Back to top

Áremelkedéstől az innovációig – Agrárakadémia az élelmiszergazdaságról

Az élelmiszergazdaság kihívásairól volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság kiadó Agrárakadémia sorozatának harmadik állomásán. Itt az előadók az ágazat előtt álló kihívásokról és a bennük rejlő lehetőségekről beszéltek.

Áremelkedéstől az innovációig – Agrárakadémia az élelmiszergazdaságról | MMG

A mezőgazdasági termények nagy többsége robbanásszerűen megdrágult az elmúlt egy-másfél évben. Kezdődött a gabonákkal, majd az áremelkedés a takarmányokra is áttevődött, ma pedig már az állati eredetű alapanyagok ára is növekedett.

Ráadásul nem egy-két százalékról van szó, hanem éves viszonylatban 30-50-70 vagy akár 100 százalékos áremelkedésről.

Ezzel párhuzamosan a termelés egyéb költségei is emelkedtek: nőtt az energiahordozók, a csomagolóanyagok, az alkatrészek ára, valamint az egyébként társadalmilag pozitív folyamat eredményeként az emberek bére is emelkedett. Mindez növelte az élelmiszerek előállításának önköltségét.

Fotó: Kiss Gergely

- Mindezen tényezők azt eredményezték, hogy az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedett áron képesek előállítani a magyar élelmiszeripar szereplői a termékeket, és ezt a nagy mértékben megemelkedett önköltséget nagyon nehezen adják át a partnereik felé, és nehezen jelennek meg a fogyasztói árakban – sorolta Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke a gondokat.

Fotó: Kiss Gergely
Tisztában vagyunk azzal, hogy a fogyasztónak ez egy kényelmetlen helyzet. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy mégis nemzeti, össztársadalmi szempontból jobb, hogyha ez a folyamat minél gyorsabban lezajlik, mint, hogyha húzzuk-halasztjuk, és akár hosszú hónapokon keresztül nem tudja a valódi önköltséget beépíteni az előállító a termékbe. Mik a kockázatok, amelyek ebből fakadnak? Egyrészt minden nap, a sokak által ismert önköltség-növekedést nem tudjuk kifejezni az átadási árainkban, az veszteséget jelent. Ha egy cég veszteséget termel, azt egy-két hétig lehet a tartalékokból fenntartani, de előbb-utóbb tönkre fog menni ez a vállalkozás, mert nincsenek a piacon csodák.

Ha tönkremennek magyar élelmiszeripari vállalkozások, akkor elbizonytalanodik a belső élelmiszer-ellátás.

Márpedig az elmúlt évek során megtanultuk, hogy rendkívül fontos, hogy egy nemzet kész, és képes legyen arra, hogy ellássa a lakosságot, akkor is, ha lezárulnak a határok, mert nincs mozgás, vagy ha háború van a szomszédban és emiatt a terményáramlás akadozik. Ehhez az kell, hogy a piaci szereplők megmaradjanak. Vagyis ahhoz, hogy a piaci szereplők megmaradjanak, a valódi önköltségüket ki kell fejezni az értékesítési árakban. Illetve van egy másik veszély is, nem csak az, hogy az élelmiszeripari szereplő tönkremegy, hanem az, hogy, ha nem tudja kifizetni a nemzetközi árat a terményért, az állatért, a tejért, akkor a magyar mezőgazdász fogja magát és eladja külföldre ezt az alapanyagot. Akkor az alapanyag csúszik ki a magyar ipar mögül, ami ismételten ugyanazt a kockázatot veti föl, hogy nem lesz belföldi élelmezési ellátásbiztonság.

Szerencsére kenyerünk lesz. A magyar péktársadalom száz százalékig le tudja gyártani megfelelő mennyiségben és minőségben a mindennapi kenyerünket, legyen szó a fehér kenyérről vagy a speciális, különleges igényű vásárlók által keresett pékáruról.

