Back to top

Kétszeresükre nőttek a kutyák, hogy megvédjék a nyájat

Az európai kutyák a 8000 és 2000 évvel ezelőtti időszakban megduplázták méretüket egy új tanulmány szerint. Ez a növekedés segíthetett nekik abban, hogy könnyebben meg tudják védeni a rájuk bízott haszonállatokat távoli rokonaiktól, a farkasoktól, illetve a medvéktől.

Robert Losey, az Edmontonban lévő Alberta Egyetem régésze szerint ez igen fontos kutatás. „Ez az egyik olyan hosszú távú tanulmány, mely Európára koncentrál és a kutyák méretbeli változásának trendjét vizsgálja az eltelt idő alatt” – idézi a Science.org az ember-állat kapcsolatokra szakosodott régészt, aki nem vett részt a tanulmányban.

A kutyákat a 15 és 30 ezer évvel ezelőtti időszakban háziasították. Keveset tudunk az első ebek méretéről, illetve hogy mire használták őket az emberek, de valószínűleg a szürke farkas ősüknél valamivel kisebbek voltak. A tudósok feltételezései szerint vadászatban és szánhúzásban segítették őseinket újdonsült társaik.

Ahhoz, hogy megtudja hogy a kutyák mérete és feladatai hogyan változott az idő múlásával, Martin Welker, az Arizona Állami Múzeum archaeozoológus kurátora és kollégái 14 kutya maradványait vizsgálta meg, melyek Horvátországban ősi települések maradványai közül kerültek elő. Ehhez hozzávették még további 45 ősi eb adatait, melyek némelyike szintén Horvátországból, vagy szomszédos országokból származott. Ezek a maradványok mind a 8000 évvel ezelőtti Neolitikumból (vagy Kőkorból) származtak, a római korig bezárólag, mely nagyjából 2000 éve volt.

Már ennél korábban is éltek kutyák Európában, de az első neolitikumi gazdák, akik Anatóliából és a Közép-Keletről érkeztek, új fajtákat hoztak magukkal. Ezek az állatok nagyjából 15 kilogrammot nyomtak a kutatók szerint. Ez egy átlagos border collie súlya, bár akkor még nem létezett sem ez, sem a többi modern fajta.

A bronzkorra, ami kb. 6000 évvel ezelőtt kezdődött a mai Horvátország területén, az ebek átlagos súlya már 17 kilogrammra nőtt. A római korra ez szám 24 kilogrammra ugrott meg

– írta a kutatócsoport a Journal of Archaeological Science: Reports c. tudományos lapban.

Történelmi dokumentumok – beleértve olyan római kori feljegyzéseket is, melyek tanácsokat adtak a gazdáknak a terelő- és őrző kutyákkal kapcsolatban – már azt sugallják, hogy még nagyobb ebek voltak akkoriban, melyek súlya a 32 kilogrammot is elérhette. Ez a mai pireneusi juhászkutyák méretének felel meg.

A maremma, vagy abruzzói juhászkutya is tekintélyes méretű fajta
A maremma, vagy abruzzói juhászkutya is tekintélyes méretű fajta

Az óriási pireneusit még mindig használják az európai állatállomány őrzésére – és a kutatók valóban azt látták, hogy a kutyák felelőssége egyre nőtt az idő múlásával.

A neolitikumi juhok fogának izotóp elemzéséből - mely képes kimutatni hogy mivel táplálkoztak – kiderült, hogy a hegyvidékek magasabban fekvő részein legeltek. „Ezzel pedig jobban ki vannak téve a ragadozók támadásainak, mint a medvék vagy a farkasok” – mondta Welker, így pedig megnőtt az őrkutyák jelentősége is.

De nem minden kutya volt nagy testű őrző-védő: a rómaiak voltak az elsők, akik ölebeket tenyésztettek, amit többek közt falfestményeken is megörökítettek.

A kutatók főleg a vadászkutyákra összpontosítottak eddig, és kevesebbet tudni róla, mi történt, amikor gazdálkodni kezdtek, ezért a mostani tanulmány nagyon izgalmas, mondta Angela Perri, aki a PaleoWest magánrégészeti cég ősi kutyákkal foglalkozó szakértője, és nem vett részt a tanulmányban.

Az őrkutyák fontos részei a történetnek, mivel hosszú időn át biztosítva volt a feladatuk – mondta Perri.

„A vadász- és szánhúzó kutyák mára nagyon ritkává váltak, de az emberek még mindig sokfelé használnak juhászkutyákat és az állatállomány őrzésére szolgáló ebeket.”

Forrás: 
science.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tatai izlandilovas a dobogón

A tatai székhelyű Magyar Izlandi Lovas Egyesületet két éve vették fel a Nemzetközi Izlandi Lovasszövetség tagjai közé, a hazai tenyésztést és kiképzést dicséri, hogy a Közép-Európa Bajnokságon egy második és egy harmadik helyezést értünk el.

Eltűnőben a hím tengeri teknősök

Az elmúlt négy nyáron Floridában kizárólag nőstény tengeri teknősök keltek ki. Ennek oka pedig a klímaváltozás.

Nőtt a mezőgazdaság kibocsátási értéke tavaly

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal nőtt 2020-hoz képest; a 17 százalékos árindex mellett a volumen 2,1 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.

Kutyakölyöknek nézték a kis farkasokat

Az olasz hatóságok kérik, hogy aki kölyökkutyát talál az erdőben, ne vigye haza, mert az farkas. Az elmúlt hetekben ugyanis kétszer is előfordul, hogy jószándékú kirándulók "mentették" meg a vadállatokat.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Sportlovak és őshonos fajták

Egyes ősi vagy régi lófajtáink fennmaradása – az állami ménesek feloszlatása után – az úgynevezett köztenyésztésnek volt köszönhető. Jelenleg is van olyan őshonos fajtánk, amelynek a jövője csak a magántenyésztők elhivatottságán múlik. Erről is beszélgettünk Fekete Balázzsal, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési és kiállítási igazgatójával, aki maga is furioso-north star tenyésztő.