Back to top

Tovább emelkedett a termőföldek ára 2021-ben

Tovább emelkedett a termőföldek ára 2021 első három negyedévében, a szántóföldek fajlagos ára a legtöbb régióban megközelítette, Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon meg is haladta kétmillió forintot - derül ki a Takarék Indexből, amelyet a NAK által június 1-jén és 2-án megrendezett Szántóföldi Napok és Agrárshow programsorozatához kapcsolódóan ismertettek a bank szakértői.

A szántók és a gyümölcsösök kivételével a többi művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése, az erdők és fásított területek esetében volt a legnagyobb, 15,8 százalékos az áremelkedés 2020-hoz képest

Folytatódott a termőföldek árának emelkedése, de stagnált a növekedés üteme

2020-hoz hasonlóan a tavalyi év első kilenc hónapjában is növekedés jellemezte a hazai termőföldpiacot, átlagosan 6,58 százalékkal nőttek a termőföldárak az előző évi 6,61 százalékos áremelkedés után. A reálárak emelkedése azonban a 2020-as 3,2 százalékról 2021-re 1,4 százalékra csökkent. A Takarék Termőföldindex értéke a tavalyelőtti 247,5-ös szintről 263,8-ra emelkedett 2021 első három negyedévében, a fogyasztói árindexszel deflált érték pedig ennél mérsékeltebb növekedést mutatva 182,7-re nőtt tavaly január és szeptember között a megelőző 180,2-es szintről. (1. ábra)

1. ábra: TAKARÉK Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)
1. ábra: TAKARÉK Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

Az ország minden régiójában nőtt a szántóföldek ára

2021 első kilenc hónapjában csupán 5 százalékkal emelkedett a szántóföldek hektáronkénti ára 2020-hoz képest, ez az elmúlt évek legkisebb mértékű drágulása. 2021 januárja és szeptembere között átlagosan 1,78 millió forintot kellett fizetni egy hektárnyi szántóföldért a tavalyelőtti 1,7 millió forinthoz képest. A szántók hektáronkénti ára mindegyik régióban nőtt.

A legnagyobb drágulás Közép-Magyarországot jellemezte, megnehezíti viszont a drágulás mértékének mérését, hogy nagyon kevés tranzakció volt. A Dél-Dunántúlon 14,9, a Nyugat-Dunántúlon 10,5, a Dunántúl középső részén 10,1 százalékkal emelkedtek az árak, míg Észak-Magyarországon 9,6 százalékos volt a növekedés.

Az Észak-Alföldön 4,9 százalékos volt a drágulás, míg a legalacsonyabb, 0,6 százalékos árnövekedést a Dél-Alföldön jegyezték fel a szántóföldek fajlagos árában.

A legdrágábban Közép-Magyarországon cseréltek gazdát a szántóterületek 2021 első kilenc hónapjában: több mint 2,3 millió forintot kellett fizetni egy hektárért, a kevés tranzakció miatt azonban egy-két értékesebb terület felfelé torzíthatta az átlagárat. A Dél-Dunántúlon szintén átlépték az árak a 2 millió forintot, míg a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön 1,9 millió forintért lehetett hozzájutni egy hektár szántóföldhöz. A Dél-Alföldön hektáronként 1,88 millió, a Közép-Dunántúlon 1,77 millió forint volt a szántók hektáronkénti átlagára. A legolcsóbban, 1,19 millió forintért Észak-Magyarországon lehetett szántóföldhöz jutni. (2. ábra)

2. ábra: A szántóföldek árai 2020-ban és 2021 első három negyedévében Magyarország régióiban (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)
2. ábra: A szántóföldek árai 2020-ban és 2021 első három negyedévében Magyarország régióiban (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

Megyei bontásban Tolnában voltak a legmagasabb hektáronkénti árak 2021 első kilenc hónapjában, 2,23 millió forint volt az átlagosan fizetendő összeg, Hajdú-Bihar és Békés megyében pedig 2,2, illetve 2,15 millió. Csakúgy, mint 2020-ban, a most vizsgált időszakban is Nógrád megyében kérték a legkevesebbet, alig több mint 1 millió forintot egy hektár szántóért. Némileg drágábban lehetett vásárolni Zalában (hektáronként 1,17 millió), Hevesben (1,2 millió) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1,22 millió).

