Back to top

Ünnepel a tejágazat?

Két éve, 2020 elején még határozott trendek jellemezték a tejpiacot, az emelkedő árak mellett jók voltak a kilátások. Ugyanazon év tavasza óta azonban példa nélküli események tapasztalhatók Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. A nyerstejárakból eltűnt a szezonalitás, folyamatos az áremelkedés, miközben a növekvő költségek miatt lassul a tejhozambővülés üteme és felgyorsult az állománycsökkenés.

Illusztráció
Illusztráció
Hiába magasak az európai tejárak, mindezek ellenére mégis csökken az európai tejtermelés. Ebben a helyzetben „ünnepeljük” június 1-jén a Tej Világnapját, amit a FAO, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete kezdeményezésére tartanak 2001 óta. A tejtermékek tápanyag-összetételükben a többi élelmiszer fölé emelkednek. E tény rögzítése fontos, mert a lakosság egyre több olyan élelmiszert fogyaszt, amelyeknek energiatartalma magas, tápanyagtartalma viszont alacsony (pl. cukrozott üdítőitalok). Kérdés: vajon a hazai fogyasztók tudatában a tejtermékek – a többi élelmiszerhez viszonyítva – milyen egészségimázzsal rendelkeznek?

A világon mindenütt a termelés színvonalának alapja, elsődleges feltétele a belföldi termelés és fogyasztás stabilitása.

Még inkább így van ez a tejgazdaságban, amit az is bizonyít, hogy a tejtermékek világkereskedelme nem éri el az összes termelt tej 10 százalékát. „A nemzetek tejtermelésének nagyságát tehát – kisebb-nagyobb kivételektől eltekintve – a hazai tejtermékfogyasztás határozza meg” – foglalta össze a kérdést dr. Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, a Táplálkozásmarketing és a Tejgazdaság című tudományos folyóiratok főszerkesztője.

A hazai tejtermékfogyasztási cél meg­­fogalmazásánál az egyik kiindulási pont, hogy a gyakran „magyar néma járvány”-ként is minősített csontritkulás (oszteoporózis) mögött álló 1:2 Ca:P aránynak az 1:1 ideálisra való kiegyenlítéséhez, mint népegészségügyi alapelváráshoz, mintegy 260–270 kg/fő/év tejben kifejezett összes tejtermékfogyasztásra lenne szükség.

Dr. Szakály Zoltán Élelmiszeripari marketing című könyvében is megjegyezte, hogy ennek az ideális célnak az elérése kevés realitással bír.

Nemcsak amiatt, hogy jelenleg szinte a felét éri el az összes tejfogyasztás a kívánatosnak, hanem amiatt is, hogy annak nincsenek meg a gyökerei a sajátságos magyar étrendben és diétában, másfelől az ilyen hatalmas növekmény a lehetségesnél nagyobb és dinamikusabb agrárfejlesztéseket, termelést, vásárlóerőt és marketinget feltételezne.

Illusztráció
Illusztráció

A hazai fogyasztás

Magyarország nem éllovas a tej és tejtermékek fogyasztását tekintve, összehasonlítva az Európai Unió legtöbb országának fogyasztásával, eléggé hátul állunk a listán. Azonban a folyamatos marketingkampányoknak és az innovatív, új termékmegjelenéseknek köszönhetően csekély növekedés figyelhető meg. Míg a tejtermékek ára folyamatos emelkedést mutat, a KSH adatai* szerint népszerűségéből nem veszített: a magyar háztartásokban 2010-ben fejenként átlagosan 4,5, 2019-ben 4,7 liter tejet ittak havonta, az idősebbek ennél is többet fogyasztottak.

Az európai uniós fogyasztáshoz viszonyítva a 2018-as adatok szerint az európai uniós átlag (250 kg) kétharmadát fogyasztottuk el személyenként, annak ellenére, hogy a tejtermékeknek óriási hagyománya van hazánkban.

