0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

A D-vitamint az emberi szervezet is képes megtermelni, ha a bőrünket UVB sugárzás éri, de főként élelmiszerekkel vesszük magunkhoz.

Az újonnan létrehozott tápanyagdús élelmiszernövény azonban több millió ember számára jelenthetné a megfelelő mennyiségű D-vitamin forrását.

Ennek a vitaminnak a hiánya egyre növekvő probléma, és a rák kialakulásának kockázatától kezdve, a demencián át számos vezető halálozási okhoz köze van. Több tanulmány is rámutatott, hogy az elégtelen D-vitamin szint a COVID-19 fertőzés súlyosabb lefolyását is okozhatja – írja a Phys.org.

A paradicsomnövény természetes módon tartalmazza a D3 vitamin elővitaminját, az úgynevezett 7-dehidrokoleszterint (7-DHC) a leveleiben, de csak kis mennyiségben. Az érett paradicsomban azonban már nincs jelen ez a molekula.

A Jhon Innes Centre kutatói azonban CRISPR-Cas9 génszerkesztés segítségével újraírták a növény genetikai kódját, így már a D3 provitamin a termésben is felhalmozódik. A módosított paradicsom levelében akár 600 ug D3 provitamin szárazanyag is termelődik grammonként. Az ajánlott napi bevitel a felnőttek számára a D-vitaminból 10 ug.

A paradicsom levele általában hulladékként végzi, azonban az ilyen génszerkesztett példányok esetében vegán D3 vitamin étrendkiegészítők alapanyagaként vagy élelmiszerek dúsítására lehetne használni azt.

„Megmutattuk, hogy a paradicsom tápanyagtartalma dúsítható D3 provitaminnal génszerkesztés útján, ami azt jelenti, hogy a paradicsom fenntartható, növényi alapú forrása lehet a D3 vitaminnak” – mondta Cathie Martin professzor, a Nature Plants tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője.

„Az európaiak negyven százaléka szenved D-vitamin hiányban, világszerte pedig egy milliárd ember. Nem csak egy óriási egészségügyi problémát szeretnénk megoldani, de abban is segítünk a termelőknek, hogy a paradicsomlevelek, amelyeket jelenleg hulladékként kezelnek, a génszerkesztett fajták esetében felhasználhatók táplálékkiegészítők előállítására.”

Korábbi tanulmányok feltérképezték a 7-DHC molekula biokémiai útját a termésben. Rájöttek, hogy egy bizonyos enzim, a Sl7-DR2 felelős azért, hogy ezt átalakítsa más vegyületekké. Ezért a kutatók a génszerkesztés segítségével kikapcsolták ezt az enzimet, aminek eredményeképpen az elővitamin a paradicsom termésében is elkezdett felhalmozódni.

A génszerkesztett paradicsomok esetében mind a levélben, mind a termésben jelen van a 7-DHC molekula, sőt, a termésnél a hús és a héj is tartalmazza.

A tudósok azt is kipróbálták, hogy UVB sugárzás hatására átalakul-e a molekula D3 vitaminná, ezért a növények levelét és felszeletelt bogyóit 1 órán át világították meg. Az eredmények szerint igen nagy hatékonysággal történt meg az átalakulás.

A kezelés hatására egyetlen paradicsom annyi D3 vitamint tartalmazott, mint két közepes tojás, vagy 28 gramm tonhal – melyek egyébként az ajánlott étrendi D-vitamin források közt szerepelnek.

A tanulmány arra is kitér, hogy ha az érett terméseket hosszabb ideig teszik ki UVB sugárzásnak, például napon szárítják, akkor tovább emelkedhet bennük a D-vitamin mennyisége is.

A fent említett enzim kikapcsolása semmilyen hatással nem volt a paradicsom növekedésére vagy a termés mennyiségére. Más rokon növények, mint a padlizsán, burgonya és paprika ugyanilyen biokémiával rendelkeznek, így ugyanezzel a módszerrel szintén fokozható bennük a D-vitamin tartalom.

Május elején az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy hivatalos felülvizsgálatot indít annak megállapítására, hogy szükséges-e az élelmiszereket D-vitaminnal dúsítani annak érdekében, hogy javítsák a lakosság általános egészségi állapotát.

A legtöbb élelmiszer kevés D-vitamint tartalmaz, és a növények általában még gyengébb forrásai ennek a tápanyagnak. A D3 a D-vitaminok közül az egyik legjobban hasznosuló forma, és a testünk is képes termelni, amennyiben megfelelő mennyiségű napfény éri a bőrünket. Télen, illetve a magasabb szélességi körökön élő embereknek azonban több D-vitaminra van szüksége a táplálékból, mivel a napsütés nem elég erős ahhoz, hogy a testük elő tudja állítani azt.

Dr. Jie Li, a tanulmány vezető szerzője szerint

„a COVID-19 járvány segített rámutatni a D-vitamin hiány problémájára, illetve annak az immunrendszerünkre és általános egészségi állapotunkra gyakorolt hatására.

Az általunk előállított D-provitaminnal dúsított paradicsom a napfényvitamin várva-várt növényi forrását kínálja. Ez nagyszerű hír a vegetáriánus, vegán, illetve a többségében növényi étrendre áttérők számára, valamint a világszerte egyre növekvő számú, D-vitamin-hiánytól szenvedő embernek is.”

Forrás: phys.org