A járások közül – csakúgy, mint 2020-ban – a Hajdúszoboszlói volt a legdrágább, megelőzve a Mezőkovácsházai és a Hajdúböszörményi járást,

míg a legolcsóbban a Heves megyében fekvő Pétervásárai, illetve az Ózdi és a Putnoki járásban cserélt gazdát egy hektár szántóföld 2021 január és szeptember között. (1. térkép)

1. térkép: Átlagos fajlagos szántóföldárak Magyarországon 2021 első három negyedévében (millió Ft/ha) (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)
1. térkép: Átlagos fajlagos szántóföldárak Magyarországon 2021 első három negyedévében (millió Ft/ha) (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

Jelentős emelkedés az erdők és fásított területek esetében

A szántók és a gyümölcsösök kivételével a többi művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése, a legnagyobb, 15,8 százalékos mértékben az erdők és a fásított területek esetében. A többi művelési ágban 10 százalék alatt maradt a hektáronkénti ár drágulásának üteme: a szőlőkért 8,5, a gyepekért, rétekért és legelőkért pedig 7,4 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavalyelőtt. A gyümölcsösök drágulásának mértéke szinte megegyezett a 2019 és 2020 között mérttel, 5,1 százalékkal nőtt a hektáronkénti áruk 2021 első három negyedévében. (3. ábra)

3. ábra: Művelési ágak szerinti áralakulás 2008 és 2021 q1-q3 között; 2008=100 (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)
3. ábra: Művelési ágak szerinti áralakulás 2008 és 2021 q1-q3 között; 2008=100 (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

A művelési ágak közül a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett a legtöbbet, hektáronként 1,95, valamint 1,86 millió forintot fizetni a vizsgált időszakban, míg a gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és fásított területek valamivel 1,1 millió forint feletti átlagáron cseréltek gazdát.

Összességében 2021 első három negyedévében ismét áremelkedés jellemezte az összes művelési ágat. 2010 óta a gyümölcsösök és a szántók ára csaknem háromszorosára nőtt, a szőlőké valamivel több mint kétszeresére. A gyepek, rétek és legelők ára 177 százalékkal emelkedett, az erdők és fásított területek 154 százalékkal kerültek többe, mint 2010-ben.

„A termőföldek létfontosságúak, értékük egyre jelentősebb. Nemcsak Földünk folyamatosan növekvő népességének élelmiszer-ellátásában, hanem a természet megóvásában és a fenntartható fejlődés tekintetében is.

A Magyar Bankholding bankjainál minden nap azon dolgozunk, hogy a magyar mezőgazdaság a világ élmezőnyébe tartozhasson. A hazai bankszektorban egyedülálló módon önálló agrár- és élelmiszeripari ágban kezeljük ügyfelein igényeit, és arra törekszünk, hogy minél sokoldalúbban szolgáljuk ki őket.

Ennek egyik eleme a Takarék Termőföldindex is. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a gazdák számára különösen fontos a termőfölddel kapcsolatos folyamatok és trendek ismerete” – mondta el Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Napok és Agrárshow rendezvénye az ország legnagyobb szántóföldi eseménye, amelyen a Magyar Bankholding tagbankjai, az MKB Bank és a Takarékbank az agrárium piacvezető szereplőjeként vesznek részt. Az MKB Agrárpartner és a Takarék Agrárcentrumok értékálló ajánlatokat kínálnak az ügyfeleknek, birtokmérettől függetlenül szolgálják ki őket, tartozzanak az agrárium bármely ágazatába. A bankcsoport szakértő partner a magyar gazdák finanszírozási igényeinek megoldásában az országszerte elérhető hálózatán keresztül.

Forrás: 
Takarékbank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

Az újrahasznosított műanyag művészete

Szobrot állítottak az újrahasznosított műanyagnak. A szobor mi másból is készülhetett volna, mint újrahasznosított műanyagból. A különleges művészeti alkotással a Desch cég a műanyag újszerű értelmezésére szeretné felhívni a figyelmet.

Kárpátaljai gazdákat támogat a FAO partnerség az Európai Unió finanszírozásában

Vidéki háztartások, mezőgazdasági kistermelők és mezőgazdasági kisvállalkozások részesülnek az Európai Unió (EU) által finanszírozott és az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megvalósított, 15,5 millió dolláros (5,58 milliárd Ft-os) projektből, amelynek célja a mezőgazdasági, halászati és erdészeti értékláncok erősítése, a háborús körülményekhez való igazodása.

Tudatos Vásárlók Családi nap – bemutatkoznak a közösségi gazdaságok

Hazánkban is egyre népszerűbbek a közösségi gazdaságok, személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg. A gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket.

USA: Hová lett a föld?

Az USA-ban 2013/14 óta mintegy 6,5 millió hektár mezőgazdasági terület tűnt el a statisztikákból. Ez megegyezik Németország teljes gabonatermő területével. Mi történt ezekkel a talajokkal? És ami a piac szempontjából fontos, szükség esetén újra művelésbe lehet őket vonni?

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

A legnépszerűbb egyetemek között a MATE a keresztféléves felvételin

A keresztféléves felvételi eljárásban 251 fő nyert felvételt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) képzéseire. A legnépszerűbb szak a növényorvosi mesterképzés volt, amelyen Gödöllőn, Budapesten és Keszthelyen összesen 52 fő kezdheti meg tanulmányait februártól.

Százmilliós adóhiányt jelentett egy zöldséges, körmére nézett a NAV

A NAV az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint tartósan milliós nagyságrendű veszteséges működés és az áfabevallásban jelentett beszállítói adatok miatt rendelte el a NAV a zöldségkereskedő ellenőrzését.