Back to top

Fatermesztés fakivágás nélkül?

A világ iróniája, hogy szinte minden "mentsük meg az erdőket" találkozó és konferencia egy jól berendezett teremben zajlik, amelyet fák kivágásával készült bútorokkal rendeznek be.

A fából készült termékek piaca 2021-ben 631 milliárd dollárt tett ki, és a környezetvédők minden erőfeszítése ellenére, amelyet az erdőirtási tevékenységek megakadályozása érdekében tesznek, 2026-ra várhatóan átlépi a 900 milliárd dolláros határt. Tehát már elvesztettük a harcot az erdeink megmentéséért?

Nos, még nem, mert van egy új megoldás, amely azt ígéri, hogy véget vet a fakivágás iránti igényünknek.

Az MIT kutatócsoportja azt állítja, hogy a laboratóriumban termesztett fa helyettesítheti az erdőirtást ösztönző, valódi fából készült termékeket.

Olyan technikát fejlesztettek ki, amelynek segítségével bármilyen alakú és méretű fát elő lehet állítani, így például, ha új fából készült székre van szükségünk, a kutatók technikáját alkalmazva egyetlen fa kivágása nélkül, laboratóriumban készíthetjük el.   

Fotó: pixabay.com

Hogyan hoztak létre fát a kutatók?

Az MIT kutatói olyan kísérletet végeztek, amely során a normál növényi sejteket őssejtszerű tulajdonságokkal ruházták fel. A közönséges zinnia (Zinnia elegans) nevű virágos növény leveleiből nyertek sejteket, majd néhány napig folyékony közegben tárolták. A következő lépésben a kutatók a növényi sejteket tápanyagokkal és hormonokkal dúsított gél alapú közeggel kezelték.   

Egy idő után a sejtekből új növényi sejtek keletkeztek. A kutatók azt is észrevették, hogy a zselés közegben lévő hormonkoncentráció változtatásával szabályozni tudták az újonnan kifejlődött sejtek fizikai és mechanikai tulajdonságait.

A kísérletek során a magas hormonkoncentrációt tartalmazó növényi anyag merevvé vált.

"Az emberi szervezetben vannak olyan hormonok, amelyek meghatározzák, hogyan fejlődnek a sejtek, és hogyan alakulnak ki bizonyos tulajdonságok. Ugyanígy, a tápoldatban lévő hormonkoncentrációk megváltoztatásával a növényi sejtek is másképp reagálnak. Csupán ezeknek az apró kémiai mennyiségeknek a manipulálásával elég drámai változásokat idézhetünk elő a fizikai eredmények tekintetében" - magyarázta Ashley Beckwith vezető kutató a hormonok szerepét a növényi sejtek növekedésében.

Ráadásul Beckwith és csapata a gélben tenyésztett sejtekből 3D bioprinting módszerrel egyedi tervezésű struktúrákat is ki tudott nyomtatni. A laboratóriumban kinyomtatott növényi anyagot három hónapig inkubálták sötétben, és az eredmények megdöbbentőek voltak. A laboratóriumi fa nem csak túlélni tudott, de kétszer olyan gyorsan nőtt, mint egy hagyományos fa.

A laboratóriumi bútortermesztés hulladékmentes is

Egy becslés szerint a jelenlegi bútorgyártási folyamat során a teljes fa mintegy 30%-a hulladékként vész el. Érdekes módon az MIT kutatói által javasolt 3D-s bioprintelési technika nem termel hulladékot, és bármilyen alakú és méretű növényi anyag előállítására alkalmazható. "Az ötlet lényege, hogy ezeket a növényi anyagokat pontosan abban az alakban lehet növeszteni, amire szükségünk van, így nem kell utólag szubtraktív gyártást végezni, ami csökkenti az energia és a hulladék mennyiségét" - mondta Beckwith.

A tudósok egyelőre azt tudták megmutatni, hogy a növényi anyagokat laboratóriumban is lehet termeszteni, és mechanikai tulajdonságaik manipulálhatók, de a tanulmány még korai fázisban van.

További kutatásokra és kísérletekre van szükség ahhoz, hogy a technikát tovább lehessen fejleszteni és kereskedelmi méretekben alkalmazni lehessen a laboratóriumban 3D bútorok előállítására. 

