Back to top

Fatermesztés fakivágás nélkül?

A világ iróniája, hogy szinte minden "mentsük meg az erdőket" találkozó és konferencia egy jól berendezett teremben zajlik, amelyet fák kivágásával készült bútorokkal rendeznek be.

A fából készült termékek piaca 2021-ben 631 milliárd dollárt tett ki, és a környezetvédők minden erőfeszítése ellenére, amelyet az erdőirtási tevékenységek megakadályozása érdekében tesznek, 2026-ra várhatóan átlépi a 900 milliárd dolláros határt. Tehát már elvesztettük a harcot az erdeink megmentéséért?

Nos, még nem, mert van egy új megoldás, amely azt ígéri, hogy véget vet a fakivágás iránti igényünknek.

Az MIT kutatócsoportja azt állítja, hogy a laboratóriumban termesztett fa helyettesítheti az erdőirtást ösztönző, valódi fából készült termékeket.

Olyan technikát fejlesztettek ki, amelynek segítségével bármilyen alakú és méretű fát elő lehet állítani, így például, ha új fából készült székre van szükségünk, a kutatók technikáját alkalmazva egyetlen fa kivágása nélkül, laboratóriumban készíthetjük el.   

Fotó: pixabay.com

Hogyan hoztak létre fát a kutatók?

Az MIT kutatói olyan kísérletet végeztek, amely során a normál növényi sejteket őssejtszerű tulajdonságokkal ruházták fel. A közönséges zinnia (Zinnia elegans) nevű virágos növény leveleiből nyertek sejteket, majd néhány napig folyékony közegben tárolták. A következő lépésben a kutatók a növényi sejteket tápanyagokkal és hormonokkal dúsított gél alapú közeggel kezelték.   

Egy idő után a sejtekből új növényi sejtek keletkeztek. A kutatók azt is észrevették, hogy a zselés közegben lévő hormonkoncentráció változtatásával szabályozni tudták az újonnan kifejlődött sejtek fizikai és mechanikai tulajdonságait.

A kísérletek során a magas hormonkoncentrációt tartalmazó növényi anyag merevvé vált.

"Az emberi szervezetben vannak olyan hormonok, amelyek meghatározzák, hogyan fejlődnek a sejtek, és hogyan alakulnak ki bizonyos tulajdonságok. Ugyanígy, a tápoldatban lévő hormonkoncentrációk megváltoztatásával a növényi sejtek is másképp reagálnak. Csupán ezeknek az apró kémiai mennyiségeknek a manipulálásával elég drámai változásokat idézhetünk elő a fizikai eredmények tekintetében" - magyarázta Ashley Beckwith vezető kutató a hormonok szerepét a növényi sejtek növekedésében.

Ráadásul Beckwith és csapata a gélben tenyésztett sejtekből 3D bioprinting módszerrel egyedi tervezésű struktúrákat is ki tudott nyomtatni. A laboratóriumban kinyomtatott növényi anyagot három hónapig inkubálták sötétben, és az eredmények megdöbbentőek voltak. A laboratóriumi fa nem csak túlélni tudott, de kétszer olyan gyorsan nőtt, mint egy hagyományos fa.

A laboratóriumi bútortermesztés hulladékmentes is

Egy becslés szerint a jelenlegi bútorgyártási folyamat során a teljes fa mintegy 30%-a hulladékként vész el. Érdekes módon az MIT kutatói által javasolt 3D-s bioprintelési technika nem termel hulladékot, és bármilyen alakú és méretű növényi anyag előállítására alkalmazható. "Az ötlet lényege, hogy ezeket a növényi anyagokat pontosan abban az alakban lehet növeszteni, amire szükségünk van, így nem kell utólag szubtraktív gyártást végezni, ami csökkenti az energia és a hulladék mennyiségét" - mondta Beckwith.

A tudósok egyelőre azt tudták megmutatni, hogy a növényi anyagokat laboratóriumban is lehet termeszteni, és mechanikai tulajdonságaik manipulálhatók, de a tanulmány még korai fázisban van.

További kutatásokra és kísérletekre van szükség ahhoz, hogy a technikát tovább lehessen fejleszteni és kereskedelmi méretekben alkalmazni lehessen a laboratóriumban 3D bútorok előállítására. 

"Bár még korai szakaszban van, ez a kutatás azt mutatja, hogy a laboratóriumban termesztett növényi anyagokat úgy lehet hangolni, hogy különleges tulajdonságokkal rendelkezzenek, ami egy napon lehetővé teheti a kutatók számára, hogy olyan fatermékeket termesszenek, amelyek pontosan olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek egy adott alkalmazáshoz szükségesek" - állítja Luis Fernando Velásquez-García vezető szerző és kutató.

Az emberek évente mintegy 15 milliárd fát vágnak ki. Ez a tömeges erdőirtás a kiváltó oka számos, az éghajlatváltozás okozta problémának, amellyel világunk jelenleg szembesül. Ha kiderül, hogy sikeres lesz, a laboratóriumban termesztett fa segíthet abban, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljunk az erdőirtástól. Reméljük, ez hamarosan valósággá válik.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.