0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Növényorvos a közterületen: jó idő van a levéltetvekre

Az esőkkel egy időben megérkezett a meleg is, kedvező körülményeket teremtve a gombáknak és a rovaroknak. Talán a levéltetvek élvezik a legjobban a meleg, párás időjárást. Szaporodnak, terjednek, és egyre több fajt károsítanak.

Egy bölcsőde kerítése mellé ültetett (vagy inkább csak ott hagyott) bodzabokrot néztem meg május közepén. Kinyúló ága alatt már cuppogott a járda a lehulló mézharmattól. A kihajló ágak levágásával meg lehetett oldani a gondot, nem kellett permetezni, ezentúl „csak” a kerítésen belülre, az udvarba hullik a mézharmat. A bodzánál mindig számítani lehet a levéltetű kolóniáira, ez a faj nem való közterületre.

Úgy tűnik, hogy a juharok, a hársak, a rózsák, az akácok és sok más faj után a kőrisek is a levéltetvesedő fák sorába lépnek. A kőris-gubacstetű kolóniái megbújnak a besodrott levelek védelmében, és innen eregetik a váladékukat, a mézharmatot.

A vadgesztenyék permetezése folyamatos. Megnehezíti a munkákat, hogy egyenetlen az aknázómoly fejlődése; néhol még a tojásokat sem látom a leveleken, de egy budai fán május 11-én már 2-4 milliméteres aknákat is fotózhattam. Ott már lekéstek az optimális permetezési időpontról. Talán még megállítható a fiatal hernyók rágása és ezzel az aknák növekedése, ha a felszívódó Mospilan 20 SG-t is bekeverik a permetlébe. A kistestű, fiatal lárvákat még elpusztíthatja a táplálkozásuk során felvett rovarölő szer.

A hűvös, csapadékos tavaszi időjárás kedvezett a platán apiognomóniás betegségét okozó gomba terjedésének.

Nagy különbség van a fák fertőzöttségében. Ahol tavaly komoly károkat okozott és nem semmisítették meg a beteg ágakat és lehullott leveleket, továbbá még a tavaszi rezes lemosást sem tudták elvégezni, ott valószínűleg nagyobb kártétellel kell számolni. A május 14-i fotón is látható korai levélszáradást tavaly néhol 90%-os lombhullás követte. A permetezést már össze lehet kapcsolni a lisztharmat és a platán-csipkéspoloska elleni védekezéssel. Szerencsére közterületre engedélyezett felszívódó és kontakt készítményeink is vannak a felsorolt károsítók ellen. (A Platanus occidentalis faj sokkal fogékonyabb a betegségre, mint a P. orientalis, a hibridek fogékonysága pedig a kettő között van, tudtam meg a Maráczi László által írt Díszfák, díszcserjék növényvédelme című szakkönyvből.)

Néhány éve én is részt vehetek a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny zsűrizésében. Megtiszteltetés számomra és egyben tanulságosak is ezek a bejárások. Gyakorló önkormányzati kertészek, kerttervezők, növényorvosok, faiskolások, újságírók és egyetemi tanárok alkotják a zsűrit. Velük járjuk az országot és szemlézzük azoknak a településeknek a parkjait, növényeit, ahonnan beneveztek erre a versenyre.

A zsűri tagjai javaslatokat fogalmaznak meg a helyi kollégáknak, és természetesen pontozzák is a település munkáját.

Nyerni is lehet! Bővebb információk a viragosmagyarorszag.hu oldalon olvashatók, a jelentkezési határidő június 1.

A regisztráció és a részvétel díjmentes.

Zsigó György
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Forrás: Kertészet és Szőlészet