Back to top

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Míg a 20. században még nem éreztette a hatását a klímaváltozás, napjainkra 70 százalékos valószínűséggel állíthatjuk, hogy az emberi tevékenység miatt tolódott egy héttel korábbra az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon az előző évszázadhoz képest - állapítja meg közös cikkében Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.

A szerzők legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az utolsó tavaszi fagy hogyan alakult a megfigyelések szerint Magyarországon, illetve ez hogyan változott a vegetációs időszak kezdetéhez képest. Azt is elemezték, hogy mi várható a jövőben egy mérsékelt vagy fokozódó klímaváltozás esetében, és hogy a változásokért az emberi tevékenység okolható-e.

A cikk szerint az elmúlt 20 évben országos átlagban április 8-ára esett az utolsó tavaszi fagy.

Amennyiben pedig a 1970-80-as éveket nézték, akkor ez még április közepén volt, azaz körülbelül egy héttel korábbra tolódott az utolsó tavaszi fagy időpontja. A szimulációk alapján az emberi tevékenység okolható az elmúlt néhány évtizedben mért gyenge korábbra tolódásért is.

"Lehet, hogy mi örülünk a korábbi fagyoknak, de a növények nem" - írják a kutatók, figyelmeztetve, hogy amennyiben a pesszimista forgatókönyv szerint a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, akkor a század végére még nagyobb lesz a különbség a vegetáció fejlődésének kezdete és az utolsó fagy között.

A vegetációs időszak kezdete sokkal gyorsabban tolódik korábbra, mint ahogyan azt az utolsó tavaszi fagyok követni tudják, így ez a növények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és esetenként még súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezet majd.

A várható változásoknak különösen kitett a Kisalföld és az Észak-Dunántúl.

"Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az alkalmazkodás sem lesz képes megvédeni a magyar mezőgazdaságot a növekvő fagykároktól" - hangsúlyozzák a meteorológusok.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kistermelésre váltott

Évről évre fejleszti termékeit, bővíti kínálatát a FinomSág családi gazdaság Győrságon. A kézműves szörpök, lekvárok alapanyagai között igen hangsúlyosan szerepel a fekete berkenye és a levendula, melyek a család saját ültetvényéből származnak.

„Agrotechnológiával megtesszük a legjobbat, ami tőlünk telik”

Fiókba került, elhalasztott fejlesztési tervek, pályázatok is jellemzik a Talentis Agro Zrt. idei működését, ám a csoporton belüli szinergiáknak köszönhetően jó eredményt könyvelhetnek majd el. A válságban az energiahatékonyságra, illetve az öntözés fejlesztésére koncentrálnak. Minderről Makai Szabolcs vezérigazgató beszélt, aki az ágazat általános helyzetét tekintve azért optimista.

A vízimadarak segítenek a növényeknek a klímaváltozás túlélésében

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a Velencei-tó tőkés récéinek ürülékmintáit vizsgálva megállapították, hogy nemcsak az eddig ismert békaszőlőfajok terjesztésében vállalnak kulcsszerepet.

Harmonikus nitrogénellátás segíti a terméshozam növelését

A változó energia- és földgáz árak miatt az európai műtrágyagyártás nagy része már hónapok óta gyártási problémákkal néz szembe. A műtrágya ellátás és árazás nagy kihívás elé állítja a magyar gazdákat is. Jelen helyzetben jelentősen megnőtt az innováció szerepe, hiszen a növénytáplálás fejlesztése nagyban hozzájárulhat a növénytermesztés sikeréhez.

Kevesebb holland szamóca

Érik a holland üvegházi szamóca, az első szállítmányok pedig máris elindultak a boltokba. A várakozások azonban mérsékeltek, mert amíg az elmúlt években számottevően bővült az üvegházi szamóca területe, addig idén egyre kevesebb kertész termeli a népszerű gyümölcsöt. 

Kert a tűzoltóállomás tetején

A német Épületzöldítők Szövetségének tagjai elsöprő többséggel szavazták meg a 2022-es év zöldtetőjét, amit az egyesület egyik tagja, a Paul Bauder GmbH & Co. KG tervezőiroda álmodott és valósított meg a karlsruhei tűzoltóállomás járműcsarnoka felett.

Nincs párja az olasz datolyaszilvának

Népszerű a datolyaszilva Olaszországban, a kereslet állandó, az árak jól alakulnak Mirko Zanelli, az Apofruit értékesítési menedzsere szerint.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A szőlő-bor ágazat támogatásának lehetőségei

A Közös Agrárpolitika reformja a szőlő-bor ágazat számára a 2009-es pénzügyi év óta elérhető nemzeti támogatásokat is érinti. Magyarország továbbra is évi 27,94 millió eurót használhat ilyen célra 2027-ig. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.

Jelentős csapadék segíti a talajok feltöltődését

Az elmúlt két hétben főként az ország nyugati, északnyugati felén hullott számottevő csapadék. Az előttünk álló napokban azonban országszerte jelentős mennyiségre van kilátás nagyrészt enyhe esők, de vasárnaptól az északi, északkeleti országrészben egyre nagyobb területen hó formájában. Így a jövő hét első felében téliesre fordul időjárásunk, és ez az erős éjszakai lehűlésekben is megmutatkozik.