Back to top

Fatermesztés fakivágás nélkül?

A világ iróniája, hogy szinte minden "mentsük meg az erdőket" találkozó és konferencia egy jól berendezett teremben zajlik, amelyet fák kivágásával készült bútorokkal rendeznek be.

A fából készült termékek piaca 2021-ben 631 milliárd dollárt tett ki, és a környezetvédők minden erőfeszítése ellenére, amelyet az erdőirtási tevékenységek megakadályozása érdekében tesznek, 2026-ra várhatóan átlépi a 900 milliárd dolláros határt. Tehát már elvesztettük a harcot az erdeink megmentéséért?

Nos, még nem, mert van egy új megoldás, amely azt ígéri, hogy véget vet a fakivágás iránti igényünknek.

Az MIT kutatócsoportja azt állítja, hogy a laboratóriumban termesztett fa helyettesítheti az erdőirtást ösztönző, valódi fából készült termékeket.

Olyan technikát fejlesztettek ki, amelynek segítségével bármilyen alakú és méretű fát elő lehet állítani, így például, ha új fából készült székre van szükségünk, a kutatók technikáját alkalmazva egyetlen fa kivágása nélkül, laboratóriumban készíthetjük el.   

Fotó: pixabay.com

Hogyan hoztak létre fát a kutatók?

Az MIT kutatói olyan kísérletet végeztek, amely során a normál növényi sejteket őssejtszerű tulajdonságokkal ruházták fel. A közönséges zinnia (Zinnia elegans) nevű virágos növény leveleiből nyertek sejteket, majd néhány napig folyékony közegben tárolták. A következő lépésben a kutatók a növényi sejteket tápanyagokkal és hormonokkal dúsított gél alapú közeggel kezelték.   

Egy idő után a sejtekből új növényi sejtek keletkeztek. A kutatók azt is észrevették, hogy a zselés közegben lévő hormonkoncentráció változtatásával szabályozni tudták az újonnan kifejlődött sejtek fizikai és mechanikai tulajdonságait.

A kísérletek során a magas hormonkoncentrációt tartalmazó növényi anyag merevvé vált.

"Az emberi szervezetben vannak olyan hormonok, amelyek meghatározzák, hogyan fejlődnek a sejtek, és hogyan alakulnak ki bizonyos tulajdonságok. Ugyanígy, a tápoldatban lévő hormonkoncentrációk megváltoztatásával a növényi sejtek is másképp reagálnak. Csupán ezeknek az apró kémiai mennyiségeknek a manipulálásával elég drámai változásokat idézhetünk elő a fizikai eredmények tekintetében" - magyarázta Ashley Beckwith vezető kutató a hormonok szerepét a növényi sejtek növekedésében.

Ráadásul Beckwith és csapata a gélben tenyésztett sejtekből 3D bioprinting módszerrel egyedi tervezésű struktúrákat is ki tudott nyomtatni. A laboratóriumban kinyomtatott növényi anyagot három hónapig inkubálták sötétben, és az eredmények megdöbbentőek voltak. A laboratóriumi fa nem csak túlélni tudott, de kétszer olyan gyorsan nőtt, mint egy hagyományos fa.

A laboratóriumi bútortermesztés hulladékmentes is

Egy becslés szerint a jelenlegi bútorgyártási folyamat során a teljes fa mintegy 30%-a hulladékként vész el. Érdekes módon az MIT kutatói által javasolt 3D-s bioprintelési technika nem termel hulladékot, és bármilyen alakú és méretű növényi anyag előállítására alkalmazható. "Az ötlet lényege, hogy ezeket a növényi anyagokat pontosan abban az alakban lehet növeszteni, amire szükségünk van, így nem kell utólag szubtraktív gyártást végezni, ami csökkenti az energia és a hulladék mennyiségét" - mondta Beckwith.

A tudósok egyelőre azt tudták megmutatni, hogy a növényi anyagokat laboratóriumban is lehet termeszteni, és mechanikai tulajdonságaik manipulálhatók, de a tanulmány még korai fázisban van.

További kutatásokra és kísérletekre van szükség ahhoz, hogy a technikát tovább lehessen fejleszteni és kereskedelmi méretekben alkalmazni lehessen a laboratóriumban 3D bútorok előállítására. 

"Bár még korai szakaszban van, ez a kutatás azt mutatja, hogy a laboratóriumban termesztett növényi anyagokat úgy lehet hangolni, hogy különleges tulajdonságokkal rendelkezzenek, ami egy napon lehetővé teheti a kutatók számára, hogy olyan fatermékeket termesszenek, amelyek pontosan olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek egy adott alkalmazáshoz szükségesek" - állítja Luis Fernando Velásquez-García vezető szerző és kutató.

Az emberek évente mintegy 15 milliárd fát vágnak ki. Ez a tömeges erdőirtás a kiváltó oka számos, az éghajlatváltozás okozta problémának, amellyel világunk jelenleg szembesül. Ha kiderül, hogy sikeres lesz, a laboratóriumban termesztett fa segíthet abban, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljunk az erdőirtástól. Reméljük, ez hamarosan valósággá válik.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két világ határán

A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.

Külföldi laboratóriumokba küldik az Odera folyóból vett mintákat

Külföldi laboratóriumi vizsgálatra küldik a halpusztulás sújtotta Odera folyóból vett vízmintákat - közölte kedden a lengyel környezetvédelmi felügyelet (GIOS).

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.

A héten 51 ezer hektáron lesz szúnyoggyérítés

A megszaporodott szúnyogok miatt a héten várhatóan 248 településen és kilenc budapesti kerületben, 51 ezer hektáron lesz szúnyoggyérítés - tájékoztatta a gyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

A természet menyegzője, sokrétű haszon

A szelídgesztenye virágzásának időszaka igazi fesztiválhangulatot teremt a természetben, mesés édenkertté változnak a szelídgesztenyések. Különös menyegzője ez a természetnek, mely az ember számára is sok mindent ad.

Ezrével pusztulnak a halak az Odera folyóban

A lengyel és a német hatóságok is azon vannak, hogy minél hamarabb fény derüljön a két ország között folyó Odera mentén bekövetkezett tömeges halpusztulás okára.

Zenével a bolygó megóvásáért

A zene erejével harcol a bolygó megóvásáért, a fenntartható mezőgazdaságért, egy felelős életszemléletért a Terra Livre. A portugál csapat csütörtökön este a Sziget fesztiválon adott koncertet.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.