0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Zajlik a költési szezon a Cserebökényi-pusztákon

Május elején kikeltek az első vörös vércse fiókák a Körös-Maros Nemzeti Park egyik részterületén, a Cserebökényi-pusztákon, ahol a kék vércsék is tojásrakásba kezdtek. Számos védett madárfaj költ ezen a területen.

A napokban békászó sas is feltűnt a nemzeti park egy távolabbi részén, mely éppen zsákmányszerző útján a Maros-ártér részterületen vadászott. Ez azért érdekes, mert e ragadozó madár az alföldi tájakon ritka vendég, inkább a hegylábi területek lakója. „Időszakosan megjelenik Cserebökényben is néhány példány. A legtöbb békászó sast 2008-ban (8-10 példány) és 2011-ben (4-5 példány) figyeltük meg. Legutóbb két éve láttam egy egyedet” – tudtuk meg Őze Pétertől, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelőjétől.

Haris és gulipán is költ itt

A Körös-Maros Nemzeti Parkot tizenhárom különböző részterület alkotja, melyek közül Cserebökény az egyik egység. Ezen a területen a mocsarak, elhagyott folyómedrek, löszhátak és kurgánok kiváló, állandó és ideiglenes lakóhelyei, költőhelyei a különböző védett és fokozottan védett madárfajoknak.

„A pusztai területeknek nem jellemző költőfaja a haris. Azonban, 2010-ben a sokéves átlagot messze meghaladó csapadék hullott. Így a madár jellemző költőterülete a Tisza és a Hármas-Körös hullámtere az áradások miatt víz alá került.

A haris a 2010-ben a pusztai területeken kialakult mocsarakon, elöntéseken költött, míg a Cserebökényi-pusztákon 42 pár fészkelését mértük fel. 2010-ben pedig 37 pár pettyes vízicsibe is utódnevelést végzett a zsiókás társulásban” – mesélte a táj sajátosságairól Őze Péter.

Május és július vége közötti időszakban zajlik az afrikai telelőhelyükről megérkezett szalakóták költése.

„Az ország egyik legsűrűbb szalakóta állománya található itt”

– emelte ki a Cserebökényi-pusztákról Őze Péter. Tavaly 176 pár költött itt.

Ugartyúk, gólyatöcs, gulipán, piroslábú cankó, nagy goda, nagy kócsag – néhány a területen előforduló fokozottan védett költőfajok közül. Csapadékosabb években itt fészkel a fokozottan védett fattyúszerkő, fehérszárnyú szerkő és a kormos szerkő is. Alkalmanként megfigyelhető a fokozottan védett fülesbagoly és gyakori vendég a védett kis őrgébics is a területen.

Fiókanevelés és tojásrakás

A vörös vércsék már fiókákat nevelnek, a kékvércsék május 20-a után kezdtek tojásrakásba. „Az utóbbi ellenőrzések alkalmával sok 4 tojásos fészekaljat találtunk. 28 kotlási nap után kelnek ki a kék vércse fiókák. A kék vércsék több hullámban érkeznek vissza, így június közepéig folyamatos a fészekfoglalás, tojásrakás” – mesélte Őze Péter.

A kék vércsék az afrikai szavannákról érkeznek, melyek egyetlen maratoni repüléssel szelik át a Szaharát. Múlt évben 116 pár költött a Cserebökényi- pusztákon. A kék vércse – mint a sólyomfélék – nem éppen szorgosságáról híres a tekintetben, hogy nem épít fészket, hanem inkább elfoglalja a másét, főként a varjúfélék építette fészkeket vagy a park területén kihelyezett költőládákat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu