Back to top

Fatermesztés fakivágás nélkül?

A világ iróniája, hogy szinte minden "mentsük meg az erdőket" találkozó és konferencia egy jól berendezett teremben zajlik, amelyet fák kivágásával készült bútorokkal rendeznek be.

A fából készült termékek piaca 2021-ben 631 milliárd dollárt tett ki, és a környezetvédők minden erőfeszítése ellenére, amelyet az erdőirtási tevékenységek megakadályozása érdekében tesznek, 2026-ra várhatóan átlépi a 900 milliárd dolláros határt. Tehát már elvesztettük a harcot az erdeink megmentéséért?

Nos, még nem, mert van egy új megoldás, amely azt ígéri, hogy véget vet a fakivágás iránti igényünknek.

Az MIT kutatócsoportja azt állítja, hogy a laboratóriumban termesztett fa helyettesítheti az erdőirtást ösztönző, valódi fából készült termékeket.

Olyan technikát fejlesztettek ki, amelynek segítségével bármilyen alakú és méretű fát elő lehet állítani, így például, ha új fából készült székre van szükségünk, a kutatók technikáját alkalmazva egyetlen fa kivágása nélkül, laboratóriumban készíthetjük el.   

Fotó: pixabay.com

Hogyan hoztak létre fát a kutatók?

Az MIT kutatói olyan kísérletet végeztek, amely során a normál növényi sejteket őssejtszerű tulajdonságokkal ruházták fel. A közönséges zinnia (Zinnia elegans) nevű virágos növény leveleiből nyertek sejteket, majd néhány napig folyékony közegben tárolták. A következő lépésben a kutatók a növényi sejteket tápanyagokkal és hormonokkal dúsított gél alapú közeggel kezelték.   

Egy idő után a sejtekből új növényi sejtek keletkeztek. A kutatók azt is észrevették, hogy a zselés közegben lévő hormonkoncentráció változtatásával szabályozni tudták az újonnan kifejlődött sejtek fizikai és mechanikai tulajdonságait.

A kísérletek során a magas hormonkoncentrációt tartalmazó növényi anyag merevvé vált.

"Az emberi szervezetben vannak olyan hormonok, amelyek meghatározzák, hogyan fejlődnek a sejtek, és hogyan alakulnak ki bizonyos tulajdonságok. Ugyanígy, a tápoldatban lévő hormonkoncentrációk megváltoztatásával a növényi sejtek is másképp reagálnak. Csupán ezeknek az apró kémiai mennyiségeknek a manipulálásával elég drámai változásokat idézhetünk elő a fizikai eredmények tekintetében" - magyarázta Ashley Beckwith vezető kutató a hormonok szerepét a növényi sejtek növekedésében.

Ráadásul Beckwith és csapata a gélben tenyésztett sejtekből 3D bioprinting módszerrel egyedi tervezésű struktúrákat is ki tudott nyomtatni. A laboratóriumban kinyomtatott növényi anyagot három hónapig inkubálták sötétben, és az eredmények megdöbbentőek voltak. A laboratóriumi fa nem csak túlélni tudott, de kétszer olyan gyorsan nőtt, mint egy hagyományos fa.

A laboratóriumi bútortermesztés hulladékmentes is

Egy becslés szerint a jelenlegi bútorgyártási folyamat során a teljes fa mintegy 30%-a hulladékként vész el. Érdekes módon az MIT kutatói által javasolt 3D-s bioprintelési technika nem termel hulladékot, és bármilyen alakú és méretű növényi anyag előállítására alkalmazható. "Az ötlet lényege, hogy ezeket a növényi anyagokat pontosan abban az alakban lehet növeszteni, amire szükségünk van, így nem kell utólag szubtraktív gyártást végezni, ami csökkenti az energia és a hulladék mennyiségét" - mondta Beckwith.

A tudósok egyelőre azt tudták megmutatni, hogy a növényi anyagokat laboratóriumban is lehet termeszteni, és mechanikai tulajdonságaik manipulálhatók, de a tanulmány még korai fázisban van.

További kutatásokra és kísérletekre van szükség ahhoz, hogy a technikát tovább lehessen fejleszteni és kereskedelmi méretekben alkalmazni lehessen a laboratóriumban 3D bútorok előállítására. 

"Bár még korai szakaszban van, ez a kutatás azt mutatja, hogy a laboratóriumban termesztett növényi anyagokat úgy lehet hangolni, hogy különleges tulajdonságokkal rendelkezzenek, ami egy napon lehetővé teheti a kutatók számára, hogy olyan fatermékeket termesszenek, amelyek pontosan olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek egy adott alkalmazáshoz szükségesek" - állítja Luis Fernando Velásquez-García vezető szerző és kutató.

Az emberek évente mintegy 15 milliárd fát vágnak ki. Ez a tömeges erdőirtás a kiváltó oka számos, az éghajlatváltozás okozta problémának, amellyel világunk jelenleg szembesül. Ha kiderül, hogy sikeres lesz, a laboratóriumban termesztett fa segíthet abban, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljunk az erdőirtástól. Reméljük, ez hamarosan valósággá válik.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Panoráma a Kilátók Királynőjéről – már online is

Milyen a kilátás a Zsófia-kilátóról? Milyen az idő Lillafüreden? Az ilyen kérdésekre már otthonról, vagy akár egy mobiltelefonról is választ lehet kapni.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A megújuló energiaforrások csodaszer vagy zsákutca?

Mindkettő és egyik sem – hangzott a válasz a címben feltett kérdésre. Dr. Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén, amelyből már csak kisebb utómunkálatok maradtak hátra - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) az MTI-vel.

Tőzeg nélkül nincs jó minőségű termesztőközeg

A tőzeget korábban több európai ország fűtőüzemében alkalmazták a barna szénnel felérő fűtőértéke miatt. Az 1950-1960-as évektől vált a kertészeti ágazat fontos termékévé számos pozitív tulajdonsága miatt. Ezekről és további alkalmazhatóságáról Aradi Lászlóval, a Pindstrup kelet-európai képviselőjével beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG direkt legutóbbi adásában.

Több mint száz dámlapátos esett Gúthon

A megszokotthoz képest később kezdődött és novemberre is áthúzódott idén a dámbikák barcogása, jó eséllyel október 10-e után lehetett barcogó bikára vadászni a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetének területén. A szárazság miatt a tényleges trófea-súly jellemzően elmaradt a becsült súlytól, ezért a szakemberek úgy határoztak, hogy a visszarakás jeleit nem mutató, kapitális agancsú bikákat nem hozzák terítékre.

Szombaton lesz a Vadlúd Sokadalom Tatán

Magyarország legnagyobb télköszöntő madárfesztiváljára, a Vadlúd Sokadalomra várják az érdeklődőket szombaton Tatán.

Erdészeti kutatások története, helyzete és perspektívái a Magyar Tudomány Ünnepén

Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának eseményén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötet mellett, melyben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.

Vadcseresznyék a Bakonyban

A vadcseresznye nyáron elvegyül az erdő fái között, csak az élesebb szemű természetjárók szúrják ki keresztben szalagos vörösesbarna kérgét. Tavasszal egy kicsit könnyebb a dolgunk, hiszen fehér virágú magas fája messziről virít. Igaz, ilyenkor sok apróbb termetű fehér bokor és fa virágzik, amivel össze lehet téveszteni.