A tejtermékek egy tanulmány szerint ráadásul valóban kiváló kalciumforrást jelentenek magas kalcium- és egyéb tápanyagtartalmuk, valamint gyors felszívódásuk miatt.

A tejtermékek fogyasztása megfelelő pozicionálással és tudatos kommunikációval stabil növekedési pályán tartható. Ehhez azonban rendbe kell tenni, illetve folytatni kell a kategória imázsfrissítését, hangsúlyozni kell a tejtermékek egészségességét és táplálkozási előnyeit, majd korrigálni kell a fogyasztói tévhiteket. A közösségi marketinggel – Magyar Termék Nonprofit Kft. –, védjegyekkel – Kiváló Minőségű Élelmiszer, Tejszív – foglalkozó szervezeteknek segíteni kell abban, hogy a magyar fogyasztók könnyen felismerjék a hazai tejtermékeket az üzletek polcain. Valódi sikerként könyvelhető el a Magyar Termék munkája, „tudatformálása”: a magyar fogyasztók magyar tejtermékeket vásároljanak. El kell oszlatni a tejtermékekkel kapcsolatos tévhiteket, tisztázni kell, hogy az alaptejtermékek nem tartalmaznak E-számokkal jelölt adalékanyagokat. Meg kell ismertetni a fogyasztókkal a tenyésztőket. Sok tejtermelő és családja ma már megnyitja gazdaságát a látogatók előtt, és számos rendezvényen bemutatkoznak a mezőgazdasági és tejipari egyesületekkel közösen, versenyeztetik állataikat, termékeiket.

Számos ország nemzeti táplálkozási ajánlása naponta 3 adag tejtermék bevitelét javasolja (például 1 pohár tej, 1 adag sajt, 1 joghurt), mivel ez a mennyiség már képes biztosítani az ajánlott napi kalciumbevitelt. Egy másik kutatás során pedig kiderült, hogy azok, akik gyermekkorukban rendszeresen ittak tejet, idősebb korban jobb egyensúllyal rendelkeznek, és gyorsabb tempóban képesek sétálni. A WHO és az OGYÉI ajánlása alapján legalább napi 0,5 liter tejet vagy azzal egyenértékű tejterméket kellene fogyasztanunk a kiegyensúlyozott étrend biztosításához.

Kényszertudatos vásárlók

„A legfontosabb az számunkra, hogy a magyar tejágazat szereplői (termelők, feldolgozók, kiskereskedők) között tisztességes verseny folyjon, valamint, hogy a magyar emberek hazai gazdaságokban előállított, kiváló minőségű tejet és tejterméket fogyaszthassanak” – fogalmazott Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

A magas nyerstejárak ellenére 2022 első felévében biztosan nem várható jelentős európai tejtöbblet és az év második felében is csak mérsékelt lehet az európai tejtermelés bővülése.

A költségnövekedésből egyértelműen következik az áremelés, különösen akkor, ha a hatékonyság már nem növelhető tovább egy telepen vagy üzemen belül. A szakember megjegyezte, hogy amikor egy gazdálkodó nem tud tovább takarékoskodni, akkor a költségnövekedést részben vagy egészben átterheli a tejfeldolgozóra, aki – miután szintén hasonló gondokkal küzd – kénytelen a fogyasztókra hárítani saját költségnövekedését.

Illusztráció
Illusztráció

Vannak elemzők, akik szerint a kiskereskedelmi árak emelkedése a fogyasztás visszaesésén keresztül visszahat majd akár a tejárakra is (ha a piac alapelvei működnek, akkor egy ponton a magas fogyasztói árak hatására csökkenni fog az eladott tejtermékek mennyisége), összességében azonban még nem látható a tejáremelkedési periódus vége. Magyarország az Unió tejtermelésének csupán 1–1,5 százalékát adja, így az, hogy meddig tart egy áremelési periódus, nagyban függ az európai piaci helyzettől is.

Az utóbbi egy évben a tej és a vaj ára szinte az összes hazai médiában ismét a címlapokra került.

