Back to top

A beporzók az ökoszisztéma fenntartói

A beporzók tevékenysége sokkal összetettebb, mint hogy terem-e alma vagy más gyümölcs, mert a természetes ökoszisztémák fenntartását szolgálja. Termesztett növényeink háromnegyedét rovarok porozzák be, a gyümölcsök, zöldségek mellett faanyagok és textilek is a rovarok munkájának eredményei.
Legismertebb beporzóink a házi méhek, mellettük 700 különböző hazai vadméh, zengőlegyek, nappali és éjszakai lepkék járják a virágokat.

A nagy testű poszméhek sokféle növényen táplálkoznak
A nagy testű poszméhek sokféle növényen táplálkoznak
Fotó: Pixabay
Poszméheket is a termesztés szolgálatába állítottunk, például a paradicsomtermesztésben számítunk a segítségükre. Amikor a poszméh leszáll a virágra és rezgő szárnnyal egyensúlyoz rajta, ez a rezgés szórja ki a virágport a portokokból. A hazai vadméhek közül a kék fadongó és a poszméhek a legfeltűnőbbek, de a fali méhek, szabóméhek is ide tartoznak. Zömük magányos faj, falakba, fába, földbe készítenek fészket az utódaik számára. A szociális vadméhek közé tartoznak a néhány száz egyedből álló kolóniát alkotó poszméhek.

Közép- és Dél-Amerikában a kolibrik is hasznos beporzónak számítanak
Közép- és Dél-Amerikában a kolibrik is hasznos beporzónak számítanak
Fotó: Pixabay
A világ más tájain pedig madarak (kolibrik) és emlősök (gyümölcsevő denevérek) is szállítják a virágport egyik növényről a másikra.

Világszerte csökken a beporzók száma és sokfélesége, a fajok több mint harmadának zsugorodik az állománya, 9%-uk pedig már veszélyeztetett.

A Kárpát-medencében 100 év alatt a poszméhek 30%-a vált azzá. Mindezt Kovács-Hostyánszky Anikó, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa mondta el Tápiószelén, a biológiai sokféleség világnapja alkalmából rendezett tanácskozáson és bemutatón a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban. A házi méhek pusztulása már évek óta komoly probléma a világon, az USA-ban a méhcsaládok 40%-a nem éli meg a következő évet, Európában 30% ez az arány.

Elsősorban a tájhasználat változása szorítja vissza a rovarokat, de az inváziós növények terjedése, a növényvédő és gyomirtó szerek használata, a betegségek és a klímaváltozás is káros hatással van az állományukra.

A pillangók egyik kedvence a nyáriorgona
A pillangók egyik kedvence a nyáriorgona
Fotó: Pixabay
Az inváziós növények közül például az aranyvessző hatalmas összefüggő állományokat alkot, és ugyan nyár végi virágzásával táplálékot nyújt a rovaroknak, kiszorítja a többi vadvirágot, amelyek az év nagyobb részében adnak változatos virágport és nektárt. Ez hasonló jelenség, mint a virágzó monokultúrák, amelyek csak rövid ideig szolgáltatnak táplálékot.

A klímaváltozás hatására a növények máskor virágoznak, mint eddig, és a beporzó rovarok nem tudnak alkalmazkodni ehhez a változáshoz. A mediterrán vidékeken, az utóbbi években gyors hanyatlásnak indult a poszméhek állománya. Káros jelenség a korai nagy meleg, aminek következtében rövidebb ideig termelnek nektárt a növények vagy hamar beszárad a nektár.

Zengőlégy begóniavirágon
Zengőlégy begóniavirágon
Fotó: Pixabay
A beporzók létszámának gyors visszaesése tehát azzal a veszéllyel jár, hogy nem hoznak termést a haszonnövényeink, ennek a kivédésére pedig többféle módszerrel próbálkoznak a világon. Drónról szórják ki a begyűjtött virágport, úgynevezett pollentornyokat vagy virágporral töltött „szappanbuborékot” használnak beporzásra. Ennél jóval egyszerűbb lenne a rovarokra hagyni ezt az aprólékos munkát.

A gyepek ritkább kaszálásával, virágzó növények ültetésével segíthetjük a megmaradásukat.

Hazánkban 2016-ban mérték föl a beporzók létszámát és ahol kevés a mezsgye, fasor és más táplálékforrás a számukra, ott kevés beporzó rovart találtak. Az Ökológiai Kutatóközpont kiadott egy tájékoztató füzetet Beporzók a kertünkben címmel, amiben gyakorlati tanácsokat adnak a méh- és lepkebarát kert kialakításához.

A virágzó gyomnövények is táplálékot adnak a beporzóknak
A virágzó gyomnövények is táplálékot adnak a beporzóknak
Fotó: Pixabay
Jó kezdeményezés a Vadvirágos Budapest program, vagy a 12. kerületben indított Hegyvidéki beporzó program. Mindkettő eredményességét vizsgálni fogják a kutatók. Önkéntes nemzetközi kezdeményezés a Promote Pollinators, amihez hamarosan hazánk is csatlakozik.

Kovács-Hostyánszky Anikó kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a vadméhek magányos rovarok, nem alkotnak nagy kolóniákat. Nem kell félnünk attól sem, hogy a kertben kirakott méhecskehotelt nagytestű darazsak foglalják el, mert azok inkább eldugott helyen építik meg a fészküket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Veszélyben a Nagy-korallzátony állapota

A Nagy-korallzátony veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítását javasolja az állapotát felmérő, ENSZ által támogatott misszió. Mint a hétfőn közzétett jelentésben figyelmeztetnek: gyors és hatékony klímavédelmi intézkedések nélkül a világ legnagyobb korallzátonya veszélyben van.

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem - Illóolajokkal a Varroa ellen

Írásaim előző részének a végén azzal az ígérettel búcsúztam, hogy most a hazai és nemzetközi méhészeti kutatóintézetekről esik majd szó. Jelen írásomban mégis az egyre szélesebb körben kutatott illóolajok/esszenciális olajok méhegészségre gyakorolt hatásainak megismerésére invitálnám a kedves olvasókat.

Így védik meg a vadméhek a háziméheket a vírusoktól

Több ezer endemikus és behurcolt méhegyedet vizsgáltak meg Michigan államban. Azon mezőgazdasági területeken volt a legalacsonyabb a három legveszélyesebb kórokozó gyakorisága, ahol változatos méhközösségek voltak jelen.

Kárpát-medencei mézfesztivált rendeznek Zalaegerszegen

Tizennyolc mézlovagrend felvonulásával december 3-án kétnapos Kárpát-medencei mézfesztivál kezdődik a zalai megyeszékhelyen - jelentették be egy sajtótájékoztatón.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.