Back to top

A beporzók az ökoszisztéma fenntartói

A beporzók tevékenysége sokkal összetettebb, mint hogy terem-e alma vagy más gyümölcs, mert a természetes ökoszisztémák fenntartását szolgálja. Termesztett növényeink háromnegyedét rovarok porozzák be, a gyümölcsök, zöldségek mellett faanyagok és textilek is a rovarok munkájának eredményei.
Legismertebb beporzóink a házi méhek, mellettük 700 különböző hazai vadméh, zengőlegyek, nappali és éjszakai lepkék járják a virágokat.

A nagy testű poszméhek sokféle növényen táplálkoznak
A nagy testű poszméhek sokféle növényen táplálkoznak
Fotó: Pixabay
Poszméheket is a termesztés szolgálatába állítottunk, például a paradicsomtermesztésben számítunk a segítségükre. Amikor a poszméh leszáll a virágra és rezgő szárnnyal egyensúlyoz rajta, ez a rezgés szórja ki a virágport a portokokból. A hazai vadméhek közül a kék fadongó és a poszméhek a legfeltűnőbbek, de a fali méhek, szabóméhek is ide tartoznak. Zömük magányos faj, falakba, fába, földbe készítenek fészket az utódaik számára. A szociális vadméhek közé tartoznak a néhány száz egyedből álló kolóniát alkotó poszméhek.

Közép- és Dél-Amerikában a kolibrik is hasznos beporzónak számítanak
Közép- és Dél-Amerikában a kolibrik is hasznos beporzónak számítanak
Fotó: Pixabay
A világ más tájain pedig madarak (kolibrik) és emlősök (gyümölcsevő denevérek) is szállítják a virágport egyik növényről a másikra.

Világszerte csökken a beporzók száma és sokfélesége, a fajok több mint harmadának zsugorodik az állománya, 9%-uk pedig már veszélyeztetett.

A Kárpát-medencében 100 év alatt a poszméhek 30%-a vált azzá. Mindezt Kovács-Hostyánszky Anikó, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa mondta el Tápiószelén, a biológiai sokféleség világnapja alkalmából rendezett tanácskozáson és bemutatón a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban. A házi méhek pusztulása már évek óta komoly probléma a világon, az USA-ban a méhcsaládok 40%-a nem éli meg a következő évet, Európában 30% ez az arány.

Elsősorban a tájhasználat változása szorítja vissza a rovarokat, de az inváziós növények terjedése, a növényvédő és gyomirtó szerek használata, a betegségek és a klímaváltozás is káros hatással van az állományukra.

A pillangók egyik kedvence a nyáriorgona
A pillangók egyik kedvence a nyáriorgona
Fotó: Pixabay
Az inváziós növények közül például az aranyvessző hatalmas összefüggő állományokat alkot, és ugyan nyár végi virágzásával táplálékot nyújt a rovaroknak, kiszorítja a többi vadvirágot, amelyek az év nagyobb részében adnak változatos virágport és nektárt. Ez hasonló jelenség, mint a virágzó monokultúrák, amelyek csak rövid ideig szolgáltatnak táplálékot.

A klímaváltozás hatására a növények máskor virágoznak, mint eddig, és a beporzó rovarok nem tudnak alkalmazkodni ehhez a változáshoz. A mediterrán vidékeken, az utóbbi években gyors hanyatlásnak indult a poszméhek állománya. Káros jelenség a korai nagy meleg, aminek következtében rövidebb ideig termelnek nektárt a növények vagy hamar beszárad a nektár.

Zengőlégy begóniavirágon
Zengőlégy begóniavirágon
Fotó: Pixabay
A beporzók létszámának gyors visszaesése tehát azzal a veszéllyel jár, hogy nem hoznak termést a haszonnövényeink, ennek a kivédésére pedig többféle módszerrel próbálkoznak a világon. Drónról szórják ki a begyűjtött virágport, úgynevezett pollentornyokat vagy virágporral töltött „szappanbuborékot” használnak beporzásra. Ennél jóval egyszerűbb lenne a rovarokra hagyni ezt az aprólékos munkát.

A gyepek ritkább kaszálásával, virágzó növények ültetésével segíthetjük a megmaradásukat.

Hazánkban 2016-ban mérték föl a beporzók létszámát és ahol kevés a mezsgye, fasor és más táplálékforrás a számukra, ott kevés beporzó rovart találtak. Az Ökológiai Kutatóközpont kiadott egy tájékoztató füzetet Beporzók a kertünkben címmel, amiben gyakorlati tanácsokat adnak a méh- és lepkebarát kert kialakításához.

A virágzó gyomnövények is táplálékot adnak a beporzóknak
A virágzó gyomnövények is táplálékot adnak a beporzóknak
Fotó: Pixabay
Jó kezdeményezés a Vadvirágos Budapest program, vagy a 12. kerületben indított Hegyvidéki beporzó program. Mindkettő eredményességét vizsgálni fogják a kutatók. Önkéntes nemzetközi kezdeményezés a Promote Pollinators, amihez hamarosan hazánk is csatlakozik.

Kovács-Hostyánszky Anikó kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a vadméhek magányos rovarok, nem alkotnak nagy kolóniákat. Nem kell félnünk attól sem, hogy a kertben kirakott méhecskehotelt nagytestű darazsak foglalják el, mert azok inkább eldugott helyen építik meg a fészküket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

Útvonalat jelöltek ki a méhek számára

Az EU végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul röpülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

Patinás nevű méhésztalálkozók és -vásárok maradnak el

Idén több méhésztalálkozó és -vásár elmaradásáról számol be az Országos Magyar Méhész Egyesület legfrissebb közleményében. Öröm az ürömben, hogy két másik tavaszi találkozóra viszont sor kerül.