Back to top

Tovább emelkedett a termőföldek ára 2021-ben

Tovább emelkedett a termőföldek ára 2021 első három negyedévében, a szántóföldek fajlagos ára a legtöbb régióban megközelítette, Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon meg is haladta kétmillió forintot - derül ki a Takarék Indexből, amelyet a NAK által június 1-jén és 2-án megrendezett Szántóföldi Napok és Agrárshow programsorozatához kapcsolódóan ismertettek a bank szakértői.

A szántók és a gyümölcsösök kivételével a többi művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése, az erdők és fásított területek esetében volt a legnagyobb, 15,8 százalékos az áremelkedés 2020-hoz képest

Folytatódott a termőföldek árának emelkedése, de stagnált a növekedés üteme

2020-hoz hasonlóan a tavalyi év első kilenc hónapjában is növekedés jellemezte a hazai termőföldpiacot, átlagosan 6,58 százalékkal nőttek a termőföldárak az előző évi 6,61 százalékos áremelkedés után. A reálárak emelkedése azonban a 2020-as 3,2 százalékról 2021-re 1,4 százalékra csökkent. A Takarék Termőföldindex értéke a tavalyelőtti 247,5-ös szintről 263,8-ra emelkedett 2021 első három negyedévében, a fogyasztói árindexszel deflált érték pedig ennél mérsékeltebb növekedést mutatva 182,7-re nőtt tavaly január és szeptember között a megelőző 180,2-es szintről. (1. ábra)

1. ábra: TAKARÉK Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)
1. ábra: TAKARÉK Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

Az ország minden régiójában nőtt a szántóföldek ára

2021 első kilenc hónapjában csupán 5 százalékkal emelkedett a szántóföldek hektáronkénti ára 2020-hoz képest, ez az elmúlt évek legkisebb mértékű drágulása. 2021 januárja és szeptembere között átlagosan 1,78 millió forintot kellett fizetni egy hektárnyi szántóföldért a tavalyelőtti 1,7 millió forinthoz képest. A szántók hektáronkénti ára mindegyik régióban nőtt.

A legnagyobb drágulás Közép-Magyarországot jellemezte, megnehezíti viszont a drágulás mértékének mérését, hogy nagyon kevés tranzakció volt. A Dél-Dunántúlon 14,9, a Nyugat-Dunántúlon 10,5, a Dunántúl középső részén 10,1 százalékkal emelkedtek az árak, míg Észak-Magyarországon 9,6 százalékos volt a növekedés.

Az Észak-Alföldön 4,9 százalékos volt a drágulás, míg a legalacsonyabb, 0,6 százalékos árnövekedést a Dél-Alföldön jegyezték fel a szántóföldek fajlagos árában.

A legdrágábban Közép-Magyarországon cseréltek gazdát a szántóterületek 2021 első kilenc hónapjában: több mint 2,3 millió forintot kellett fizetni egy hektárért, a kevés tranzakció miatt azonban egy-két értékesebb terület felfelé torzíthatta az átlagárat. A Dél-Dunántúlon szintén átlépték az árak a 2 millió forintot, míg a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön 1,9 millió forintért lehetett hozzájutni egy hektár szántóföldhöz. A Dél-Alföldön hektáronként 1,88 millió, a Közép-Dunántúlon 1,77 millió forint volt a szántók hektáronkénti átlagára. A legolcsóbban, 1,19 millió forintért Észak-Magyarországon lehetett szántóföldhöz jutni. (2. ábra)

2. ábra: A szántóföldek árai 2020-ban és 2021 első három negyedévében Magyarország régióiban (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)
2. ábra: A szántóföldek árai 2020-ban és 2021 első három negyedévében Magyarország régióiban (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

Megyei bontásban Tolnában voltak a legmagasabb hektáronkénti árak 2021 első kilenc hónapjában, 2,23 millió forint volt az átlagosan fizetendő összeg, Hajdú-Bihar és Békés megyében pedig 2,2, illetve 2,15 millió. Csakúgy, mint 2020-ban, a most vizsgált időszakban is Nógrád megyében kérték a legkevesebbet, alig több mint 1 millió forintot egy hektár szántóért. Némileg drágábban lehetett vásárolni Zalában (hektáronként 1,17 millió), Hevesben (1,2 millió) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1,22 millió).

