0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Az Európában működő 800 botanikus kert kiemelkedő rendezvényére 28 országból több mint 170 szakember érkezett, a kontinensről és a tengerentúlról egyaránt.

Ahogy a botanikus kertek is sokrétű tevékenységet végeznek, úgy az idei kongresszus is rendkívül szerteágazó témákat karolt fel,

fogalmazott Zsigmond Vince, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (Mabosz) elnöke, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert vezetője. Az 1992-ben alapított, jelenleg ötven hazai tagintézményt tömörítő szervezet elnöke kiemelte, hogy a botanikus kerteknek a klasszikus tevékenységükön, így a tudományos élőnövény- gyűjtemények fenntartásán, fejlesztésén, a veszélyeztetett fajok védelmén kívül további küldetéseik is vannak, kiemelt feladatuk például az oktatás, az ismeretterjesztés, a környezeti nevelés, valamint az élő fajok megőrzése, a génmegőrzés. A területükön elhelyezkedő műemlékek, a kulturális örökség ápolása mellett pedig mindinkább ökoturisztikai attrakciónak is tekinthetők, amit alátámaszt, hogy a magyarországi botanikus kerteket évente mintegy hárommillió turista látogatja. Biztató, hogy ez a szám folyamatosan emelkedik, nemcsak itthon, hanem világszerte. Külön örvendetes, hogy a botanikus kertek száma is gyarapodik.

A Mabosz elnöke azt is kiemelte, hogy a látogatószám nemcsak a pandémiának, hanem annak is köszönhető, hogy a botanikus kertek igyekeznek a teljes évet kitölteni tartalmas programokkal. A kertek nagy része felismerte saját „versenypiaci” helyzetét, törekszik a látogatók megszólítására, otthont ad különféle rendezvényeknek.

A kongresszus négy napjának fő témái a korszakos kihívásokra adott válaszok és a rokon területeken működő társintézményekkel megvalósított együttműködések, példaértékű projektek bemutatása volt. Egy nap pedig kirándulással, részben természetes élőhelyek, részben a Nemzeti Botanikus Kert megtekintésével telt.

A klímaváltozásról ezen a szakmai összejövetelen is hangsúlyosan szóltak. Zsigmond Vince úgy fogalmazott, hogy a botanikus kertek egyfajta szabadföldi laboratóriumként működnek, ahol nagyon jól lekövethető az őshonos, illetve idegenhonos növények viselkedése. Felmérhető, hogy a kert növényállományából mely fajokat veszélyeztet leginkább a klímaváltozás, és melyek lehetnek a változás „nyertesei”, akár komoly természetvédelmi problémát okozva intenzív terjedésükkel. A botanikus kertek óriási előnye, hogy évről évre, vagy inkább napról napra megfigyelhetők, követhetők a növények válaszai.

A kongresszus nyitónapján tartott sajtótájékoztatón Michael Kiehn, a Bécsi Botanikus Kert igazgatója, Suzanne Sharrock, a Botanikus Kertek Világszervezetének (BGCI) globális programigazgatója, valamint Paul Smith, a BGCI titkára is köszöntötte a résztvevőket. Paul Smith hangsúlyozta, hogy a gyűjteményes kerteket az emberek többsége gyönyörű, feltöltődésre alkalmas helyeknek tartja, azt azonban nagyon kevesen látják, hogy ezek a kertek mennyire sok gazdasági, társadalmi és környezeti előnyt hordoznak.

A fokozódó urbanizáció miatt különösen a városi embereknek nyújtanak lehetőséget a kikapcsolódásra, és a zöld környezet mindenki mentális egészségének jót tesz.

Kiemelte azt is, hogy a világ mintegy 400 ezer növényfajának 40%-át fenyegeti a kihalás. A saját területén minden gyűjteményes kert létfontosságú munkát végez azért, hogy a növényfajok fennmaradjanak a jövő generációi számára. A nagyközönség gyakran nem ismeri ezt a küldetésüket. A konferencia tehát nagyszerű lehetőséget teremtett arra, hogy Európa minden tájáról összehozza a szakembereket, akik a szakmai eszmecseréken, tanácsko­zásokon közösen vitathatták meg, miként tudják a botanikus kertek a lehető legjobban támogatni a társadalmat gazdasági és környezetvédelmi szempontból.

Kiállítások, bélyegek

A kongresszus keretében hazánkban először nyílt meg a Közszolgálati Egyetem oktatási épületében az a néhány éve készült tematikus kiállítás, amelyet elsősorban érzékszervi fogyatékkal élőknek fejlesztett a prágai, a göteborgi és a wroclawi botanikus kert, illetve a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége.

Lehetőség volt a külföldi és hazai művészek botanikai illusztrációinak megtekintésére is, köztük Csapody Vera számos védett, bennszülött növényről készített akvarellje is szerepelt. A tárlaton a bécsi botanikai illusztárciós iskola, a Magyar Természettudományi Múzeum, valamint a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány jóvoltából kölcsönbe kapott, elsősorban fás taxonokat ábrázoló grafikákat mutatták be.

A Magyar Posta a kongresszus alkalmából bélyeget adott ki, amelyet 2022. május 16-án, a rendezvény első napján hozott forgalomba, az arborétumokat és botanikus kerteket ábrázoló bélyegsorozat első négy példányával együtt.

Nagy megtiszteltetés, hogy az ELTE Füvészkert fennállásának 250. évfordulóján a konferencia résztvevői is megismerhetik Magyarország első botanikus kertjét, mondta Orlóci László, a Füvészkert igazgatója.

A Füvészkert a többi gyűjteményes kerthez hasonlóan nemcsak botanikus kerti feladatokat lát el, hanem az oktatásban és a kutatásban is szerepet vállal, lévén az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezeti egysége.

Mindemellett számos közkedvelt közönségprogramot szervez, mert fontosnak tartja a nagyközönség környezettudatos nevelését, az ismeretterjesztést, és minden olyan lehetőséget, amivel az emberek figyelmét a növényekre, a növényvilágra, annak megőrzésére irányíthatja.

Forrás: Kertészet és Szőlészet