Back to top

A beporzók az ökoszisztéma fenntartói

A beporzók tevékenysége sokkal összetettebb, mint hogy terem-e alma vagy más gyümölcs, mert a természetes ökoszisztémák fenntartását szolgálja. Termesztett növényeink háromnegyedét rovarok porozzák be, a gyümölcsök, zöldségek mellett faanyagok és textilek is a rovarok munkájának eredményei.
Legismertebb beporzóink a házi méhek, mellettük 700 különböző hazai vadméh, zengőlegyek, nappali és éjszakai lepkék járják a virágokat.

A nagy testű poszméhek sokféle növényen táplálkoznak
A nagy testű poszméhek sokféle növényen táplálkoznak
Fotó: Pixabay
Poszméheket is a termesztés szolgálatába állítottunk, például a paradicsomtermesztésben számítunk a segítségükre. Amikor a poszméh leszáll a virágra és rezgő szárnnyal egyensúlyoz rajta, ez a rezgés szórja ki a virágport a portokokból. A hazai vadméhek közül a kék fadongó és a poszméhek a legfeltűnőbbek, de a fali méhek, szabóméhek is ide tartoznak. Zömük magányos faj, falakba, fába, földbe készítenek fészket az utódaik számára. A szociális vadméhek közé tartoznak a néhány száz egyedből álló kolóniát alkotó poszméhek.

Közép- és Dél-Amerikában a kolibrik is hasznos beporzónak számítanak
Közép- és Dél-Amerikában a kolibrik is hasznos beporzónak számítanak
Fotó: Pixabay
A világ más tájain pedig madarak (kolibrik) és emlősök (gyümölcsevő denevérek) is szállítják a virágport egyik növényről a másikra.

Világszerte csökken a beporzók száma és sokfélesége, a fajok több mint harmadának zsugorodik az állománya, 9%-uk pedig már veszélyeztetett.

A Kárpát-medencében 100 év alatt a poszméhek 30%-a vált azzá. Mindezt Kovács-Hostyánszky Anikó, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa mondta el Tápiószelén, a biológiai sokféleség világnapja alkalmából rendezett tanácskozáson és bemutatón a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban. A házi méhek pusztulása már évek óta komoly probléma a világon, az USA-ban a méhcsaládok 40%-a nem éli meg a következő évet, Európában 30% ez az arány.

Elsősorban a tájhasználat változása szorítja vissza a rovarokat, de az inváziós növények terjedése, a növényvédő és gyomirtó szerek használata, a betegségek és a klímaváltozás is káros hatással van az állományukra.

A pillangók egyik kedvence a nyáriorgona
A pillangók egyik kedvence a nyáriorgona
Fotó: Pixabay
Az inváziós növények közül például az aranyvessző hatalmas összefüggő állományokat alkot, és ugyan nyár végi virágzásával táplálékot nyújt a rovaroknak, kiszorítja a többi vadvirágot, amelyek az év nagyobb részében adnak változatos virágport és nektárt. Ez hasonló jelenség, mint a virágzó monokultúrák, amelyek csak rövid ideig szolgáltatnak táplálékot.

A klímaváltozás hatására a növények máskor virágoznak, mint eddig, és a beporzó rovarok nem tudnak alkalmazkodni ehhez a változáshoz. A mediterrán vidékeken, az utóbbi években gyors hanyatlásnak indult a poszméhek állománya. Káros jelenség a korai nagy meleg, aminek következtében rövidebb ideig termelnek nektárt a növények vagy hamar beszárad a nektár.

Zengőlégy begóniavirágon
Zengőlégy begóniavirágon
Fotó: Pixabay
A beporzók létszámának gyors visszaesése tehát azzal a veszéllyel jár, hogy nem hoznak termést a haszonnövényeink, ennek a kivédésére pedig többféle módszerrel próbálkoznak a világon. Drónról szórják ki a begyűjtött virágport, úgynevezett pollentornyokat vagy virágporral töltött „szappanbuborékot” használnak beporzásra. Ennél jóval egyszerűbb lenne a rovarokra hagyni ezt az aprólékos munkát.

A gyepek ritkább kaszálásával, virágzó növények ültetésével segíthetjük a megmaradásukat.

Hazánkban 2016-ban mérték föl a beporzók létszámát és ahol kevés a mezsgye, fasor és más táplálékforrás a számukra, ott kevés beporzó rovart találtak. Az Ökológiai Kutatóközpont kiadott egy tájékoztató füzetet Beporzók a kertünkben címmel, amiben gyakorlati tanácsokat adnak a méh- és lepkebarát kert kialakításához.

A virágzó gyomnövények is táplálékot adnak a beporzóknak
A virágzó gyomnövények is táplálékot adnak a beporzóknak
Fotó: Pixabay
Jó kezdeményezés a Vadvirágos Budapest program, vagy a 12. kerületben indított Hegyvidéki beporzó program. Mindkettő eredményességét vizsgálni fogják a kutatók. Önkéntes nemzetközi kezdeményezés a Promote Pollinators, amihez hamarosan hazánk is csatlakozik.

Kovács-Hostyánszky Anikó kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a vadméhek magányos rovarok, nem alkotnak nagy kolóniákat. Nem kell félnünk attól sem, hogy a kertben kirakott méhecskehotelt nagytestű darazsak foglalják el, mert azok inkább eldugott helyen építik meg a fészküket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a résztvevők - közölte a Tiszai PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Tovább száguld az áremelkedések üteme is

Októberben a belföldi értékesítés árai 67,7, az exportértékesítéséi 28,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, az ipari termelői árak átlagosan 41,7 százalékkal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 6,8, az exportéi 2,1, az ipari termelői árak összességében pedig 3,7 százalékkal nőttek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.