Back to top

Fatermesztés fakivágás nélkül?

A világ iróniája, hogy szinte minden "mentsük meg az erdőket" találkozó és konferencia egy jól berendezett teremben zajlik, amelyet fák kivágásával készült bútorokkal rendeznek be.

A fából készült termékek piaca 2021-ben 631 milliárd dollárt tett ki, és a környezetvédők minden erőfeszítése ellenére, amelyet az erdőirtási tevékenységek megakadályozása érdekében tesznek, 2026-ra várhatóan átlépi a 900 milliárd dolláros határt. Tehát már elvesztettük a harcot az erdeink megmentéséért?

Nos, még nem, mert van egy új megoldás, amely azt ígéri, hogy véget vet a fakivágás iránti igényünknek.

Az MIT kutatócsoportja azt állítja, hogy a laboratóriumban termesztett fa helyettesítheti az erdőirtást ösztönző, valódi fából készült termékeket.

Olyan technikát fejlesztettek ki, amelynek segítségével bármilyen alakú és méretű fát elő lehet állítani, így például, ha új fából készült székre van szükségünk, a kutatók technikáját alkalmazva egyetlen fa kivágása nélkül, laboratóriumban készíthetjük el.   

Fotó: pixabay.com

Hogyan hoztak létre fát a kutatók?

Az MIT kutatói olyan kísérletet végeztek, amely során a normál növényi sejteket őssejtszerű tulajdonságokkal ruházták fel. A közönséges zinnia (Zinnia elegans) nevű virágos növény leveleiből nyertek sejteket, majd néhány napig folyékony közegben tárolták. A következő lépésben a kutatók a növényi sejteket tápanyagokkal és hormonokkal dúsított gél alapú közeggel kezelték.   

Egy idő után a sejtekből új növényi sejtek keletkeztek. A kutatók azt is észrevették, hogy a zselés közegben lévő hormonkoncentráció változtatásával szabályozni tudták az újonnan kifejlődött sejtek fizikai és mechanikai tulajdonságait.

A kísérletek során a magas hormonkoncentrációt tartalmazó növényi anyag merevvé vált.

"Az emberi szervezetben vannak olyan hormonok, amelyek meghatározzák, hogyan fejlődnek a sejtek, és hogyan alakulnak ki bizonyos tulajdonságok. Ugyanígy, a tápoldatban lévő hormonkoncentrációk megváltoztatásával a növényi sejtek is másképp reagálnak. Csupán ezeknek az apró kémiai mennyiségeknek a manipulálásával elég drámai változásokat idézhetünk elő a fizikai eredmények tekintetében" - magyarázta Ashley Beckwith vezető kutató a hormonok szerepét a növényi sejtek növekedésében.

Ráadásul Beckwith és csapata a gélben tenyésztett sejtekből 3D bioprinting módszerrel egyedi tervezésű struktúrákat is ki tudott nyomtatni. A laboratóriumban kinyomtatott növényi anyagot három hónapig inkubálták sötétben, és az eredmények megdöbbentőek voltak. A laboratóriumi fa nem csak túlélni tudott, de kétszer olyan gyorsan nőtt, mint egy hagyományos fa.

A laboratóriumi bútortermesztés hulladékmentes is

Egy becslés szerint a jelenlegi bútorgyártási folyamat során a teljes fa mintegy 30%-a hulladékként vész el. Érdekes módon az MIT kutatói által javasolt 3D-s bioprintelési technika nem termel hulladékot, és bármilyen alakú és méretű növényi anyag előállítására alkalmazható. "Az ötlet lényege, hogy ezeket a növényi anyagokat pontosan abban az alakban lehet növeszteni, amire szükségünk van, így nem kell utólag szubtraktív gyártást végezni, ami csökkenti az energia és a hulladék mennyiségét" - mondta Beckwith.

A tudósok egyelőre azt tudták megmutatni, hogy a növényi anyagokat laboratóriumban is lehet termeszteni, és mechanikai tulajdonságaik manipulálhatók, de a tanulmány még korai fázisban van.

További kutatásokra és kísérletekre van szükség ahhoz, hogy a technikát tovább lehessen fejleszteni és kereskedelmi méretekben alkalmazni lehessen a laboratóriumban 3D bútorok előállítására. 

"Bár még korai szakaszban van, ez a kutatás azt mutatja, hogy a laboratóriumban termesztett növényi anyagokat úgy lehet hangolni, hogy különleges tulajdonságokkal rendelkezzenek, ami egy napon lehetővé teheti a kutatók számára, hogy olyan fatermékeket termesszenek, amelyek pontosan olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek egy adott alkalmazáshoz szükségesek" - állítja Luis Fernando Velásquez-García vezető szerző és kutató.

Az emberek évente mintegy 15 milliárd fát vágnak ki. Ez a tömeges erdőirtás a kiváltó oka számos, az éghajlatváltozás okozta problémának, amellyel világunk jelenleg szembesül. Ha kiderül, hogy sikeres lesz, a laboratóriumban termesztett fa segíthet abban, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljunk az erdőirtástól. Reméljük, ez hamarosan valósággá válik.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Önálló jogalanyi státuszt kapott a spanyol Mar Menor lagúna

Önálló jogalanyi státuszt kapott Európa legnagyobb sós vizű lagúnája, a délkelet-spanyolországi Mar Menor a spanyol parlament szerdai döntésével, amely nagyobb védelmet biztosít a terület veszélyeztetett ökoszisztémája számára a jövőben.

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Biológiailag lebomló polimereket fejleszthetnek ki magyar kutatók

A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített célja az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezért segíti az olyan innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok részarányának csökkentésére.

Rendkívüli fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Parkban

Eddig példátlan fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén a természeti értékek megőrzésének érdekében – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, kedden, Bódvaszilason.

Miért ne ültessünk özönnövényeket?

A jellemzően más kontinensekről származó özönfajok sok galibát okoznak a természetvédelemben, ezért nem ajánlott őket a kertünkbe vagy a természetbe ültetni – sőt, egyes növényeknél ezt a törvény is tiltja. Szerencsére ezek a fajok kerti felhasználásra könnyen helyettesíthetők hazánkban őshonos vagy „ártalmatlan” idegenhonos dísznövényekkel.