Back to top

Juhtenyésztéstől a vidékfejlesztésig

Gergely László eredeti hivatását tekintve történész, de végül gazdálkodásra adta a fejét. A már hegyvidékinek is nevezhető Debrődön, felesége családjának földjén kezdtek bele, több mint 30 hektáron. Felesége, Gergely Papp Adrianna Debrőd polgármestere. A zsákfalu a vidéki turizmusban látja a kitörési lehetőséget.

Gergely László: a tejtermeléstől a végtermékig mindent egy kézben tartunk
Gergely László: a tejtermeléstől a végtermékig mindent egy kézben tartunk
Ehhez nem elegendő a gyönyörű táj, az izgalmas túra- lehetőségek, ismertségre, szolgáltatásokra, helyi kínálatra van szükség hozzá. Aki ezen a tájékon, Kassától kicsit nyugatra, a Bódva völgyében jár, elsősorban Szádelőt, a jászói premontreieket vagy a betléri kastélyt keresi föl.

A falu kataszterében kevés a szántó, azok is inkább gyenge minőségűek.

Legelőből-kaszálóból van több, és persze erdőből. Vagyis a kezdet kezdetén világos volt számukra, hogy ez nem intenzív növénytermesztésre való terület, maradt az állattenyésztés.

Gergely Lászlónak ahhoz azonban előbb le kellett gyűrnie felesége és szülei ódzkodását. Nem véletlenül ódzkodtak: a rendszerváltás után ők is próbálkoztak magángazdaként, de az akkori vadkapitalista időkben nem szereztek túl sok jó tapasztalatot. Viszont néhány öregebb gép állt még az udvaron, és istállókat is kialakítottak annak idején.

Gergely Lászlónak a fiatal gazdákat támogató programból sikerült kisebb gépeket vásárolnia a szénatermesztéshez, majd 2018-ban hozták az első 15 jerkét anyaállománynak. Innen még lett volna visszaút, de a következő évben 43 anyával tovább bővítette az állományt. Még nem tart ott, hogy szelektálja őket, a bárányok közül szinte minden egészséges jerkét meghagy anyaállatnak. Így lassan már a százat közelíti a számuk. Ennyi állatból már lehet szelektálni. Az első jerkék hústípusúak voltak, másodikként kettős hasznosítású cigáják érkeztek, amiket most lacaune kosokkal párosít. A lacaune tejtípusú fajta, de Gergely László szerint a teje nem igazán zsíros.

Szlovákiában a ‘90-es években még 600 ezer felett volt a juhok száma, de 2004-re 300 ezerre csökkent az állomány.

A csökkenés összefügg azzal, hogy a szocialista alapokon szervezett szövetkezetek fokozatosan „beadták a kulcsot”, és átalakultak kereskedelmi társasággá, azok pedig „kimazsolázták” azokat az ágazatokat, amelyekben megfelelő haszon képződik.

2004 után támogatni kezdték az ágazatot, aminek a hatására vagy százezerrel nőtt a juhok száma. Jelenleg stagnál a számuk, vagy inkább enyhén csökken, így Gergelyék döntése bátornak nevezhető.

Debrődöt 350-en lakják, és a hozzá tartozó Hetényen további ötvenen élnek. A magyarság aránya 60 százalékos. Páran dolgoznak a mezőgazdaságban, a többség ingázik, elsősorban a kassai vasműbe. Mivel a kassai vasmű csak félórányira van, az ingatlanok is felértékelődtek Debrődön, és elkezdtek visszaköltözni az emberek.

A falu tele van forrással, saját ivóvize és vízhálózata van. Igaz, a hálózat felújításra szorulna. Újraalakították a közbirtokosságot is, amely a falu kataszterében lévő 2400 hektár területből 300 hektárt tulajdonol, főképp erdőket és legelőket.

Debrődön arra törekszenek, hogy példát mutassanak. Szeretnék megtartani a vidékies életmódot, ahol azzal kell gazdálkodni, amit a Jóisten adott. Amit viszont adott, azokat a lehetőségeket ki kell használni, mert számos közöttük olyan, amit egy város vagy más vidék nem tud megadni.

