Back to top

Klímaváltozás és erdészet: hazánkban tanulnak a francia szakemberek

Az éghajlatváltozás Európa erdeit is kihívás elé állítja: a gyors ütemű felmelegedéshez egyes fafajok már nem tudnak alkalmazkodni, így az erdészet feladata, hogy aktív beavatkozással segítse az erdők fennmaradását.

Ebben kaptak tanácsot és iránymutatást május 23-27 között a francia Országos Erdészeti Hivatal szakértői, akik a zöld szellemiségű Soproni Egyetem és a magyar erdőgazdaságok klímaváltozásra tett reakcióira, gyakorlati erdőgazdálkodási stratégiájára voltak kíváncsiak a hazánkba tett látogatás során.

Soproni Egyetem
Soproni Egyetem
Fák nélkül nincs élet; az erdők a legnagyobb szén-dioxid-fogyasztók (szénmegkötők), oxigén- és szervesanyag-termelők. A Föld vízháztartásának alapvető szabályozói és újratermelődő energiaforrásként a – Soproni Egyetem szellemiségét is átható – fenntarthatóságban is jelentős szerepet kapnak.

A felmelegedés miatt az erdők fafajösszetétele és biodiverzitása azonban számos területen átalakulhat, amit egyes fajok alkalmazkodóképességük, illetve gyors migráció révén jobban, mások azonban kevésbé képesek tolerálni.

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója elmondta: a klímaváltozás kihívásaira együtt gondolkodással, együttműködéssel lehet hatékonyan válaszolni. Franciaország számára kulcsfontosságú a Soproni Egyetemen felhalmozott tudás és a magyar erdészek reakciói a változásokra, hiszen hazánk éghajlata már most lényegesen melegebb és szárazabb, mint amivel az ottani erdők jelenleg szembenéznek.

Ám a francia erdészet is szembesült már a klímaváltozás hatásaival; a 2018 és 2020 közötti aszályos időszakban több mint háromszázezer hektár erdőt veszített az ország. Az Office National des Forêts (Francia Államerdészet) stratégiai programot indított, hogy elősegítse az ottani erdők alkalmazkodóképességének növelését.

Fotó: Soproni Egyetem

Magyarországon vannak olyan fafajok és olyan szárazságtűrő származások, amik a francia erdők megmentésében fontos szerepet kaphatnak, ezeket jött tanulmányozni a 6 fős delegáció: az Államerdészet munkatársai és a magánerdő-tulajdonosokat összefogó Centre National de la Propriété Forestière képviselői,

akik a Soproni Egyetem kutatási eredményeit és több állami erdőgazdaság, a Gyulaj Erdészeti Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. erdőgazdálkodási és szaporítóanyag-gazdálkodási stratégiáját ismerték meg közelebbről.

A küldöttség vezetője, a francia erdészetek klímaváltozási stratégiáját koordináló Erwin Ulrich elmondta: azért örülnek a Soproni Egyetem szakértőitől érkezett meghívásnak, mert Magyarországon már most egy olyan kontinentális – nyáron meleg és száraz – klíma van, melynek kialakulására a kidolgozott modelleknek megfelelően a következő évtizedekben Franciaországban is számítanak.

Fotó: Soproni Egyetem
A bemutatott jó gyakorlatok között például a Mecsekerdő Zrt. régóta folytat szaporítóanyag-kísérleteket szárazságtűrő, meleget jól viselő tölgyekkel, mely iránt különösen nagy az érdeklődés a francia erdészek körében.

A Soproni Egyetem és a Mecsekerdő kutatásaira alapuló magyar példákat már elkezdték gyakorlatba ültetni a francia szakértők: egy molyhos tölgy plantázs komplexum, vagyis egy 200 törzsfából álló nagy magtermesztő ültetmény létrehozásán dolgoznak.

A klímaváltozás miatt óriási igény van erre a korábban jelentéktelennek tartott fafajra, olyannyira, hogy a francia szakértők kifejezetten szárazságtörő molyhos tölgy makk termelésre akarnak berendezkedni.

„Mi okoztuk az éghajlatban beálló gyors változást, így felelősséget kell vállalnunk, nekünk kell okos megoldásokkal segíteni az erdők fennmaradását. A megújulásban, az ember által segített szaporítóanyag-mozgatásban látjuk a kiutat. Ez azt jelenti, hogy más országokba, például Bulgáriába megyünk szaporítóanyagért, miközben mi pedig a tőlünk nyugatabbra, északabbra fekvő régiókat segítjük. Ezzel a most népszerű, progresszív módszerrel proaktív módon, egy természetes folyamatot segítve, a klímaváltozás hatásait előrevetítve 50 évnyi időt tudunk áthidalni.” – mondta dr. Borovics Attila.

Forrás: 
Soproni Egyetem

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Ivóvízhiány fenyeget Horvátország déli részén

Horvátország déli részén ivóvízhiány alakulhat ki, mivel ez karsztos terület, és édesvíz-ellátottsága jobban függ a helyi csapadékmennyiségtől - figyelmeztetett a horvát hidrometeorológiai intézet (DHMZ), amiről a Vecernji List című horvát napilap számolt be szerdán.

A jövő héten nőhetnek a csapadékesélyek

Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött kismértékben, azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.

Belugát észleltek a Szajnában

A franciaországi Szajna folyóban láttak egy belugát, más néven fehér delfint, amely általában a hideg sarkvidéki vizekben él. A hatóságok arra kérik az embereket, hogy tartsák a távolságot, nehogy megzavarják az állatot.

„A gazdák bíznak az öntözésfejlesztésekben”

Hőség és szárazság, valamint hetekig tartó esőmentesség – így jellemezhető 2022 nyara Magyarország legtöbb régiójában. Sem a csapadék mennyisége, sem annak eloszlása ​​és időzítése nem felelt meg (termesztett) növényeink vízigényének. Az ország nyugati felén tapasztalható szárazság, de nem akkora mértékben, mint a keleti oldalon, tudtuk meg a Mosoni-térségi Öntözési Közösségtől.