Back to top

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Azóta a környéken szétterjedt, meghódította Franciaországot, és folyamatosan terjed kelet felé. Természetes terjedése révén évente mintegy 60 kilométer távolságra képes eljutni, eltekintve az akaratlan továbbhurcolástól.

A kifejlett darazsak nektárral vagy gyümölcshússal táplálkoznak, de mivel a lárvái húsevők, így vadásznak is az utódok táplálására szolgáló fehérjetáplálékra.
A kifejlett darazsak nektárral vagy gyümölcshússal táplálkoznak, de mivel a lárvái húsevők, így vadásznak is az utódok táplálására szolgáló fehérjetáplálékra.
Fotó: Pixabay
A keleti lódarázsról, a Vespa orientalis fajról viszont a hazai méhészek alig tudnak. E faj eredeti hazája Dél-Európa, Délnyugat-Ázsia, Északkelet-Afrika. Az egyetlen Vespa faj, amely száraz, csaknem sivatagi körülmények között is megél.

Véletlenszerű elhurcolásáról már a múlt század elején született irodalmi adat, például Madagaszkárba még a múlt század elején megérkezett (Buysson, 1905; Bequaert, 1918), de nem telepedett meg (cit. Gereys, B. és mtsai, G., 2021).

Néhány évtizede az Egyesült Királyságba Izraelből érkezett narancs- és grapefruitcsomagban találták meg, 1979 decemberében és 1981 januárjában (Edwards, 1982). Egy ízben élő anyát kézbesítettek Ciprusról Belgiumba grapefruitgyümölcsös csomagban (Delmotte és Leclercq, 1980). Libor Dvořak prágai kutató szerint a Mexikóhoz tartozó – turisták által kedvelt – Karib-tengeri Cosumel szigetére is eljutott 1998-ban.

Chile fővárosi tartományában, Santiagóban 2018-ban észlelték először a keleti lódarázs néhány példányát, 2020 elején pedig megtalálták a fészkeit is, ami azt jelenti, hogy kialakult állománya él Dél-Amerikában (Ríos, M. V. és mtsai, 2020). Az Egyesült Államokban karantén kártevőnek tekintik, de még nem telepedett meg. Behurcolás esetén az USA-ban igen nagy károkat okozna (Victoria Werenkraut, Marina Paula Arbetman, Paula Nilda Fergnani, 2021).

A nagytermetű darazsakat a magyar nyelv lódarázsnak nevezi. A Vespa orientalis – keleti lódarázs – is a nagytermetű darázsfajok közé tartozik, hossza 25-35 milliméter. Az anyák nagyobbak, mint a munkások és a hímek. A test színe rozsdavörös, a fejpajzs kénsárga, a 4-5. potrohgyűrűk szintén (lásd kép). A hímeket a munkásoktól a hosszabb csápok különböztetik meg.

A keleti lódarázs (Vespa orientalis) és fejpajzsának, potrohának mintázata
A keleti lódarázs (Vespa orientalis) és fejpajzsának, potrohának mintázata

Az Európában előforduló lódarazsak méretei: az európai lódarázs (Vespa crabro) 35-40 milliméter, az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) 25-30 milliméter.

A V. orientalis biológiájáról részletesebb adatokat Archer, M. E. 1998-ban megjelent közleményében olvashatunk. Biológiája hasonlít a mi európai lódarazsunkhoz. A megtermékenyített anyák nem térnek vissza családi fészkükbe, hanem fák üregeiben vagy repedéseiben telelnek át. Tavasszal a talajba, üreges falakba vagy a sziklás aljzatba építenek fészket. Az embrionális fészkeknek nevezett gömbépítményt 10-20 sejtet tartalmazó kis lép alkotja, két- vagy háromrétegű papírszerű burokba zártan. A papírszerű építmény a száraz fákról „gyalult”, a darázs által péppé rágott anyagból készül, amibe talajszemcséket is kever (Nil Bariaçik és Selva Büyükakkas, 2010). Az első munkások megjelenésük után lépésről lépésre veszik át a feladatokat az anyától. Az anya egyetlen szerepe a peterakás lesz.

Családjai főleg az emberek által lakott területeken gyűjtik táplálékukat és keresik vízforrásukat. A kifejlett darazsak többnyire édes folyadékokkal, például nektárral vagy gyümölcshússal táplálkoznak, de mivel a lárvái húsevők, így eleinte az anya és később főleg a munkások vadásznak az utódok táplálására szolgáló fehérjetáplálékra.

Hazáján belül – gyümölcsfogyasztása miatt – mezőgazdasági kártevőnek számít, de támadják a mézelő méhcsaládokat is, komoly veszélyt jelentve a méhészetekre. A méhészetekben találja meg ugyanis az állati eredetű fehérjék és a szénhidrátok (nektár és méz) legjobb elegyét. Más darázsfajoknak is ragadozói, sok darazsat megölnek, és a pókokra is vadásznak. Ősszel fokozódik a veszélyességük, mert ekkor a leggazdagabb a darázs fiasítása, amelynek bőséges fehérjére van szüksége. A kaptárak, pontosabban a röpdeszka előtt eleinte néhány darázs lebeg, megpróbálják befogni a kilépő vagy a gyűjtésből hazatérő méheket. Később nagy számban, tömegesen támadnak, sőt behatolnak a kaptárba, megölik a fiasítást és kifosztják a család vagyonát.

