0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.

Az Ukrán Állami Ökológiai Felügyelet munkatársai a háború kezdete óta dokumentálják a természet ellen elkövetett bűncselekményeket, a hadi zónában történő olyan beavatkozásokat, amelyek a természet rombolásával járnak. A dokumentáció célja a lehető legpontosabb adatok összegyűjtése a természeti károkozásról annak érdekében, hogy a háború után bizonyítékok álljanak rendelkezésre a felelősségre vonáshoz.

– Miközben ipari létesítményeket lőnek és nagyszabású károkat idéznek elő a területünkön,

Ukrajna számára fontos, hogy minden rendelkezésre álló nemzetközi jogi eszközt felhasználjon, hogy megvédje polgárait és a környezetet a támadók okozta következményektől

– mondta Ruszlan Sztrilet, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős minisztere az ország környezeti kárairól tartott sajtótájékoztatón.

Az invázió február 24-i kezdete óta az ukrán Energiaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium rendszeresen részletes jelentéseket készít és tesz közzé a honlapján, amelyekben tájékoztatja a nyilvánosságot a természet elleni bűncselekmények mértékéről.

A jelentés a legsúlyosabb bűncselekmények közé sorolja a víz megmérgezését a víztározók közelében lévő erőművek és tárolók megsemmisítésével, a vegyi anyagokat tároló raktárak bombázását például Harkivban, amely a talajt és a levegőt egyaránt súlyosan szennyezi.

Miután az orosz hadsereg bevonult Csernobilba, továbbá megtámadta Európa legnagyobb atomerőművét Zaporizzsjában, egy újabb nukleáris katasztrófa bekövetkezése reális forgatókönyv marad. Az Energiaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium előzetes számításai még most is 2,5 milliárd hrivnyára, azaz több mint 30 mld Ft-ra becsülik az úgynevezett csernobili zóna megszállásából eredő veszteségeket.

Továbbá az egyik legsúlyosabb környezeti veszélyt a fegyverek gyártása során használt rákkeltő nehézfémek és robbanóanyagok jelentik. Amikor a gyárak a támadások során megsérülnek és a lőszerek, katonai járművek és bombák maradványaiból származó elemek a környezetbe kerülnek, évtizedekig szennyezik a vizet és a talajt.

– A területen lehetetlen lesz lakni, vizet használni, bármilyen növényt termeszteni, mert hosszú távon ez túl nagy kockázatot jelentene a lakosok egészségére –

tette hozzá Jevgenyij Zaszjadko, a kijevi székhelyű EcoAction civil szervezet vezetője, amely a minisztériumhoz hasonlóan dokumentálja a háború okozta természeti katasztrófát.

Végezetül Alekszandr Krasnolutszkij, a környezetvédelmi és természeti erőforrások védelméért felelős miniszterhelyettes felhívta a figyelmet a szigorú védelem alatt álló természetvédelmi területekre és nemzeti parkokra.

Megemlíti többek között a Fekete-tengeri Bioszféra Rezervátumot, amely jelenleg megszállás alatt áll, és számos veszélyeztetett állatfajnak ad otthont,

mint például a homoki sárkánynak és a palackorrú delfinnek, valamint számos puhatestűeknek, halaknak, növényeknek és több százezer madárnak, köztük olyan ritka fajoknak, mint a fehérfarkú sas, a partifecske.

Forrás: well.pl