Itt nem az ukrán válság tekinthető az egyedüli oknak, hanem az, hogy számos jelentős termelésű régióban érezhetően visszaesett a tejelőállítás, valamint a tejbeszerzés. Mint megtudtuk, ennek egyik oka, hogy a tejtermelés ráfordításainak költségei egyes esetekben drasztikusan megnövekedtek. Az ellátási láncok akadozása, csúszása egy másik ok, amelyet meg kell említeni.

Ezen túlmenően a járvány alatt a hazai fogyasztók inkább kevesebbet vásároltak a megszokott termékkategóriákból, de nem váltottak át az alacsonyabb árú készítményekre. A helyzet ma annyiban változott, hogy megjelent az úgynevezett „downtiering” jelensége. Ez azt jelenti, hogy több háztartás már nem tudja tovább csökkenteni a megvásárolt termékek, köztük az élelmiszerek mennyiségét, ezért kénytelenek a kategórián belül kedvezőbb árú termékeket beszerezni (kényszertudatos vásárlók). Ennek egyenes következménye a kereskedelmi márkák nagyobb arányú megjelenése a vásárlói kosárban.

A válság enyhülésével a fogyasztók árérzékenysége is mérséklődött egészen 2022 első negyedévéig, amikor például a feldolgozott pasztőrözött, 2,8 százalék zsírtartalmú ESL-tej 2022 januári 303 forint/liter ára áprilisban lite­renként már 319 forintra emelkedett a KSH adatai szerint.

Ehhez képest a dobozban kapható, 2,8 százalékos UHT tartós tej 2022 első hónapjában literenként 315 forint átlagáron volt kapható, majd áprilisra 277 forintra csökkent.

A 2021. október 15-től tartó (2022. február 1-jétől meghosszabbított) élelmiszerárstop hatására ismét nőtt a hazai élelmiszer-kiskereskedelem volumene, és ez a folyamat jelenleg is tart, azonban az egyéb termékek ára jóval megemelkedett. A hazai fogyasztók árérzékenysége még mindig döntő szempont az élelmiszerek választásakor és vásárlásakor.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: Csatlós Norbert

Szakály Zoltán mindehhez hozzátette, hogy már Magyarországon is jelentős súlya van annak az új fogyasztói csoportnak, amelyet a szakirodalom LOHAS (Lifestyle Of Health and Sustainability) elnevezéssel illet. Ők a tudatosságot érvényesítik vásárlásaik során, a választott tejtermék esetében magát a gyártót és a termelőt is lekövetik, megnézik a termék címkéjét, környezetre és egészségre gyakorolt hatását, fontos számukra a minőség, a márka, az imázs és az egyediség, és nem utolsósorban a hiteles információ.

Példa nélküli események

Harcz Zoltán tájékoztatása szerint 2020 tavasza óta példa nélküli események tapasztalhatók Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt.

„Néhány éve nem gondoltuk volna, hogy a nyerstejárakból eltűnik a szezonalitás (azaz folyamatos lesz az áremelkedés), miközben a növekvő költségek miatt lassul a tejhozambővülés üteme és felgyorsul az állománycsökkenés.

Hiába magasak az európai tejárak, mindezek ellenére mégis csökken(t) az európai tejtermelés” – közölte az igazgató. (Az Európai Unióban is emelkedést mutat a nyers tej termelői ára: 24 százalékkal volt magasabb 2022 márciusában az egy évvel korábbihoz képest.)

Mindezt tetézi, hogy a rekord magas nyerstejárak dacára – a magas inputköltségek okán – nehéz helyzetben vannak a tejtermelők. Az inputköltségek – kiszámíthatatlan ütemű és időtartamú – emelkedése a feldolgozók helyzetét sem könnyíti meg. A növekvő infláció elérte a fogyasztókat a tejtermékek esetében is (átlagosan 25–35 százalékos éves nyerstej-, illetve tejtermék-áremelkedésén vagyunk túl.).