A járások közül – csakúgy, mint 2020-ban – a Hajdúszoboszlói volt a legdrágább, megelőzve a Mezőkovácsházai és a Hajdúböszörményi járást,

míg a legolcsóbban a Heves megyében fekvő Pétervásárai, illetve az Ózdi és a Putnoki járásban cserélt gazdát egy hektár szántóföld 2021 január és szeptember között. (1. térkép)

1. térkép: Átlagos fajlagos szántóföldárak Magyarországon 2021 első három negyedévében (millió Ft/ha) (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)
1. térkép: Átlagos fajlagos szántóföldárak Magyarországon 2021 első három negyedévében (millió Ft/ha) (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

Jelentős emelkedés az erdők és fásított területek esetében

A szántók és a gyümölcsösök kivételével a többi művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése, a legnagyobb, 15,8 százalékos mértékben az erdők és a fásított területek esetében. A többi művelési ágban 10 százalék alatt maradt a hektáronkénti ár drágulásának üteme: a szőlőkért 8,5, a gyepekért, rétekért és legelőkért pedig 7,4 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavalyelőtt. A gyümölcsösök drágulásának mértéke szinte megegyezett a 2019 és 2020 között mérttel, 5,1 százalékkal nőtt a hektáronkénti áruk 2021 első három negyedévében. (3. ábra)

3. ábra: Művelési ágak szerinti áralakulás 2008 és 2021 q1-q3 között; 2008=100 (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)
3. ábra: Művelési ágak szerinti áralakulás 2008 és 2021 q1-q3 között; 2008=100 (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

A művelési ágak közül a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett a legtöbbet, hektáronként 1,95, valamint 1,86 millió forintot fizetni a vizsgált időszakban, míg a gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és fásított területek valamivel 1,1 millió forint feletti átlagáron cseréltek gazdát.

Összességében 2021 első három negyedévében ismét áremelkedés jellemezte az összes művelési ágat. 2010 óta a gyümölcsösök és a szántók ára csaknem háromszorosára nőtt, a szőlőké valamivel több mint kétszeresére. A gyepek, rétek és legelők ára 177 százalékkal emelkedett, az erdők és fásított területek 154 százalékkal kerültek többe, mint 2010-ben.

„A termőföldek létfontosságúak, értékük egyre jelentősebb. Nemcsak Földünk folyamatosan növekvő népességének élelmiszer-ellátásában, hanem a természet megóvásában és a fenntartható fejlődés tekintetében is.

A Magyar Bankholding bankjainál minden nap azon dolgozunk, hogy a magyar mezőgazdaság a világ élmezőnyébe tartozhasson. A hazai bankszektorban egyedülálló módon önálló agrár- és élelmiszeripari ágban kezeljük ügyfelein igényeit, és arra törekszünk, hogy minél sokoldalúbban szolgáljuk ki őket.

Ennek egyik eleme a Takarék Termőföldindex is. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a gazdák számára különösen fontos a termőfölddel kapcsolatos folyamatok és trendek ismerete” – mondta el Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Napok és Agrárshow rendezvénye az ország legnagyobb szántóföldi eseménye, amelyen a Magyar Bankholding tagbankjai, az MKB Bank és a Takarékbank az agrárium piacvezető szereplőjeként vesznek részt. Az MKB Agrárpartner és a Takarék Agrárcentrumok értékálló ajánlatokat kínálnak az ügyfeleknek, birtokmérettől függetlenül szolgálják ki őket, tartozzanak az agrárium bármely ágazatába. A bankcsoport szakértő partner a magyar gazdák finanszírozási igényeinek megoldásában az országszerte elérhető hálózatán keresztül.

Forrás: 
Takarékbank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme, újabb nagytestű tiszai pontyot sikerült hazajuttatnia eredeti élőhelyére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) és a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetség (KTVHESZ) halőreinek.

A magas infláció hatására nőtt a bolti lopások száma

Több mint 22 százalékkal emelkedett a bolti lopások száma éves összehasonlításban, tájékoztatta a HVG-t az Országos Rendőr-főkapitányság. A legtöbb ilyen bűncselekményt kisboltokban, dohányboltokban, vagy üzemanyag-töltőállomásokon követik el.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Átadták a Penny megújult karcagi logisztikai központját

Átadták a Penny Market Kft. megújult karcagi logisztikai központját pénteken, a mintegy 7 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhetően csaknem száz új munkahely létesült.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.