"Bár még korai szakaszban van, ez a kutatás azt mutatja, hogy a laboratóriumban termesztett növényi anyagokat úgy lehet hangolni, hogy különleges tulajdonságokkal rendelkezzenek, ami egy napon lehetővé teheti a kutatók számára, hogy olyan fatermékeket termesszenek, amelyek pontosan olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek egy adott alkalmazáshoz szükségesek" - állítja Luis Fernando Velásquez-García vezető szerző és kutató.

Az emberek évente mintegy 15 milliárd fát vágnak ki. Ez a tömeges erdőirtás a kiváltó oka számos, az éghajlatváltozás okozta problémának, amellyel világunk jelenleg szembesül. Ha kiderül, hogy sikeres lesz, a laboratóriumban termesztett fa segíthet abban, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljunk az erdőirtástól. Reméljük, ez hamarosan valósággá válik.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld kiajánlás: konkrét javaslatokat kapnak a gazdák

A 2023-2027-es Közös Agrárpolitika idei indulásával megváltozott a területalapú támogatások rendszere: jelentős szerepet kap az Agro-ökológiai Program (AÖP), melynek keretében a környezeti és természeti értékek megőrzését célzó vállalásokért plusz támogatást lehet igényelni.

Itt az erdők napja, kezdődik a tavaszi nagytakarítás

Harmadik alkalommal hív a természet megtisztítására az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) és az Aktív Magyarország a Tavaszi nagytakarítás - Takarítsuk ki a természetet együtt! elnevezésű akció keretében - tájékoztatta az AÖFK hétfőn az MTI-t.

Szilvafa tavaszi metszése - Két klasszikus irányzat

A hagyományos szilvafajták egyik részére a nagyobb, kerekebb termések jellemzők, amelyekben a gyümölcshús nem válik el jól a magtól, míg a másik csoportba a magvaváló, klasszikus szilvaformájú terméseket soroljuk.

Kezdődik a költési szezon, támadnak a madarak

A költési időszak közeledtével a tükröződő felületek eltakarását, a parkoló autókon a visszapillantó tükrök behajtását javasolja egyebek mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a saját tükörképüket támadó madarak problémája miatt.

Meggyilkolt brit újságíróról és brazil őslakos-szakértőről neveztek el két új élesztőgombafajt

Az Amazonas őserdejében tavaly meggyilkolt két férfiról, Dom Phillips brit újságíróról és Bruno Pereira brazil őslakos-szakértőről neveztek el egy-egy új élesztőgombafajt - számolt be róla a brit The Guardian online kiadása.

A dió sekély kéregrákja

Hazánkban tíz éve azonosították a diófák új, veszélyes baktériumos betegségét. A sekély kéregrák a tengerentúlról érkezett Európába, és az utóbbi harminc évben terjed földrészünkön.

Tűzgyújtási tilalmat rendeltek el Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az MTI-hez hétvégén eljuttatott közleményében azt írta, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével hozták meg a döntést.

Várnak Vas vármegye csodálatos erdői

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az elmúlt öt évben csaknem 14 millió csemetét és több mint 135 ezer kilogramm makkot és fenyőmagot ültetett el erdeinek felújítása és az erdősítések érdekében, illetve 54 hektáron telepített új erdőt. Nevezetességei közé tartoznak a 300 éves korukban leroskadt vén tölgyfák, a banyafák, amelyek tövében - a hiedelem szerint - szombatonként találkoztak a seprűnyélen ideérkező boszorkányok.

Tűzből született hegyvidék

A Börzsöny. Egyszerűen, csak így röviden, de sokak számára erős szívdobbanással kimondott szó. Aki járt már túraútjain, tökéletesen érti ezt. Bár besorolás szerint hazánk csupán harmadik legmagasabb és viszonylag kis alapterületű hegysége, természeti csodái megszámlálhatatlanok: meredek bércek, hosszan elnyúló gerincek és szűk völgyek világa.

Így metsszen, aki nem tud metszeni!

A gyümölcsfák metszését mindig is övezte némi misztikum, ami nem csoda hiszen fajonként, fajtánként, koronaformánként más módszereket kell követni - ha nagyon ragaszkodunk ezekhez. Akinek nincs ebben nagy gyakorlata, ha a metszés alapvető lényegét megéri és néhány alapelvét betartja már azzal is jót tesz a fáival.