Back to top

Növényorvos a közterületen: jó idő van a levéltetvekre

Az esőkkel egy időben megérkezett a meleg is, kedvező körülményeket teremtve a gombáknak és a rovaroknak. Talán a levéltetvek élvezik a legjobban a meleg, párás időjárást. Szaporodnak, terjednek, és egyre több fajt károsítanak.

A bodzalevéltetű mézharmatától szennyeződött járda (2022. 05. 12.)
A bodzalevéltetű mézharmatától szennyeződött járda (2022. 05. 12.)
Egy bölcsőde kerítése mellé ültetett (vagy inkább csak ott hagyott) bodzabokrot néztem meg május közepén. Kinyúló ága alatt már cuppogott a járda a lehulló mézharmattól. A kihajló ágak levágásával meg lehetett oldani a gondot, nem kellett permetezni, ezentúl „csak” a kerítésen belülre, az udvarba hullik a mézharmat. A bodzánál mindig számítani lehet a levéltetű kolóniáira, ez a faj nem való közterületre.

Úgy tűnik, hogy a juharok, a hársak, a rózsák, az akácok és sok más faj után a kőrisek is a levéltetvesedő fák sorába lépnek. A kőris-gubacstetű kolóniái megbújnak a besodrott levelek védelmében, és innen eregetik a váladékukat, a mézharmatot.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly aknái május 11-én
A vadgesztenyelevél-aknázómoly aknái május 11-én
A vadgesztenyék permetezése folyamatos. Megnehezíti a munkákat, hogy egyenetlen az aknázómoly fejlődése; néhol még a tojásokat sem látom a leveleken, de egy budai fán május 11-én már 2-4 milliméteres aknákat is fotózhattam. Ott már lekéstek az optimális permetezési időpontról. Talán még megállítható a fiatal hernyók rágása és ezzel az aknák növekedése, ha a felszívódó Mospilan 20 SG-t is bekeverik a permetlébe. A kistestű, fiatal lárvákat még elpusztíthatja a táplálkozásuk során felvett rovarölő szer.

A hűvös, csapadékos tavaszi időjárás kedvezett a platán apiognomóniás betegségét okozó gomba terjedésének.

Kőris-gubacstetű kolóniája a szétnyitott levelek mögött
Kőris-gubacstetű kolóniája a szétnyitott levelek mögött
Nagy különbség van a fák fertőzöttségében. Ahol tavaly komoly károkat okozott és nem semmisítették meg a beteg ágakat és lehullott leveleket, továbbá még a tavaszi rezes lemosást sem tudták elvégezni, ott valószínűleg nagyobb kártétellel kell számolni. A május 14-i fotón is látható korai levélszáradást tavaly néhol 90%-os lombhullás követte. A permetezést már össze lehet kapcsolni a lisztharmat és a platán-csipkéspoloska elleni védekezéssel. Szerencsére közterületre engedélyezett felszívódó és kontakt készítményeink is vannak a felsorolt károsítók ellen. (A Platanus occidentalis faj sokkal fogékonyabb a betegségre, mint a P. orientalis, a hibridek fogékonysága pedig a kettő között van, tudtam meg a Maráczi László által írt Díszfák, díszcserjék növényvédelme című szakkönyvből.)
A platán apiognomóniás betegségének egyik tünete a fiatal levelek száradása (2022. 05. 14.)
A platán apiognomóniás betegségének egyik tünete a fiatal levelek száradása (2022. 05. 14.)

Néhány éve én is részt vehetek a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny zsűrizésében. Megtiszteltetés számomra és egyben tanulságosak is ezek a bejárások. Gyakorló önkormányzati kertészek, kerttervezők, növényorvosok, faiskolások, újságírók és egyetemi tanárok alkotják a zsűrit. Velük járjuk az országot és szemlézzük azoknak a településeknek a parkjait, növényeit, ahonnan beneveztek erre a versenyre.

A zsűri tagjai javaslatokat fogalmaznak meg a helyi kollégáknak, és természetesen pontozzák is a település munkáját.

Nyerni is lehet! Bővebb információk a viragosmagyarorszag.hu oldalon olvashatók, a jelentkezési határidő június 1.

A regisztráció és a részvétel díjmentes.

Zsigó György
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

400 éves élesztőgomba maradványból feltámasztott ecuadori sör

Egy régi tölgyfahordóban Javier Carvajal ecuadori biomérnök megtalálta szerencsehozó gombáját: egy 400 éves élesztőgombát, amelyet azóta sikerült feltámasztania és felhasználnia a vélhetően Latin-Amerika legrégebbi sörének reprodukálására.