A keleti lódarázs kedveli a városi környezetet. Jóllehet ragadozó rovar, nem veti meg a hulladék között kereshető fehérjeforrást. Megfigyelték, hogy a kutya tányérján talált kutyatápra is rájár (Bressi, N. és mtsai, 2019).

Ősszel, amikor a család egyedszám szempontjából a maximumon van, felszaporodnak benne a hímek és a leendő anyák. A párosodott, megtermékenyült nőstények elhagyják a családot, és védett helyet keresnek az áttelelésre. A hímek nem telelnek át, ősszel elpusztulnak. A család az első őszi hidegek beköszöntével hanyatlásnak indul.

Az európai lódarázstól eltérően a keleti lódarázs a nap legmelegebb szakában a legaktívabb, mert pigmentjei adszorbeálják a napsugarakat, és saját energiájukká alakítják át. Ez a potrohgyűrűk sárga színét adó xantopterin nevű pigment jelenlétének köszönhető, amely szinte napelemként működik, és energiával látja el a rovart (Marian Plotkin és mtsai, 2010). E darázs energiaháztartását fokozottan kutatják, abban a reményben, hogy hatékonyabb és kevésbé szennyező napelemeket lehet majd gyártani, amint a keleti lódarázs e titkai feltárulnak.

A zavarástól a keleti darázs megvédi a fészkét. Főleg akkor válhatnak támadóvá, amikor a késő nyári hónapokban a leendő új anyák és hímek lárvái is megjelentek a családban.

Az emberre nézve szúrása nem közömbös.

Egy olasz újság napjainkban (SalernoToday, 2022. február 18.) tudósított arról, hogy Salerno városában (Nápolytól délre a tengerparton) a keleti lódarázs nemcsak a méheket pusztítja, de jelenléte megnehezíti a szabad téren való tartózkodást is.

Balra az európai, jobbra a keleti lódarázs
Balra az európai, jobbra a keleti lódarázs
A Giardino della Minerva (= Minerva kertje) étterem tulajdonosa alig engedi a vevőket a szabadban étkezni, mert az arra hajlamos személyeket félti a darázstámadás okozta anafilaxiás sokktól. Az olasz méhészeket szórólapokon (Scheda identificativa Vespa spp.) fényképekkel is segítik a kártevő felismerésében.

Az éghajlatváltozás is segíti az idegenhonos kártevő fajok terjedését. Olaszországban a Vespa orientalis mindig is jelen volt, de csak az ország déli részén, például Palermóban vagy Nápolyban, ahol a darázsfaj szívesen építi fészkét lakások redőnydobozának belsejébe. Az utóbbi időben egyre több északi területen jelenik meg, nemcsak véletlenszerűen, ami valószínűleg az éghajlatváltozásnak, a folyamatos világszintű felmelegedésnek is köszönhető. Az ország északi részén Genova és Trieszt kikötőjében 2018 augusztusában találták meg.

Trieszt a faj terjedésének legészakibb állomása. Olaszország középső részén, Toszkána Grosseto nevű városában 2020. augusztus végén, 11–13 óra között egy szilfa törzsén figyelték meg több példányát. Grosettóban 2021 szeptemberében már két fészkét is fölfedezték.

Firenzében a Nemzeti Múzeum botanikus kertjében borostyánvirágokon táplálkozva figyelték meg 2021. október végén (Graziani, F. és Cianferoni, F., 2022).

Spanyolországban, Valenciában 2012 őszén fedezték fel (Hernández, R. és mtsai, 2013). Néhány példányát 2018-ban Cadiz tartomány Algeciras kikötővárosában figyelték meg (Sanchez, I. és mtsai, 2019).

Franciaországban, Marseille-ben 1920-ban fedezték fel, 2021 szeptemberében már nagy számban észlelték a rukkola növényen. Ez arra utal, hogy megtelepedett Marseille-ben (Gereys, B. és mtsai, G., 2021).

Romániában, Bukarest északi részén tíz egyedet figyeltek meg, egyiküket 2019. szeptember 27-én, a másik kilencet 2020. augusztus 9. és november 25. között. Ezek a megfigyelések arra engednek következtetni, hogy 2020 nyarán legalább egy működő fészek van a területen (Zachi, M. és Ruicănescu, A., 2021).

A felsorolt városok hazánktól mind délebbre helyezkednek el. Földrajzi szélességet tekintve Magyarországhoz a legközelebb eső város Trieszt.

Tekintettel arra, hogy hazánkban évről évre növekszik a nyári átlaghőmérséklet, a telek pedig enyhék, megvan a lehetőség, hogy a délről áruval behurcolt keleti lódarázs hazánkban is megtalálja életfeltételeit. Szükséges tehát, hogy a magyar méhészek képesek legyenek fölismerni a keleti lódarazsat. (Amennyiben az irodalomjegyzékre valaki igényt tart, a szerzőtől megkaphatja.)

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Az ukrán gabonaszállító hajók már Nyugat-Európa felé is elindultak

Újabb három, gabonával megrakott hajó indul el Ukrajnából a Fekete-tengeren át pénteken, ebből kettő Nyugat-Európába tart. A hajók összesen mintegy 58 ezer tonna kukoricát szállítanak, közben újabb üres hajó indult el Törökországból, hogy felvegye rakományát Odesszában. A tengeri kereskedelem a héten indult újra a háború kitörése óta. A hajók biztonságát orosz, ukrán, török és ENSZ közreműködéssel szavatolják.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.