Back to top

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A Nyugat- és a Közép-Mecsek területén elhelyezkedő erdészet nemcsak történelmi, hanem földtörténeti korok találkozóhelye is: a permi homokkő, jurakori mészkő alatt liászkori kőszén húzódik. A növényzet is igen változatos, a déli oldalakat karsztbokorerdők, száraz tölgyesek és cseresek uralják, az északi oldal extrazonális bükköseivel, kocsánytalan tölgy elegyes bükköseivel és gyertyános tölgyeseivel, szurdokerdeivel pedig még színesebb.

Hohn Miklós erdészetvezető a Mecsekerdőnél kezdte szakmai pályafutását
Hohn Miklós erdészetvezető a Mecsekerdőnél kezdte szakmai pályafutását

A táj természeti értékét, jelentőségét mutatja az is, hogy az erdészet területének kilenctizede a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzethez tartozik.

„Nemcsak a flóra, a fauna is tartogat ritkaságokat, védett fajokat nálunk. A növények közül érdemes megemlítenünk a sápadt kosbort, a szarvasbangót, a Janka-sallangvirágot, a kizárólag a Mecsekben előforduló pécsi zergevirágot; az állatok közül pedig a búbos cinegét, a kis légykapót és nem utolsósorban a mecseki tegzest” – sorolja Hohn Miklós, az Árpádtetői Erdészet vezetője.

A kecskeméti születésű szakember pályája is az erdészet történelmi állandóságára rímel: a Soproni Egyetem elvégzése után a Mecsekerdő lett az első munkahelye immár 27 éve, ebből 17 éve vezeti az Árpádtetői Erdészetet. A Hohn család a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet határán lévő mintegy 700 éves Kárász településen él, amióta a családfő a Mecsekerdőnél dolgozik.

Kolossváry Andor 1890-től 40 évig igazgatta az Árpádtetői Erdészetet
Kolossváry Andor 1890-től 40 évig igazgatta az Árpádtetői Erdészetet
A 12 ezer hektáros, Pécset északról körülölelő erdészet központját a legendás mecseki erdőmérnök, Kolossváry Andor, a Székesegyházi Uradalom erdeinek kezelője építette fel a 20. század első évtizedeiben, a Mánfa–Pécs közti országút legmagasabb pontja mellett.

Az erdész szakma több száz éves hagyománnyal rendelkező hivatás, amely alapküldetésében és gyakorlatában is hordozza a 21. század legfontosabb fogalmát, a fenntarthatóságot.

Mindez az Árpádtetői Erdészetnél sincs másként, szakemberei szintén az erdő biológiai erőforrásainak megőrzésére és gyarapítására, az erdei életközösségek alkotta ökoszisztéma egyensúlyának fenntartására törekednek.

Az erdészet több mint 100 éves épületét a mai kor követelményei szerint korszerűsítették
Az erdészet több mint 100 éves épületét a mai kor követelményei szerint korszerűsítették

„Adottságaink alapján a természetes úton születő csemetékre alapozzuk az erdőkezelést, 2009-ben pedig, önkéntes és kísérleti jelleggel, megkezdtük az átalakító és szálaló üzemmód alkalmazását” – mondja Hohn Miklós. „Az átmeneti és örökerdő-gazdálkodás jelenleg 1200 hektárra terjed ki, közel 1500 hektáron pedig egyáltalán nem végzünk fahasználatot. Mindennek egyik alapfeltétele, hogy a nagyvadlétszám közelítsen a természetes nagysághoz, ezért az erdészet vadgazdálkodása elsősorban ezt a célt szolgálja. Ezzel összefüggésben az erdei vadkárunk is évek óta csökken” – teszi hozzá. Az eredményes gazdálkodáshoz azt is látni kell, hogyan alakul a környezet és ez milyen hatással van az erdei ökoszisztémára – különösen fontos ez most, amikor már a mindennapjainkban érezzük a klímaváltozás következményeit.

„Az erdészek napi munkavégzése az elődök kutatásain, mérésein és számításain alapszik. Folyamatos nyomon követés és új módszertan kidolgozása szükséges a fenntartható erdőgazdálkodáshoz, hogy erdeinket fel tudjuk készíteni a klimatikus változásokra, és hosszú távon stabil növénytársulásokat hozzunk létre”

– magyarázza az erdészetvezető.

Örökerdő-üzemmódú erdő a mecseki Sás-völgyben
Örökerdő-üzemmódú erdő a mecseki Sás-völgyben

Az egyik legrégebbi kutatásuk 2011-ben kezdődött a Sás-völgyi örökerdő-tömbben. Több hektáron feltérképezték a faegyedeket törzstérképpel és a minőségi jellemzők leírásával. Tavaly megtörtént a harmadik felmérés, így már 10 éves időszakra tudják vizsgálni az erdődinamikai jellemzőket.

„Erdőgazdálkodásunk egyik célja, hogy a lehető legkisebb ökológiai beavatkozással termesszünk minőségi faanyagot. Erre szolgál a Herma-hegyen kialakított kísérleti erdőnk, ahol egy újabb hosszú távú kutatás alapjait fektettük le” – teszi hozzá az erdészet vezetője.

A Mecsextrém Park is az erdészet területén működik
A Mecsextrém Park is az erdészet területén működik
A klímaváltozás napjaink legégetőbb témája, alapvető befolyással van az erdők egészségi állapotára. A Bodai várkapu erdőtömbjében a klímaváltozás hatására megjelent gombabetegségből fakadó cserpusztulást kutatják, elsősorban egyetemisták segítségével. A felmelegedés másik fő gondja a száradás, amely a termőhelyre jellemző erdészeti klímaosztályok eltolódásával jár. A fafajok zónák közti vándorlása lényegesen lassabb, mint az szükséges lenne a természeti környezet változásának követéséhez. Ennek áthidalására vizsgálják a Mecsek fő állományalkotó fafaját, a kocsánytalan tölgyet, és olyan szárazságtűrő változatokat keresnek, amelyeket a jövőbeni klímazónák szerint ültetve biztosítani tudják a mecseki erdőállományok hosszú távú stabilitását.

A közeli nagyváros, Pécs különösen hangsúlyossá teszi az erdővel kapcsolatos emberi, közösségi igények kielégítését.

A természet és a történelem ehhez megadja az alapot: a Jakab-hegy és környéke nemcsak a Mecsek-vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területe, hanem történeti-kulturális emlékek tárháza is.

Itt található Európa második legnagyobb földvára és az egykori pálos kolostor romjai is. Szintén az erdészet területén húzódik a Meleg-mányivölgy, ahol többek között a Mecsek leglátványosabb, 6-8 méter magas mésztufagátja alkotta Meleg-mányi-vízesésben is gyönyörködhetünk.

Varázslatos látvány a Meleg-mányi Ágnes-vízesés
Varázslatos látvány a Meleg-mányi Ágnes-vízesés

Az erdészet területe a hazai turizmus egyik bölcsője. Az akkor alig egy éve megalakult – és a mai napig működő – Mecsek Egyesület többszáz fő részvételével ott nyitotta meg a hegység első turistaútját 1892-ben.

„Az elődök értékeit őrizve és munkájukat folytatva mi is szeretnénk jó gazdái lenni a ránk bízott területnek, hiszen egyre nő az érdeklődés, egyre több a természetjáró” – hangsúlyozza Hohn Miklós. 220 km turistautat és 54 forrást gondoznak olyan nagy múltú társadalmi szervezetekkel együttműködve, mint a Mecsek Egyesület és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség.

A Mókus Suli másik oktatási helyszíne és szálláshelye a Sás-völgyi Erdő Háza
A Mókus Suli másik oktatási helyszíne és szálláshelye a Sás-völgyi Erdő Háza
Az már szinte természetes, hogy az erdészet területén vezet keresztül a Dél-Dunántúli Kéktúra nyomvonala. De gondoltak azokra is, akik többnapos pihenést terveznek. Öt kulcsosház, a Sikondai Apartmanház és az Orfűi tó melletti faházak, valamint egy erdei iskolai szállás várja a turistákat, a gyerekeknek pedig vándortáborokat és erdei iskolás táborokat szerveznek.

A természetvédelem nem hatékony szemléletformálás nélkül. A Mecsekerdő 1996-ban az elsők között hozta létre erdészeti erdei iskoláit, amelyek közül az egyik, a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola Árpádtetőn, az erdészeti iroda közelében működik.

Ötvennégy forrást gondoznak
Ötvennégy forrást gondoznak
2020–2022 között megújul az erdei iskola infrastruktúrája: 500 négyzetméteres látogatóközpont – a Mecsek Discovery Center – épül, ahol az erdei iskola két oktatóterme, valamint a Mecsek sokszínű világát bemutató, interaktív, a 21. század legújabb technológiáit felhasználó kiállítás is helyet kap. Sikondának különös jelentősége van az erdészet életében, hiszen a a fürdő az erdészetet 1890 és 1930 között, négy évtizedig vezető Kolossváry Andornak köszönhető.

Amikor a komlói szénbányában, a húszas évek elején Sikondán kutatófúrások kezdődtek, a remélt szén helyett melegvíz tört fel, a bánya pedig abbahagyta a fúrást. Az erdészetvezető a 38 °C-os vizet vegyelemeztette, és azt kisebb-nagyobb csaták után elismerték gyógyvízként. A fürdőszálló 1928-ban nyílt meg orvossal és megfelelő egészségügyi, kiszolgáló személyzettel. Kolossváry Andor pedig gondolt az erdészeti alkalmazottakra és családjaikra is: részükre a gyógyszálló közelében két faházat épített fel, ingyenes szállást nyújtva számukra. Az erdészet területén, Pécs szomszédságában működik Magyarország egyik legnagyobb erdei kalandparkja, a Mecsextrém park, ahol változatos programkínálat várja a családokat.

Nagy Gábor
MECSEKERDŐ Zrt.
Ökoturisztikai és kommunikációs osztályvezető

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Feloldják az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

A legjobb és a legrosszabb diéta a koleszterinszintre nézve

Különböző egészségügyi tényezők számítanak a koleszterinszint és a szívbetegségek kockázata szempontjából, de vitathatatlan, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik. Egy vezető amerikai kardiológus megosztja a legjobb és a legrosszabb étrendet, amelyet az egészséges koleszterinszint érdekében követni, illetve kerülni kell.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.