Back to top

Kétszeresükre nőttek a kutyák, hogy megvédjék a nyájat

Az európai kutyák a 8000 és 2000 évvel ezelőtti időszakban megduplázták méretüket egy új tanulmány szerint. Ez a növekedés segíthetett nekik abban, hogy könnyebben meg tudják védeni a rájuk bízott haszonállatokat távoli rokonaiktól, a farkasoktól, illetve a medvéktől.

Robert Losey, az Edmontonban lévő Alberta Egyetem régésze szerint ez igen fontos kutatás. „Ez az egyik olyan hosszú távú tanulmány, mely Európára koncentrál és a kutyák méretbeli változásának trendjét vizsgálja az eltelt idő alatt” – idézi a Science.org az ember-állat kapcsolatokra szakosodott régészt, aki nem vett részt a tanulmányban.

A kutyákat a 15 és 30 ezer évvel ezelőtti időszakban háziasították. Keveset tudunk az első ebek méretéről, illetve hogy mire használták őket az emberek, de valószínűleg a szürke farkas ősüknél valamivel kisebbek voltak. A tudósok feltételezései szerint vadászatban és szánhúzásban segítették őseinket újdonsült társaik.

Ahhoz, hogy megtudja hogy a kutyák mérete és feladatai hogyan változott az idő múlásával, Martin Welker, az Arizona Állami Múzeum archaeozoológus kurátora és kollégái 14 kutya maradványait vizsgálta meg, melyek Horvátországban ősi települések maradványai közül kerültek elő. Ehhez hozzávették még további 45 ősi eb adatait, melyek némelyike szintén Horvátországból, vagy szomszédos országokból származott. Ezek a maradványok mind a 8000 évvel ezelőtti Neolitikumból (vagy Kőkorból) származtak, a római korig bezárólag, mely nagyjából 2000 éve volt.

Már ennél korábban is éltek kutyák Európában, de az első neolitikumi gazdák, akik Anatóliából és a Közép-Keletről érkeztek, új fajtákat hoztak magukkal. Ezek az állatok nagyjából 15 kilogrammot nyomtak a kutatók szerint. Ez egy átlagos border collie súlya, bár akkor még nem létezett sem ez, sem a többi modern fajta.

A bronzkorra, ami kb. 6000 évvel ezelőtt kezdődött a mai Horvátország területén, az ebek átlagos súlya már 17 kilogrammra nőtt. A római korra ez szám 24 kilogrammra ugrott meg

– írta a kutatócsoport a Journal of Archaeological Science: Reports c. tudományos lapban.

Történelmi dokumentumok – beleértve olyan római kori feljegyzéseket is, melyek tanácsokat adtak a gazdáknak a terelő- és őrző kutyákkal kapcsolatban – már azt sugallják, hogy még nagyobb ebek voltak akkoriban, melyek súlya a 32 kilogrammot is elérhette. Ez a mai pireneusi juhászkutyák méretének felel meg.

A maremma, vagy abruzzói juhászkutya is tekintélyes méretű fajta
A maremma, vagy abruzzói juhászkutya is tekintélyes méretű fajta

Az óriási pireneusit még mindig használják az európai állatállomány őrzésére – és a kutatók valóban azt látták, hogy a kutyák felelőssége egyre nőtt az idő múlásával.

A neolitikumi juhok fogának izotóp elemzéséből - mely képes kimutatni hogy mivel táplálkoztak – kiderült, hogy a hegyvidékek magasabban fekvő részein legeltek. „Ezzel pedig jobban ki vannak téve a ragadozók támadásainak, mint a medvék vagy a farkasok” – mondta Welker, így pedig megnőtt az őrkutyák jelentősége is.

De nem minden kutya volt nagy testű őrző-védő: a rómaiak voltak az elsők, akik ölebeket tenyésztettek, amit többek közt falfestményeken is megörökítettek.

A kutatók főleg a vadászkutyákra összpontosítottak eddig, és kevesebbet tudni róla, mi történt, amikor gazdálkodni kezdtek, ezért a mostani tanulmány nagyon izgalmas, mondta Angela Perri, aki a PaleoWest magánrégészeti cég ősi kutyákkal foglalkozó szakértője, és nem vett részt a tanulmányban.

Az őrkutyák fontos részei a történetnek, mivel hosszú időn át biztosítva volt a feladatuk – mondta Perri.

„A vadász- és szánhúzó kutyák mára nagyon ritkává váltak, de az emberek még mindig sokfelé használnak juhászkutyákat és az állatállomány őrzésére szolgáló ebeket.”

Forrás: 
science.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.

A gépi látás javíthatja a tojásszámlálás pontosságát

A gépi látástechnológia segíthet a tojásiparnak leküzdeni azokat a problémákat, amelyek nehezítik a pontos számlálást.