Back to top

Zajlik a költési szezon a Cserebökényi-pusztákon

Május elején kikeltek az első vörös vércse fiókák a Körös-Maros Nemzeti Park egyik részterületén, a Cserebökényi-pusztákon, ahol a kék vércsék is tojásrakásba kezdtek. Számos védett madárfaj költ ezen a területen.

A napokban békászó sas is feltűnt a nemzeti park egy távolabbi részén, mely éppen zsákmányszerző útján a Maros-ártér részterületen vadászott. Ez azért érdekes, mert e ragadozó madár az alföldi tájakon ritka vendég, inkább a hegylábi területek lakója. „Időszakosan megjelenik Cserebökényben is néhány példány. A legtöbb békászó sast 2008-ban (8-10 példány) és 2011-ben (4-5 példány) figyeltük meg. Legutóbb két éve láttam egy egyedet” – tudtuk meg Őze Pétertől, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelőjétől.

Szalakóta
Szalakóta
Fotó: Őri Péter

Haris és gulipán is költ itt

A Körös-Maros Nemzeti Parkot tizenhárom különböző részterület alkotja, melyek közül Cserebökény az egyik egység. Ezen a területen a mocsarak, elhagyott folyómedrek, löszhátak és kurgánok kiváló, állandó és ideiglenes lakóhelyei, költőhelyei a különböző védett és fokozottan védett madárfajoknak.

"A pusztai területeknek nem jellemző költőfaja a haris. Azonban, 2010-ben a sokéves átlagot messze meghaladó csapadék hullott. Így a madár jellemző költőterülete a Tisza és a Hármas-Körös hullámtere az áradások miatt víz alá került.

A haris a 2010-ben a pusztai területeken kialakult mocsarakon, elöntéseken költött, míg a Cserebökényi-pusztákon 42 pár fészkelését mértük fel. 2010-ben pedig 37 pár pettyes vízicsibe is utódnevelést végzett a zsiókás társulásban” – mesélte a táj sajátosságairól Őze Péter.

Május és július vége közötti időszakban zajlik az afrikai telelőhelyükről megérkezett szalakóták költése.

„Az ország egyik legsűrűbb szalakóta állománya található itt”

- emelte ki a Cserebökényi-pusztákról Őze Péter. Tavaly 176 pár költött itt.

Fokozottan védett Gólyatöcs
Fokozottan védett Gólyatöcs
Fotó: Körös-Maros Nemzeti park/Tóth Imre

Ugartyúk, gólyatöcs, gulipán, piroslábú cankó, nagy goda, nagy kócsag – néhány a területen előforduló fokozottan védett költőfajok közül. Csapadékosabb években itt fészkel a fokozottan védett fattyúszerkő, fehérszárnyú szerkő és a kormos szerkő is. Alkalmanként megfigyelhető a fokozottan védett fülesbagoly és gyakori vendég a védett kis őrgébics is a területen.

Fiókanevelés és tojásrakás

A vörös vércsék már fiókákat nevelnek, a kékvércsék május 20-a után kezdtek tojásrakásba. „Az utóbbi ellenőrzések alkalmával sok 4 tojásos fészekaljat találtunk. 28 kotlási nap után kelnek ki a kék vércse fiókák. A kék vércsék több hullámban érkeznek vissza, így június közepéig folyamatos a fészekfoglalás, tojásrakás” – mesélte Őze Péter.

Kék vércse. 2009-ben "Az év madarává" választották
Kék vércse. 2009-ben "Az év madarává" választották
Fotó: Őze Péter

A kék vércsék az afrikai szavannákról érkeznek, melyek egyetlen maratoni repüléssel szelik át a Szaharát. Múlt évben 116 pár költött a Cserebökényi- pusztákon. A kék vércse - mint a sólyomfélék - nem éppen szorgosságáról híres a tekintetben, hogy nem épít fészket, hanem inkább elfoglalja a másét, főként a varjúfélék építette fészkeket vagy a park területén kihelyezett költőládákat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mini arborétumok szerepe a klímavédelemben

Egy forró, szélcsendes napon a lombos fák közelében akár 10-15 °C-kal hűvösebb lehet, mint egy napsütésnek jobban kitett városi területen. A fák kulcsszerepet játszanak a hőstressz megelőzésében és a klímabarát, élhetőbb városok kialakításában. Világszerte számos helyen vizsgálják a lombos fák klímavédelemben betöltött szerepét.

Ötven hektárnyi ősgyep és nádas égett le

Ősgyep és nádas égett mintegy ötven hektárnyi természetvédelmi területen, Átány közelében - közölte a Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő kedden az MTI-vel.

Külföldi laboratóriumokba küldik az Odera folyóból vett mintákat

Külföldi laboratóriumi vizsgálatra küldik a halpusztulás sújtotta Odera folyóból vett vízmintákat - közölte kedden a lengyel környezetvédelmi felügyelet (GIOS).

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.

A héten 51 ezer hektáron lesz szúnyoggyérítés

A megszaporodott szúnyogok miatt a héten várhatóan 248 településen és kilenc budapesti kerületben, 51 ezer hektáron lesz szúnyoggyérítés - tájékoztatta a gyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Ezrével pusztulnak a halak az Odera folyóban

A lengyel és a német hatóságok is azon vannak, hogy minél hamarabb fény derüljön a két ország között folyó Odera mentén bekövetkezett tömeges halpusztulás okára.

Számtalan természeti kincset rejt az Aggteleki Nemzeti Park

Hazánk első élettelen természeti értékek védelmében létrejött nemzeti parkja augusztusban is várja az aktív kikapcsolódásra vágyó látogatóit. Az Aggteleki-karszt 1995-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára, területén mintegy 300 barlang található.

Zenével a bolygó megóvásáért

A zene erejével harcol a bolygó megóvásáért, a fenntartható mezőgazdaságért, egy felelős életszemléletért a Terra Livre. A portugál csapat csütörtökön este a Sziget fesztiválon adott koncertet.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.