Back to top

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Kőrösi Bertalan és Moravszki György
Kőrösi Bertalan és Moravszki György
A termelői értékesítő szervezet megalakulásához egy közeli tész vezetője adta az ötletet és a tanácsokat, hogy szervezettebb legyen a termelés, a forgalmazás, és koncentrálódjon a kínálati oldal. Fontos szempont volt az is, hogy az elnyerhető támogatások által növelni tudják a tagok termelésének jövedelmezőségét. Az OLITOR Szövetkezetet az alapítás óta vezeti Kőrösi Bertalan. A tagság aktívan részt vesz a szövetkezet tevékenységében, a vezető mellett egy számviteli és egy mezőgazdasági szaktanácsadó segíti a munkájukat. A szervezet 2017 óta véglegesen elismert tész.

A nyitott tagság elve alapján működő szövetkezetnek jelenleg 103 tagja van. Sokan jelentkeznek a támogatásokhoz megszerezhető pluszpontok miatt, ezért szigorú szűrőket kell alkalmazni a tagfelvétel során,

és ha valaki nem tartja be a szabályokat, akkor jobb mihamarabb megszüntetni vele a kapcsolatot, mondta a tészvezető. A szövetkezet működési elve egyszerű: a termelő termel, mi leszervezzük az értékesítést, teszi hozzá.

Idén 540 hektáron terem zöldborsó, 140 hektáron zöldbab és 15 hektáron spenót, utóbbit az Agrosprint Zrt. termelteti. Mindegyik kultúrához komoly termelési színvonal és öntözhető terület kell. Értékesítési biztonságot ad, hogy amíg nem kötötték meg a szerződést a feldolgozókkal, el sem vetik a magot. Tiszavasvári határába jellemzően később érő fajtákat szoktak csoportosítani a termeltetők, mert szükség esetén tudnak öntözni fúrt kutakból, illetve a Keleti-főcsatornából. Az lenne a jó, ha minél nagyobb területen öntözhetnének felszíni vizekből, de nem lehet mindenhol megoldani a vízkivételt a csatornából, néhol a szintkülönbség áthidalásához új szivattyútelepre lenne szükség.

Moravszki György a Santa Cruz fajtát termesztette az idén
Moravszki György a Santa Cruz fajtát termesztette az idén
Az OLITOR Szövetkezet árbevételében 60% a zöldborsó aránya, 15% a zöldbabé, a többi pedig megoszlik a mintegy 50-50 hektáron termesztett alma és meggy, a 10 hektárnyi bodza, valamint a görögdinnye és a paprika közt. Tavaly 750 millió forint árbevételt értek el a zöldség-gyümölcs értékesítéséből.

Az idén 37-42%-kal emelték a zöldborsó átvételi árát, ami a csökkenő termelői kedvet és a borsó más szántóföldi kultúrákkal szembeni jövedelempozícióját hivatott ellensúlyozni.

Zöldborsót május végétől július elejéig tudnak szállítani, a felvásárló/feldolgozó által ütemezett vetés alapján. A legnagyobb kockázat, hogy nagy melegben túl gyors az érés, és a gyár nem tudja a nyersanyagot az érés ütemében feldolgozni. Tavaly például 30 hektár zöldborsó maradt kinn a földeken emiatt. Zöldbabot fővetésben a kezdetektől termesztenek, két éve azonban borsó után is vetik, és októberbe nyúlóan takarítják be.

A hűtő- és a konzerviparban jellemzően a csemegekukorica a fő növény, a borsó és a bab ezt egészíti ki, növelve a feldolgozókapacitás kihasználtságát. A kukoricát hosszú ideig, augusztus elejétől október közepéig ütemezve várják a feldolgozók. A kora őszi fagyok azonban kockázatossá teszik a késői másodvetést mind a csemegekukorica, mind a zöldbab esetében.

Növekszik a területe

Egyre több spenót terem az Európai Unió tagországaiban: az Eurostat adatai szerint 671 ezer tonnát takarítottak be belőle tavaly, ami 14%-kal meghaladja az előző tíz év átlagát.

Az unió legnagyobb spenóttermelője Olaszország 99 ezer tonnás éves mennyiséggel, majd Franciaország (97 ezer tonna) és Belgium (94 ezer tonna) következnek a sorban.

A közösség belső piacán a friss spenót legjelentősebb exportőre Olaszország (24,6 ezer tonna) volt 2021-ben, a második és harmadik helyet Spanyolország (19,2 ezer tonna) és Belgium (18,95 ezer tonna) szerezte meg. A friss spenót legnagyobb importőrének Belgium (49,2 ezer tonna) és Németország (21 ezer tonna) bizonyult. Az unió külkereskedelmi egyenlege a friss spenótból pozitív volt tavaly, a harmadik országokba (főként az Egyesült Királyság) 20%-kal, 35,8 ezer tonnára bővült a friss spenót kiszállítása, elsősorban Spanyolországból és Olaszországból.

A fagyasztott spenót legnagyobb exportőre a közösség belső piacán Belgium (100,6 ezer tonna) volt 2021-ben, majd Hollandia (19,3 ezer tonna), Spanyolország (17,7 ezer tonna) és Franciaország (14,7 ezer tonna) következett a sorban. Fagyasztott spenótból a legtöbbet Németország (45,3 ezer tonna), Franciaország (23,0 ezer tonna) és Lengyelország (17,9 ezer tonna) vásárolta. Fagyasztott spenótból pozitív volt 2021-ben az unió külkereskedelmi egyenlege. A fagyasztott termék kivitele a harmadik országokba 55 ezer tonnával az előző évihez hasonlóan alakult. A legnagyobb célpiac az Egyesült Királyság volt (15,8 ezer tonna).

Magyarországon a spenót az egyik legkorábbi szabadföldi zöldségféle. Az Eurostat adatai szerint tavaly 8810 tonnát termesztettünk, ami 18%-kal nagyobb mennyiség, mint 2011–2020 átlaga. A KSH adatai szerint a friss spenót külkereskedelmi egyenlege negatív, a behozatala 33 tonnáról 251 tonnára nőtt tavaly az előző évihez képest, a legnagyobb beszállító Spanyolország (173 tonna) lett. A kivitel 55 tonnáról 182 tonnára nőtt, elsősorban Romániába szállítottunk.

A fagyasztott spenót behozatala nem változott, 1800 tonnát tett ki 2021-ben. A legnagyobb beszállítók Csehország (794 tonna), Ausztria (362 tonna) és Lengyelország (218 tonna). Ugyanakkor a kivitel 146%-kal, 660 tonnára nőtt, a fő célpiacunk Románia volt.

(Forrás: AKI)

A másodvetés esetén az öntözés a legnagyobb kiadás a technológiában, mert a megfelelő talaj-előkészítéshez sokszor már vetés előtt is öntözni kell. A fő költségnövelő tényező pedig az energia, ami a szivattyúk üzemeltetéséhez szükséges, és ha négyszer-ötször kell öntözni, azt már nem bírja el a szerződésben meghatározott ár, magyarázza Kőrösi Bertalan. Az idén egy hektár egyszeri megöntözése 50-60 ezer forintba kerül, tavaly ugyanez csak 15 ezer volt.

A lehullott leveleket is összegyűjtik a tábla szélén
A lehullott leveleket is összegyűjtik a tábla szélén

A szövetkezet tagjaként a Moravszki Farm Kft. vágott bele a spenóttermesztésbe. A kft. vállalkozó kedvű vezetője, Moravszki György elmondta, hogy korábban már termesztett spenótvetőmagot, most 15 hektáron próbálja ki, milyen is a spenóttermesztés. A termelő idén 110 hektár zöldborsó és 130 hektár csemegekukorica, valamint szán­tóföldi növények mellett termeszti a levélzöldséget. Az Agrosprint a Santa Cruz fajta vetőmagjával látta el, amit október közepén szakaszosan kezdett vetni. Egy hektárra 200 ezer magot vetett sűrűsoros gabonavetőgéppel, 2 centiméter mélyre. A kisebbik táblán, ahol zöldbab volt az elővetemény, egyszerűbb, de hasonló talaj-előkészítésre volt szükség, mint a másik táblán, ahol repce után vetette a spenótot. A repcebetakarítást szárzúzás és beforgatás követte, majd kétszer kellett kultivátorozni a területet 25-30 centiméter mélyen.