Bár a magyarlakta területek kisebb része, a nógrádi és gömöri rész alkalmas a juhtenyésztésre, de az ország hegyvidéki legelői szinte megkövetelnék ennek az állatnak a tartását. Sajnos elterjedt gyakorlat, hogy a réteket egyszer lekaszálták, majd felvették rá a területalapú támogatást. Ettől a legelők leromlottak, elfásodtak-elbokrosodtak.

Ma már Szlovákiában a terület alapú támogatásokhoz külön díjazás jár az állattartásra, amennyiben a legelő minden hektárja után van legalább 0,2 számosállat, azaz legalább két juh.

(illusztráció)
(illusztráció)
Fotó: pixabay.com
A juhtenyésztés visszaszorulásának számos oka van. Elsősorban a piaci viszonyokkal magyarázható. A gyapjú szinte eladhatatlan, a bárány húsának az ára csak a mostani élelmiszer-árrobbanással kezdett emelkedni, ahogy a tejé is. A másik ok az, hogy a juhtenyésztés napi foglalatosságot jelent, amihez már nem igazán lehet fiatal dolgozót találni.

A szlovákiai boltokban mindig is lehetett kapni juhtúrót, és az utóbbi években megszaporodtak a juhtejből készülő egyéb termékek, például joghurtok. Ahhoz, hogy a juhtenyésztő némi pluszbevételhez jusson, érdemes feldolgoznia a tejet – igaz, ez további embert, szervezést, befektetést igényel. Ezzel folyamatos napi bevételhez juthat, ami jóval több, mint ha csak a húsvéti bárányok évi egyszeri eladására alapozhat. A fejést áprilisban kezdik, és jó esetben októberig folytatni tudják. Egy juhtól naponta 7–8 deciliter tejet tudnak fejni. Ezért nem csoda, hogy

a juhtej jelenlegi felvásárlási ára 1,2 euró körül mozog, amit a nagyobb juhtenyésztőktől két-három naponta el is visznek a tejüzemeknek.

A sajtgyártással keletkezik egy helyi termék, ami a térség kínálatát színesíti. De nemcsak sajtot, hanem juhtúrót, vagy ahogy Szlovákiában nevezik, brindzát, illetve zsendicét és ordát is készítenek. A zsendice egy könnyű habos ital, ami a savóból készül, melegítéssel. A zsendice leszűréséből keletkezik az orda, ami szintén túrószerű. A brindza nem tipikus túró. Gomolyasajtból készül, pár napos érlelés után. A megérett sajt sárga kérgét levágják, majd a fehér részt ledarálják és sózzák. Legjobb belőle a tavaszi brindza, amikor a legfinomabb a fű. A tejüzemekben készült brindzákhoz gyakran kevernek tehéntejet (maximum 50 százalékban engedélyezett), illetve a tejet a sajtkészítéskor pasztörizálják, amivel szintén megváltozik a tej íze, elveszti azokat a természetes kultúrákat, amelyek fontosak az egészséghez. Gergely Lászlónak minden hónapban be kell vizsgáltatnia a tejet, hogy pasztörizálás nélkül dolgozhassa fel.

Három éve készítenek sajtot. A termelést megduplázták, és egyre több a visszatérő vásárló. Szlovákiában nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a tejüzemekre.

Jóval egyszerűbb szabályok vonatkoznak az úgynevezett „szalasokra” (ezek tulajdonképp juhászszállások, ahol a juhász helyben dolgozza fel a terméket, és helyben el is adhatja). Viszont ők a saját tejből csak alaptermékeket készíthetnek. Gergely László ezért is gyárt egyelőre csak egyszerű gomolya sajtot. A kettő között még vannak kategóriák a tejfeldolgozásra, amire meg rendeletet is alkottak, de a továbblépéshez, sajnos, maga a közegészségügyi hivatal sem tud megfelelő tanácsot adni.

Kilátás a Szent László forrástól
Kilátás a Szent László forrástól

Pedig szeretne szintet lépni. Gergely László részt vett a magyar állam által támogatott felvidéki mentorprogramban. A mentora alapvetően a magasabb feldolgozottság felé való elmozdulást, minél nagyobb hozzáadott érték elérését javasolta. Lehetne mind a bárányhús, mind a sajt területén, bár László szerint elég egyszerre az egyiket meglépni. A programon belül lehetősége volt sajtkészítő manufaktúrákat meglátogatni, példát kapott, miképp mozdulhatna el a nagyobb értékű sajtok, például a brie vagy camembert típusú gyártása felé.

