Back to top

Zajlik a költési szezon a Cserebökényi-pusztákon

Május elején kikeltek az első vörös vércse fiókák a Körös-Maros Nemzeti Park egyik részterületén, a Cserebökényi-pusztákon, ahol a kék vércsék is tojásrakásba kezdtek. Számos védett madárfaj költ ezen a területen.

A napokban békászó sas is feltűnt a nemzeti park egy távolabbi részén, mely éppen zsákmányszerző útján a Maros-ártér részterületen vadászott. Ez azért érdekes, mert e ragadozó madár az alföldi tájakon ritka vendég, inkább a hegylábi területek lakója. „Időszakosan megjelenik Cserebökényben is néhány példány. A legtöbb békászó sast 2008-ban (8-10 példány) és 2011-ben (4-5 példány) figyeltük meg. Legutóbb két éve láttam egy egyedet” – tudtuk meg Őze Pétertől, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelőjétől.

Szalakóta
Szalakóta
Fotó: Őri Péter

Haris és gulipán is költ itt

A Körös-Maros Nemzeti Parkot tizenhárom különböző részterület alkotja, melyek közül Cserebökény az egyik egység. Ezen a területen a mocsarak, elhagyott folyómedrek, löszhátak és kurgánok kiváló, állandó és ideiglenes lakóhelyei, költőhelyei a különböző védett és fokozottan védett madárfajoknak.

"A pusztai területeknek nem jellemző költőfaja a haris. Azonban, 2010-ben a sokéves átlagot messze meghaladó csapadék hullott. Így a madár jellemző költőterülete a Tisza és a Hármas-Körös hullámtere az áradások miatt víz alá került.

A haris a 2010-ben a pusztai területeken kialakult mocsarakon, elöntéseken költött, míg a Cserebökényi-pusztákon 42 pár fészkelését mértük fel. 2010-ben pedig 37 pár pettyes vízicsibe is utódnevelést végzett a zsiókás társulásban” – mesélte a táj sajátosságairól Őze Péter.

Május és július vége közötti időszakban zajlik az afrikai telelőhelyükről megérkezett szalakóták költése.

„Az ország egyik legsűrűbb szalakóta állománya található itt”

- emelte ki a Cserebökényi-pusztákról Őze Péter. Tavaly 176 pár költött itt.

Fokozottan védett Gólyatöcs
Fokozottan védett Gólyatöcs
Fotó: Körös-Maros Nemzeti park/Tóth Imre

Ugartyúk, gólyatöcs, gulipán, piroslábú cankó, nagy goda, nagy kócsag – néhány a területen előforduló fokozottan védett költőfajok közül. Csapadékosabb években itt fészkel a fokozottan védett fattyúszerkő, fehérszárnyú szerkő és a kormos szerkő is. Alkalmanként megfigyelhető a fokozottan védett fülesbagoly és gyakori vendég a védett kis őrgébics is a területen.

Fiókanevelés és tojásrakás

A vörös vércsék már fiókákat nevelnek, a kékvércsék május 20-a után kezdtek tojásrakásba. „Az utóbbi ellenőrzések alkalmával sok 4 tojásos fészekaljat találtunk. 28 kotlási nap után kelnek ki a kék vércse fiókák. A kék vércsék több hullámban érkeznek vissza, így június közepéig folyamatos a fészekfoglalás, tojásrakás” – mesélte Őze Péter.

Kék vércse. 2009-ben "Az év madarává" választották
Kék vércse. 2009-ben "Az év madarává" választották
Fotó: Őze Péter

A kék vércsék az afrikai szavannákról érkeznek, melyek egyetlen maratoni repüléssel szelik át a Szaharát. Múlt évben 116 pár költött a Cserebökényi- pusztákon. A kék vércse - mint a sólyomfélék - nem éppen szorgosságáról híres a tekintetben, hogy nem épít fészket, hanem inkább elfoglalja a másét, főként a varjúfélék építette fészkeket vagy a park területén kihelyezett költőládákat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vége az ezer töltők korának

Egységesítik a mobiltöltőket, erről határozott az Európai Parlament kedden. Vége az ezer töltők korának, A C típusú USB-port lesz az új szabvány, amely töltéshez és adatátvitelhez is kiváló minőséget biztosít.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.