Back to top

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

A németországi Göttingeni Egyetem és a vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont agrárökológusai megállápították, hogy a különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor nem hasonlíthatjuk egymáshoz a különböző gyakorlatokat, mert az félrevezető lehet. Eredményeikről a Basic and Applied Ecology című folyóiratban számoltak be.

A kutatók tíz Göttingen melletti mezőgazdasági tájat vizsgáltak, amelyek mindegyike három őszi búza vetést tartalmazott: egy bio termesztés, egy hagyományosan kezelt, de a vadvirágos sávot tartalmazó, és egy hagyományosan kezelt, de virágos sáv nélküli.

Két éven keresztül mind a harminc terület szélén feljegyezték a vadméhek számát. Az egyes helyszíneken vett minták egyszerű összehasonlításából arra lehet következtetni, hogy a virágos sávokkal ellátott hagyományos szántóföldek sokkal több méhet vonzhatnak, mint az organikusan műveltek, ez azonban nem ad teljes képet a helyzetről

- olvasható a Phys.org tudományos portálon.

"Amikor közelebbről is megvizsgáltuk, kiderült, hogy nem adott teljes képet, mert nem vette figyelembe, hogy a virágos sávok csak a hagyományos szántóföldek körülbelül öt százalékát borítják, amelyeken összességében jóval kevesebb méh él, mint a biogazdaságok földjein" - magyarázza Teja Tscharntke professzor, a Göttingeni Egyetem agrárökológiai tanszékének munkatársa. Dr. Batáry Péter, a vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont csoportvezetője elmondta: "Röviden: a biogazdálkodás, amely jellemzően több vad növényt tartalmaz, mint a hagyományos szántóföldek, valójában kedvezőbb a méheknek, mint a vadvirágos sávok a hagyományosan kezelt szántóföldek szélén".

A kirakós játék hiányzó darabja az a tény, hogy a biogazdálkodásban a gabonaföldek csak feleannyi termést hoznak, mint a hagyományos gazdálkodásban.

Ha figyelembe vesszük a terméskiesését, akkor egy tíz hektáros bioművelésű területet öt hektár hagyományos szántófölddel plusz öt hektár virágos sávval kellene összehasonlítani,

ami 3,5-szer több méhet eredményezne, de ugyanolyan terméshozam mellett. Ebben a forgatókönyvben nem a biogazdálkodás lenne a legjobb módja a vadméhek támogatásának.

"Ezek az adatok és okfejtések azt mutatják, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések értékelésénél különböző viszonyítási pontokat és kritériumokat kell figyelembe venni. Csak akkor tudjuk kiegyenlített módon összehasonlítani a környezetvédelmi intézkedések eredményét, ha az ökológiai és gazdasági hatékonyság mérésénél a terméshozam mellett a terület méretét és a gazdálkodás típusát is figyelembe vesszük.” - írták a szerzők.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

Szlovénia felvásárolja az országban megtermelt összes búzát

Szlovénia az állami árutartalékok intézeten keresztül felvásárolja az országban megtermelt össze búzát, továbbá 22 millió euró értékben támogatást nyújt a gazdálkodóknak - jelentette be Robert Golob szlovén kormányfő pénteken Ljubljanában.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Formatervezési díjat kapott a Steyr Terrus CVT

A nagy presztízsű RedDot formatervezési díjjal ismerték el a Steyr Terrus CVT traktor dizájnját. A zsűri értékelése szerint 2022 legelegánsabb traktorának formaterve hozzájárul a nagy teherbírású munkagép képességeihez, kényelméhez és hatékonyságához. A Steyr Terrus CVT 2015-ben jelent meg a gyártó kínálatában, mint az osztrák vállalat „zászlóstraktora”.

Óriási napelemparkkal működtetett halastó Kínában

A hibrid rendszer egyedülálló módon integrálja a napenergia-termelést a halászattal, ami nemcsak földet takarít meg, hanem tiszta energiát is termel. A halak és a garnélarákok várhatóan az eddigieknél gyorsabban növekednek majd.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.