A jelenlegi gomolya sajt kilójáért nem lehet többet kérni 10 eurónál, de a prémium termékeknek már más az ára. A sajt minőségét az is erősíti, hogy Gergely Lászlónál a tejtermeléstől a végtermékig minden egy kézben van, könnyen tudja bizonyítani, hogy terméke tiszta juhtejből készül.

Szlovákiában a fiatal bárányokat csak most kezdik értékelni. Sok tenyésztő igyekezett minél előbb megszabadulni tőlük, hogy elkezdhessék a fejést, mivel a tej lényegesen többet hoz, mint a bárányhús.

Szent László növénytemplom
Szent László növénytemplom
Mindezek szép tervek, de minden folyamathoz meg kell találni a megfelelő munkaerőt. Ami a jelenlegi helyzetben az egyik legnagyobb feladat. Gergely László most elégedett, mert végre olyan juhászt tudott felfogadni, aki valóban szereti a munkát. De azt is tudja, hogy pótlása rettenetesen nehéz volna, mert aki annyira szereti a természetet, hogy miatta vállalni tudja az egyedüllétet, a megszokott komfort feladását, a fiatalok között már nem találna. A környéken hárman tartanak juhokat, de csak Gergely László tudta megoldani, hogy a fiatal állományt ne otthon, az istállóban tartsa, hanem kihajthatja legelőre.

Kosaraztatják a juhokat, azaz mobil karámokat készítenek „drángákból” (mozgatható karámoldalak), ahol a juhok éjszakáznak. A karámot pár nap után mindig áthelyezi, hogy ne tapossák ki a juhok a füvet. Forrásvíz van fenn, a bárányok már ötkor kimehetnek legelni, csak nyalósót kell kivinni.

A nyáj pedig ottjártunkkor épp a Szent László csodatévő forrásánál lévő 15. századi romtemplom mellett legelt. Ez a terület a helyi turizmus egyik mozgatórugója, ami egyre inkább felértékelődik a falu életében. A templom alapjait kiegészítették, és a ráépített szimbolikus faszerkezettel idézik fel a valamikori formáját.

A templom körül, sőt, benne is fák nőnek, ezért növénytemplomnak is nevezik. A templomhoz felmenni máskor is érdemes, mert a háromnegyed órás túra a faluból felér egy zarándoklattal.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még kedvezőbbé válnak a támogatott agrárhitelek

A hitelmoratórium mellett a további kedvező kamatozású hitelek is megoldást jelenthetnek az önhibájukon kívül bajba került agrárvállalkozások likviditási gondjaira.

Hollandiától Mezőmadarasig - Az egész több, mint a részek összege

Nincs általánosan érvényes vidékfejlesztés. Minél közelebbről szemléljük az adott térséget, annál inkább látható, hogy egyedi problémák megoldására van szükség. Az emberre és a közösségre kell fókuszálni. Erről és nemzetközi tapasztalatairól is beszélt az MMG Direkt adásában dr. Goda Pál agrárközgazdász, vidékfejlesztési kutató, a Széchenyi István Egyetem oktatója és az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója.

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

Újabb állatkínzó ellen emeltek vádat

Családi házában bezárva, gondozatlanul tartott 19 kutyát egy zalai faluban egy osztrák nő, emiatt vádat emeltek ellene - tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.

Vízmegtartó gyakorlatok támogatásához lehet majd pályázni

A 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra újabb és hatékonyabb eszközöket tervezett meg az Agrárminisztérium (AM) a mezőgazdasági termelők vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére, de ugyanilyen fontos a saját termelői önérdek felismerése és nyitottság a megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazására - közölte az agrártárca hétfőn az MTI-vel.

Az alacsony borkészlet és szőlőtermés hajthatja fel a termelői árakat

Az alacsony szőlőtermésre vonatkozó becslések és a borvidékek jóváhagyására váró szőlőár előrejelzések a tavalyinál jelentősen magasabb szőlőárakat indokolnak a rövidesen beinduló idei szüret során.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.