Három hét múlva újabb vágás következhet
Három hét múlva újabb vágás következhet

Vetés után egyszer kellett öntözni, azóta azonban gyomirtásra és növényvédelmi kezelésre sem volt szükség, mert a spenótnak nagyon jó a gyomelnyomó képessége és semmilyen rovarkártevő nem támadta meg.

Februárban hektáronként 200 kilogramm 20:24-es ammónium-szulfát mű­trágyát kapott az állomány, és márciusban egy öntözés következett 30 milliméteres adagban. Március végén érkezett egy életmentő, 40-50 milliméteres eső is. Az első vágásra május elején került sor, Ploeger MKB-4TR betakarítógéppel. A feldolgozó ütemezi a betakarítást, két óra alatt 15 tonna spenótot vágnak le és indítanak útnak az Agrosprint Zrt.-hez. Egy nap alatt körülbelül négy hektárt lehet betakarítani.

A zöldbab után vetett állományból több mint 20 tonnás átlagtermést sikerült elérni az első vágásra, és elvben lehetőség van egy második vágásra is körülbelül három hét múlva. Azzal további 8-10 tonna levélhozamra lehet számítani, csak az a kérdés, hogy megéri-e visszajönni a betakarítógéppel. A területet csévélődobos berendezéssel öntözik a Keleti-főcsatornából.

A megtérüléssel kapcsolatban Moravszki György elmondta, hogy

ha az első vágással nem sikerül elérni a tervezett 25-30 tonnás termésátlagot, akkor mindenképpen szükség van a második betakarításra a megfelelő jövedelmezőséghez.

A másik befolyásoló tényező pedig az, hogy jelenleg a búza, a kukorica és a repce ára olyan magas, hogy a szántóföldi növényekkel sokkal jobban lehet keresni. Igaz, a spenót után még lehet csemegekukoricát vetni, amit meg is tesz a korábban betakarított öthektáros táblán.

Egy hektáron több mint 20 tonna spenótot takarítottak be május elején
Egy hektáron több mint 20 tonna spenótot takarítottak be május elején

A spenót a gazdasági és éghajlati tényezők miatt csökkenő zöldborsóterületeket válthatja ki a termelők számára. Előnye, hogy abban az időszakban termeszthető, amikor más zöldségnövény nem, így a termőterület jobban kihasználható, hiszen korai másodvetést tesz lehetővé. Termesztése egyszerű, akár növényvédő szerek alkalmazása nélkül is megoldható. Korán lekerülő növényként már az év első felében árbevételhez juttatja a gazdálkodót, így segíti a többi kultúra finanszírozását.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Hycole Kft. Ezzel egy nemzetközi színvonalú közös munka kezdődött el a Kaposvári Campus kutatói és a nyúltenyésztő vállalkozás szakemberei között, eredményeik pedig rövid időn belül termékre, forintra válthatóak lesznek.

Fokozottan tűzveszélyes időszak, csütörtöktől már Pest és Veszprém megyében is

A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.

A KITE őszibúzafajta-választéka

A hagyományoknak megfelelően legszebb állapotukban igyekezett bemutatni a kalászos gabonákat – köztük az őszi búzákat – a KITE. Nádudvaron május közepén, Dalmandon május végén tartotta a bemutatót az integrátor, az általa ajánlott nagy termőképességű fajtákat mutatták be.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A holland miniszterelnök elítélte a mezőgazdasági dolgozók napok óta tartó tüntetését

Mark Rutte holland miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a mezőgazdasági dolgozók a múlt szerda óta tartó tüntetés keretében útblokádot alkalmaztak és politikusokat fenyegettek meg - számolt be a DutchNews hírportál kedden.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.