Bőséges választék

A tejfogyasztási szokásokat számtalan tényező befolyásolja az egész világon. Sokan megesküsznek rá, hogy ennek vagy annak a tejnek jobb az íze, de választáskor számít az életmód és a lakóhely is. Az arányokat erősen befolyásolja például az is, hogy csupán néhány napra veszünk friss tejet, vagy esetleg
2–3 hétre szóló nagybevásárlás keretén belül felöltjük készleteinket UHT-tejekből.

Más tejet veszünk a sarki kisboltban, a szupermarketban, piacon és mást egy diszkont áruházban.

Van, aki kényelmi okokból ragaszkodik a kupakos dobozokhoz, és van, aki például árérzékenység miatt, kupak nélküli dobozos tejet vásárol. Válogathatunk zsírtartalom alapján is (0,5, 1,5, 1,8, 2,8 és 3,5 százalék). Emellett a hazai tejfeldolgozók többsége forgalmaz már laktózmentes tejeket is, de elérhető biotej is. Kapható tej dobozban, üvegben és műanyag palackban, miközben mára már egyre ritkábban találunk a boltok polcain zacskós tejet. Az eladott mennyiségek alapján a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT- és ESL-tej, illetve a 1,5 százalékos UHT-tej fogy leginkább. Az egyének szintjén erős tud lenni a kötődés egy-egy tejtípushoz. Napjainkban a hatósági áras 2,8 százalék zsírtartalmú UHT-tejből 50 százalékkal nagyobb a kereslet, mint egy „normál” évben.

Vannak jó hírek is

Az 1992-ben alakult terméktanács úgy is mint az agrárügyekért felelős miniszter által 2013-ban elismert, reprezentatív szakmaközi szervezet céljául tűzte ki a 2000–2200 ezer tonnás éves nyerstej-termelés elérését, amit sikerült megvalósítani – ez pedig azt mutatja, hogy az iparban megvan a beruházási igény.

Ezzel együtt a tejtermelők számára mind az erősödő infláció, mind az inputköltségek drasztikus növekedése igen súlyos kihívást jelent.

De nemcsak a termelőknek, a feldolgozóiparnak is példa nélküli költségnövekedéssel kellett az elmúlt évben és kell ma is szembenéznie működése fenntartása érdekében. Drasztikusan emelkedtek a gáz, a villamos energia, a logisztika és a disztribúciós költségek, és soha nem látott magasságokba tört a csomagoló- és az egyéb inputanyagok ára.

A hullámzó piaci helyzetben pozitív hírekkel is szolgál a terméktanács ügyvezető igazgatója: „a legjobb hír az, hogy a Covid és az ukrán háború okozta nehézségek ellenére is működik az európai és hazai tejipar”. Nem lehet elmenni amellett sem, hogy Magyarországon az elmúlt években folyamatosan bővült a tejtermelés, hazánk újra 2 milliárd kilogramm fölötti mennyiséget termelt. A feldolgozott tej mennyisége ugyancsak nő. „A tejipar a folyamatosan változó fogyasztói igényeknek nap mint nap meg tud felelni. A tej és tejtermékek piaca az új termékek számát tekintve világviszonylatban egyike a leginnovatívabb ágazatoknak, és egyre növekszik.

Jó hír, hogy tejtermelői és feldolgozó oldalon is készülnek új termelő beruházások”

– hangsúlyozta Harcz Zoltán, hozzáfűzve, hogy az ágazatot kívülről érő erős stressz ellenére a szerződéses viszonyok működnek. „A termelők, feldolgozók és kereskedők megértették, hogy a stabilitás mindhárom félnek fontos. A szakmaközi együttműködés erős alapokon áll.”

