Back to top

Támogatást kapnak az agrárszakképzési centrumok

Mintegy hárommilliárd forintot kapnak fejlesztések megvalósítására az agrárszakképzési centrumok - mondta az agrárminiszter kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán.

Nagy István az Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program projektzáró rendezvényén arról beszélt, az a cél, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók minél többen az agrárszakképzést válasszák, tudásuk pedig olyan naprakész, korszerű és modern legyen, amellyel versenyképesek lehetnek az ágazatban.

Ahhoz, hogy a szakképzésről olyan képet tudjunk felmutatni a gyerekeink számára, amely vonzóvá teszi a szakmát, befektetések szükségesek - jelentette ki a tárcavezető.

A térségi agráriskolák vezetőihez és kancellárjaihoz szólva az agrárminiszter kifejtette: a fejlesztések mellett az a lényeg, hogyan lehet az iskolákra bízott gyerekeket a szakma felé terelni, számukra jövőképet mutatni, mert - szavai szerint - mit sem ér a technológia, ha nincs aki ezeket üzemeltesse.

A nagy értékű gépek, a precíziós technológia és az ebből származó rengeteg adat nem használható, ha nincs szaktudás ezeket üzemeltetni, ha nincs értő ember, aki ezeket az adatokat feldolgozza és meghozza a legjobb gazdálkodási vagy művelési döntéseket - mondta Nagy István. Ezért óriási felelősség a szakképzés fejlesztése, hiszen a családi gazdálkodásra építő magyar modell gyakorlatias, jól képzett, középfokú végzettségű szakembereket igényel - tette hozzá.

Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára előadásában elmondta, a szaktárca az elmúlt két évben 1570 milliárd forintnyi fejlesztésről döntött, a fő stratégiai cél az állattenyésztés, az élelmiszeripar és annak megújulásának támogatása volt. A Vidékfejlesztési Programon keresztül az állattenyésztési ágazatot tekintve több mint 500 milliárd forint fejlesztési igény érkezett be a szaktárcához, ami 2700 családi gazdaság gép- és eszközfejlesztését tette lehetővé, a gyümölcstermesztési beruházásokra, valamint az alapanyag-feldolgozásra pedig 160 milliárd forintos forrás hasznosul.

Fotó: Csatlós Norbert
Élelmiszeripari fejlesztésekre 750 milliárdos keretet biztosítanak, az első támogatói döntések már megszülettek - jelezte a helyettes államtitkár.

Az agrárkörnyezet- és ökológiai gazdálkodási fejlesztésekre 1,7 millió hektáron jelentkeztek a gazdák, számukra megháromszorozott forráskeret áll rendelkezésre. A mezőgazdasági kisüzemek támogatására eddig 15 ezer családi gazdaság nyújtott be kérelmet, amire hatalmas, 82 milliárd forintnyi forrásigény érkezett be az AM-hez.

"Nagy terveink vannak az agrárszakképzési centrumokkal és az agrár-felsőoktatási intézményekkel még az idei évben, a közös munkának eredményeként komoly fejlesztésekben tudunk együtt gondolkodni"

- mondta a helyettes államtitkár. Emlékeztetett: a 2023-tól megváltozó támogatási rendszerben több mint 2800 milliárd forint az a támogatási összeg, amelyet csak a beruházásokra fordítanak majd a magyar agráriumban.

A 2019-ben indult, több mint egymilliárd forint értékű Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program során több mint száz képzést indítottak a projektben résztvevő Északi és Alföldi Agrárszakképzési Centrum diákjai számára.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.

Gyémántdiplomások: az európai hírű mezőgazdaságért dolgoztak

Mint jogutód intézmény vezetője, 32 személynek adott át Gyémánt Emléklapot technikumi tanulmányai befejezésének 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepség keretében Mezőtúron Dr. habil Fülöp Tamás, a kecskeméti Neumann János Egyetem (NJE) rektora  Brinza Attila, oktatási és képzési igazgató úr társaságában.

Párhuzamos fejlődéstörténet

Az idén már másodszor nyerte el az Agrartechnik német szaklap által meghirdetett Service Award verseny „A legjobb szervizműhely” díját az AXIÁL Kft. bajai telephelyének szervizszerelő csapata. Az itt dolgozók a jövőben még az eddigieknél is magasabb színvonalon végezhetik munkájukat, december 5-én ugyanis felavatták a vállalat új mobilszerviz-műhelyét Baján.

A siker kulcsa és a túlélés záloga: innováció

Idén 31. alkalommal hirdették meg a Magyar Innovációs Nagydíjat és a hozzá tartozó kiegészítő díjakat azon vállalkozások számára, amelyek piacképes új termékeket, illetve szolgáltatásokat fejlesztenek ki.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

Elhunyt Dr. Jóri J. István

Másfél éve tartó, gyógyíthatatlan betegségben, 79 éves korában elhunyt Dr. Jóri J. István mezőgazdasági gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritus professzora.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.