szívesen és sokat fogyaszt növényi eredetű táplálékokat is, köztük leginkább gyümölcsöket.

A binturongok az Indokínai-félsziget sűrű erdeiben élnek, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint egyre csökkenő számban.

Elsősorban az élőhely elvesztése, a fakitermelés és az ültetvények térhódítása, valamint a vadászat, vadbefogás veszélyezteti.

Az európai állatkertekben a nemzetközi nyilvántartás adatai alapján mintegy kétszáz egyede él a binturongnak. Shien és Tao, a szegedi pár az elmúlt évek során gondos szülőknek bizonyultak, 2013 óta majd minden évben világra hoztak és felneveltek egy-két kölyköt, amelyek utóbb más - francia, szerb, holland, olasz és lengyel - állatkertekbe kerültek. A csapat legifjabb lakói szintén költözni fognak, ha felnőnek, de idén még biztosan Szegeden lesznek láthatók.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Írjon levelet Kittenberger Kálmánnak!

A Nimród Vadászújság 2022-ben első alkalommal írja ki a Sólyom-díjat, amely nevét a 110. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

Újból megszavazta a román parlament a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt

Az államfő felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva újra megszavazta a román képviselőház a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt.

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

A belterületi vadelejtésről

Gyakori problémává vált egyes vadászható fajok belterületen való megjelenése. A nyest és a róka mellett a vaddisznó és az őz, esetenként a szarvas okozhat riadalmat a lakosság körében. Ezeknek a fajoknak a belterületen okozott kártételéről sem szabad megfeledkeznünk, ami egyre gyakoribb ember-állat konfliktust eredményez.

Szereti a hattyúkat? Akkor ne etesse őket!

Se a többi vízimadarat - erre kéri a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Virágtrükkök a szaporodás érdekében

Amikor a beporzókról beszélünk, leggyakrabban a házi és vad méhekre, esetleg a pillangókra gondolunk, de számos más nektárfogyasztó rovar is átviszi a virágport egyik virágról a másikra. Ezt a tevékenységet a növények különböző trükkökkel segítik elő. A virágok és rovarok egymáshoz igazított fejlődése bámulatos mechanizmusokhoz, szoros egymásra utaltsághoz vezetett.

Kirepültek az albínó füsti fecske fiókák Jánoshalmán

Jánoshalmán albínó füsti fecske fiókák születtek, amelyek mára már ki is repültek a fészekből. A teljes albinizmus nagyon ritka jelenség az állatvilágban.