Illusztráció
Illusztráció
Egyfelől nehéz, más oldalról tekintve pozitív eredményeket is hozó ágazat szereplői a biztonságos termelésben, kiszámíthatóságban, fejlesztésekben, valamint a fogyasztók megfelelő tájékoztatásában látják a hosszú távú megoldásokat. „A háború gyors befejezése esetén abban kell reménykednünk, hogy a politikai/gazdasági következmények is enyhülnek majd, ráadásul belátható időn belül. Eredmény lenne már az is, ha a mostani bizonytalanság helyett kiszámíthatóbbak lennének a gazdasági folyamatok, vagy legalább tervezhető lenne az inputköltségek alakulása” – mondta Harcz Zoltán.

A szakember szerint a vírus-, majd az ukrán-orosz háború eddig nem ismert helyzetet teremtett mindenki számára, amihez igazodni kell.

Ugyanakkor az is köztudott, hogy a tejágazat eredményessége ciklikus, időnként hektikus még normál piaci környezetben is. „A magyar tejágazat fejlődésének a záloga, ha kiszámítható, lehetőleg egyensúlyi helyzetben lévő piaci környezet veszi körül.”

Megjelentek az alternatív termékek

A járványhelyzetben bebizonyosodott, hogy a hazai tejágazat szilárd alapokon áll, ami az ágazatban dolgozók és az érdekképviselet munkájának köszönhető elsősorban – állítják a szakemberek. Az Agrárminisztérium az AMC által számos ágazat termékeinek fogyasztásösztönző kampányát támogatja, és továbbra is élni kívánnak a rendelkezésükre álló eszközökkel. Harcz Zoltán szerint nem elég beszélni róla, tovább kell adni, meg kell ismertetni a fogyasztókkal a tejágazat eredményeit, reagálni kell az újdonságokra.

A közösségi marketingstratégia célja a tejágazatban az egyensúlyi állapot létrehozásának, majd tartós fenntartásának elősegítése a tejtermelés, valamint a feldolgozott tej és tejtermékek értékesítése között.

Illusztráció
Illusztráció
„Óriási kihívásokkal néz szembe a tejágazat, hatalmas a verseny a növényi alapú alternatív termékek oldaláról, továbbá sok megtévesztő információ is kering” – hangsúlyozta a terméktanács szakembere. Utalt arra, hogy sokan nincsenek tisztában például azzal, hogy laktóz intolerancia esetén nemcsak a növényi italok jöhetnek szóba, hanem a tejágazat speciális termékei is fogyaszthatók. Ezzel kapcsolatban említette meg, hogy míg a tej termelése és fogyasztása növelése érdekében még sok a tennivaló, a tejipar egyéb termékei (joghurt, kefir, sajt, convenience termékek) nagy fejlődésen, innovációkon mentek át az elmúlt néhány évben, ami számos sikeres terméket eredményezett.

Harcz Zoltán végül megjegyezte, hogy a folyékony tej fogyasztásában viszonylag kisebb, évi átlagosan 5–10 liternyi a lemaradása az országnak az uniós átlaghoz képest, jelentősebb probléma a feldolgozott áruknál figyelhető meg.

Példaként a sajtot és a vajat említette, előbbiből az uniós átlag felét, utóbbiból egyharmadát fogyasztjuk mi magyarok.

(Az AKI PÁIR által közölt legfrissebb adatok a nyers tej termelői áráról, illetve a tejtermékek feldolgozói értékesítési áráról a Magyar Mezőgazdaság 2022/22. számában olvashatók.)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kifejezetten nyitottak a magyarok a vegán húshelyettesítő termékekre

A magyar lakosság csaknem 30 százaléka kóstolt már növényi alapú, vegán húshelyettesítő terméket, sőt, 5 százalék rendszeresen fogyasztja is – derül ki a Pápai Hús Kft. által a témában készített, reprezentatív kutatásából.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

A családi gazdálkodás ENSZ-évtizede

Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által ez alkalomból rendezett fórumon a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása során a családi gazdálkodókat kell a középpontba helyezni.

A magyarok többsége tudatosan vásárol, mégis sok élelmiszert pazarol el

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő, amivel 45 000 forint éves veszteséget szenved el - közölte a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az MTI-vel.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.