Back to top

120 éves a „Magyar Állami Méhészeti Gazdaság”

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Méhészeti és Méhbiológiai Osztálya különleges szerepet tölt be a hazai méhészeti ágazatban. A Gödöllői Arborétum szomszédságában fekvő, saját méhállománnyal is rendelkező osztály pontosan 120 éve, hogy a hazai méhészet szolgálatában áll - jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, szerdán, Gödöllőn.

Rácz András kiemelte, a tudományos munkán túl, a hozzá tartozó Méhészeti Parkkal, az országban egyedülálló Méhészeti Könyvtárával, valamint a megújult Méhészettörténeti Kiállítóhelyével vonzó turisztikai színfoltja Gödöllőnek. A Méhészeti és Méhbiológiai Osztály aktívan részt vesz egyetemisták és középiskolások szakmai célú oktatásában, méhészeti ismeretek átadásában és népszerűsítésében - hangsúlyozta.

Fotó: Vermes Tibor

A Magyar Királyi Méhészeti Gazdaság 1899-es megalapítása és a Magyar Állami Méhészeti Gazdaság 120 éve történt megnyitója óta a Méhészeti és Méhbiológiai Osztály a méhészet szinte valamennyi területével foglalkozik.

Tevékenységei közé tartozik többek között a Pannon méh génmegőrzéséhez, fenntartásához, tenyésztéséhez, valamint méhészeti termékvizsgálatokhoz és méhlegelő kutatásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása.

Munkatársai méhészeti kutatásaikkal és szakmai munkájukkal, a méhésztársadalommal együttműködve az ágazat fejlődését segítik elő – sorolta az államtitkár.

Rácz András elmondta, az itt található Méhészeti Parkot szintén 1902-ben adták át a Magyar Állami Méhészeti Gazdaság részeként, ahova közel 18 ezer mézelő fát és cserjét telepítettek. A park a mézelő növényállományával egyedülálló volt nemcsak hazánkban, egész Európában is. A növényfajok egy része időközben kipusztult, felújítása időszerűvé vált, ezek a munkálatok 2021-ben el is kezdődtek.

A Méhészettörténeti Kiállítóhelyet gyerek csoportok, egyetemisták és méhészek egyaránt felkeresik napjainkban is. Az 1983-ban átadott múzeum felújítását 2019-ben kezdték meg és idén márciusban adta át Nagy István agrárminiszter – emelte ki az államtitkár.

Fotó: Vermes Tibor

A rendezvényen Dr. Marjan Cencen szlovén nagykövet örömét fejezte ki az itt végzett munka kapcsán és egy egyedi népi motívumokkal megfestett kaptár előlapot adományozott az agrárminiszternek a méhek világnapja alkalmából, melyet a tárca államtitkára vett át.

Hiszen a méhek rendkívül fontosak az emberiség számára, a méhek védelme és jövője az emberiség jövője is. A méhlegelőként is szolgáló fák ültetése is fontos része ennek a tevékenységnek

– fogalmazott a nagykövet.

Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója köszöntőjében elmondta, a 120 évvel ezelőtt megalakult intézet, mely most osztályként funkcionál, fennmaradásával elláthatja azokat a rendkívül fontos feladatokat, melyek a beporzókhoz kapcsolódóan merülnek fel. Ezek a veszélyeztetett helyzetbe került beporzók egyre nagyobb figyelmet kapnak szakmai fórumokon és a köztudatban egyaránt. Ennek megfelelően célunk az intézetet nem csak megtartani, de tovább építeni és fejleszteni – hangsúlyozta a főigazgató.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.