Az ágazat szereplői szeretnék az ellátási láncot is rövidíteni és amolyan sarki kenyérbolt-hálózatot kiépíteni.

Fotó: Kiss Gergely

- Nagyon szeretnénk, hogy a pékségek fejlesszék a sütőipari szakbolt hálózatukat – mondja Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. Meggyőződésünk, hogy nagyon komoly és fontos lába egy-egy sütőipari vállalkozásnak, hogy minél több sütőipari szakboltja legyen.

Ha a saját maga által előállított terméket a kereskedelem kihagyásával értékesíti, gyakorlatilag egy láncszem kimarad a folyamatból.

Nyugodtan mondhatom azt, hogy a kereskedelmi résznek a haszna, a jövedelme is ezeknél a cégeknél marad. Ez fontos megerősödése lehet a sütőipari cégeknek, és az is, hogy minél szélesebb körben ki tudjuk a vásárlókat szolgálni. Ha közvetlenül ki tudjuk őket szolgálni, akkor egyből értesülünk arról, hogy mi nem tetszik nekik és milyen változtatást szeretnének a termékekben. Ez az egyik legjobb irány, és a kormányzatot is arra kértük, hogy próbálja pályázatokkal támogatni a sütőipari szakbolt hálózatot, hogy ezt a rendszert minél szélesebb mértékben ki tudjuk építeni.

Fotó: Kiss Gergely

Hogyan lehet ezt a helyzetet kezelni és túlélni? Innovációval, az újszerű megoldásokkal. Egyebek mellett ezt mondták az Agrárakadémia kerekasztal beszélgetésének résztvevői, akik azt is hangsúlyozták, a magyar gyártású tömegtermékekre éppúgy szükség van, mint a kis- és közepes szereplők, magasabb hozzáadott értéket képviselő termékeire.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi a legegészségesebb módja a tojásfogyasztásnak?

Az, hogy mit együnk reggelire sokunk egyik dilemmája lehet. Elvégre ez a "nap legfontosabb étkezése", ezért mindig szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a reggelt egészséges ételekkel kezdjük, hogy a szervezetünknek megfelelő táplálékot tudjunk biztosítani. Ráadásul a kiegyensúlyozott, tápláló étkezés energiát ad, fokozza az agyműködést, és erősíti az immunrendszert.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Tűzvészek pusztítják Tunézia gabonatermést - a gazdák inkább idő előtt kezdik az aratást

Idő előtt kezdték meg az aratást a gazdák Tunéziában, mivel az extrém hőség országszerte gabonatüzekkel fenyeget. Inkább kevesebb és rosszabb minőségű terményt takarítanak be, mintsem elvesszen mindenük.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Kiből lehet sajtbíra?

Sem a dohányosok, sem pedig a rendszeres ivók nem alkalmasak a sajtok bírálatára, mivel ízlesésük és szaglásuk nagy valószínűséggel nem tökéletes. Ez a két legfontosabb képesség a feladat ellátásához, de a június végén avatott 37 új magyar sajtbíra többsége agrár-, illetve élelmiszeripari végzettségű – mondta el Hegedűs Imre, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnöke.

Erősödik a KITE szerbiai integrációja

Június közepén felavatták az Újvidék melletti Csenejen a KITE d.o.o központját. Az avatáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nedimovič Branislav szerb mezőgazdasági miniszter és Pásztor István, a Vajdasági Parlament elnöke is. A vendégeket Guba Sándor, a nádudvari KITE Zrt. elnöke és Szabó Levente vezérigazgató köszöntötték.

A Székelyföld rejtett kincsei

Gasztronómiai különlegességek, szörpök, padlizsánkrémek, mézek, sajtok és sajtkrémek, szalámik, sonkák és húskészítmények, fűszerek és teák termelői és előállítói mutatták be termékeiket a két év kihagyás után ismét megrendezett Székely Fesztiválon Budapesten, a Millenárison.